" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Reggel deres volt a kocsi ablak :(( igaz biztos hogy fagyzúgban áll!
Másik ma voltam a dunaújvárosi spárban és lehet kapni datolyaszilvát igaz hogy még csak sárgácska és beton kemény de 299 huf darabja, na ha ebből vásárol egy tehetősebb honfitársunk és nyálcsorgatva megkóstolja hát biztos hogy egy életre elmegy a kedve ettől a gyümölcstől!!
Egyben biztosak lehetünk: ezek a derék legények nem voltak tagjai az elmút másfél évben a "Fagytűrő déligyümölcsök" olvasói táborának, így aztán nem tudhatták meg azt, amit az iskolában nem tanítanak (pedig az első órán kellene). 2007. márciusában ezzel kezdtem a fórumozást: "A tegnapi fagyos hajnal iskolapéldája volt az általam Bene Laci felé tett kiigazításban foglalt mikroklíma magyarázatnak (azaz, hogy a dombokon ilyenkor mérhető markánsan magasabb hőmérséleteknek nem a talaj minőségéhez van közük.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásairól begyűjtött adatok szerint az éjszakai minimumok országosan - 5 és +1 fok között szóródtak. Az éjszakát az ország legnagyobb részén felhőmentes, az Észak- Dunántúl kivételével szélcsendes idő jellemezte. Ilyen helyzetekben alakul ki az ún. kisugárzási inverzió, amelyben a kisugárzás következtében kihűlt levegő molekulái egymáshoz közelebb kerülve, ugyanazon térfogaton belül nagyobb számban jelennek meg , nagyobb fajsúlyú közeget képezve. Ezért a legenergiavesztettebb (leghidegebb közeget alkotó) részecskék a gravitáció hatására a légoszlop legaljára kerülnek, a legmélyebb tereppontok szintjén összegyűlő leghidegebb légréteget alakítva ki. Minél kisebb a légmozgás és minél derültebb az ég, az így rendeződött légoszlopon belül annál markánsabb a függőleges hőmérsékleti rétegződés:az elmondottaknak megfelelően, felfelé haladva egyre enyhébb rétegekkel találkozunk. Mivel ez fordítottja a nappal a talaj felöl a napsugárzás által melegített vagy a széllel áramló levegő hőeloszlásának, inverziónak, tulajdonképpen megfordulásnak hívjuk. Lévén, hogy ezek a szituációk az okozói a növények létét fenyegető, veszélyes fagyhelyzeteknek, döntő jelentőségű, hogy az adott növény termőhelye ilyen értelemben milyen tipusú terepponton van. Nagykanizsát a Principális- csatorna völgyi fekvése tette hirhedten hideg hellyé, ráadásul a mérőállomás a völgy legalján van. Ki hinné, hogy az innen emelkedő homokkomáromi vagy förhénci dombok megfelelő magasságú pontjain ugyanakkor 6-8 fokkal enyhébb hőmérsékletek mérhetők a fent leírt helyzetekben. Így lehetséges, hogy gyakran, az ilyen változatos domborzati adottságú körzetekben az ország összes meteorológiai állomásáról származó szélső adatok közti eltérést is meghaladó hőmérséklekülönbségeket lehet tapasztalni. Ha ez nem déligyümölcsökről szóló fórum lenne, hanem ilyen nevű tanfolyam, akkor az itt leírtaknak az első lecke anyagát kéne képeznie, a további órákon kötelező ismétléssel.
Örülök ezeknek a megfigyeléseknek, mert az elején, amikor elkezdtem írogatni a hozzászólásaimat az inverzió óriási jelentőségéről, egy kicsit olyan érzésem volt, hogy esetleg ezt valaki egy eszelős mániájaként értelmezi. A magyar meteorológiai és éghajlattani szakma számára érzékelhetően, megfelelő mélységben és összefüggésekben szemlélve ismeretlen fogalmak ezek, mert ha nem úgy lenne, nem szerkesztenének halálos komolysággal klímaatlaszokat minden megfontolást nélkülöző állomástelepítési gyakorlat által létrehozott állomások adataiból. Minden bizonnyal egy Deszkre telepített állomás pl. a szegedinél többtized fokkal alacsonyabb középhőmérsékleti értékeket produkálna, mivel az ilyen éjszakákon (és ilyen nagyon sok van egy évben) egész fokokkal alacsonyabb értékek szerepelnének az éjszakai adatsorokban. Ezek a jó szagemberek erre a mai napig nem jöttek rá. A szlovéniai Maribornak 270 tszf. magasságban a szegediéhez nagyon hasonló évi középhőmérsékletei vannak, alacsonyabb nappali, de magasabb éjszakai értékekkel, amelyek hasonló átlagokat adnak ki. Szegények, nem jöttek rá, hogy dombvidékeken a magasság függvényében a középhőmérsékleti értékek elég nagy magasságokig folyamatosan emelkednek, annak köszönhetően, hogy a nappali értékek jóval kisebb mértékben csökkennek ahhoz képest, mint amennyivel az éjszakaiak emelkednek. Annak jelentőségéről már nem is szólva, hogy az éjszakai hőmérsékletek gyakran visszafordíthatatlan károsodást okozó küszöbértéket képviselnek, amíg teljesen közömbös, hogy egy kánikulai napon 36, vagy "csak" 34 fok-e a maximum. Sőt gyakran ebből az alacsonyabb az előnyösebb, mert esetleg itt is valamilyen káros küszöbértéket léphetünk át (napégés, hőstressz).
Gondolom, regisztrálva vagy az Időképen és a Metneten, meg ismered is őket, szerintem hasznos dolog lenne észrevételeket tenni az ilyen cikkekkel kapcsolatban! Azt sem ártana felvetni, hogy a hozzánemértés milyen kedvezőtlenül érinti mind a mezőgazdasággal, mind pedig a hobbikertészkedéssel foglalkozó állampolgárokat! Bár ez utóbbi elsősorban az OMSZ-re vonatkozik.
Ebből annyira látszik, hogy most kezdenek el rácsodálkozni a dologra!
"Ma éjjel egyébként az egész országban meglehetősen különös volt a hőmérséklet-eloszlás. Az inverziót a Kékestetői OMSZ adat (5°C), illetve a Bakonyban lévő (szintén saját telepítésű) Hajagi 9°C is megerősíti, miközben az Északi-középhegység lábánál fagypont alatti hőmérséklet is előfordult."
-Félő, hogy most is az egészet a magasban áramló meleg levegőre értik, pedig ez egy más okokból kialakuló inverzió, kár, hogy ugyanazt a kifejezést kell rá használnunk. Most éppen mindkettő jelen volt.
"Mindezek mellett is igen nagy volt a hőmérsékleti szórás az ország többi részén szinte mindenhol; a megszokottal ellentétben azonban most nem Észak-Dél, illetve nyugat-keleti irányban, hanem a mélyebben és magasabban fekvő területek között alakultak ki nagy különbségek. A melegedés az automaták grafikonjai szerint valamikor éjfél után kezdődött a csúcsokon, és várhatóan reggel áttevődik majd az alacsonyabban fekvő területekre is. Értelemszerűen a napsütés semmilyen módon nem befolyásolhatta a méréseket, hiszen hajnali 5:30h-kor teljes sötétség uralkodott még Hazánk egészében."
-Érdekes, hogy nem veszik észre, hogy az összes derült, szélcsendes éjszakán ugyanezt tapasztalnák. Pont ez a megszokott dolog, arról csak a cikkírók tehetnek, ha ez nekik nem megszokott. Szokjanak hozzá! Nem Észak-Dél, meg Nyugat-Kelet, pláne, ha országszerte homogén légtömegek vannak felettünk (ami most éppen nem teljesen így volt). A fenti sorokból is látom, hogy még mindig csak azt a másik inverziót értik, ami valóban lényegesen ritkább.
"Ez a mostani eset igen tanulságos lehet az egyes mérési adatok hitelességével kapcsolatban; létezhetnek olyan időjárási helyzetek, amikor a legképtelenebbnek tűnő, kiugró adatok is valósak lehetnek egy nagyon kicsi régióban.
Éppen ezért az Időkép Pro rendszerben a magasság-különbségből eredő figyelmeztetési, ill. automatikus tiltási határértékeket is kitoljuk, hogy elkerülhetővé váljon pl. a Kendig-csúcson lévő automata kiiktatása; amely éppen 11°C-al mért többet ma hajnalban, mint a 3-4 km-re lévő Kőszegi."
-Akkor ezek szerint eddig hiába is üzemeltünk volna be egy jó helyre telepített automatát mondjuk Nagykanizsa, vagy Nógrád térségébe, mert még ki is iktatták volna! De persze Bp. belterületi, Pécs-pogányi, na meg iklódi, nagykanizsai állomások az OMSZ mérőhálózatában hitelesnek számítanak!
"Országszerte komoly fagyveszély a Tiszántúlt kivéve! A fagyzugokban komolyabb fagy várható, akár 2 méter magasan is! Talajmenti fagy átlagos terepszinteken is várható!"
Vagyis a fagyzugokban országszerte előfordulhat komoly fagy. Komoly fagy nálam már 2 méteres -0,1 foknál kezdődik. Azért károgok itt már többedszerre, mert tudom, hogy jónéhány fórumozót érinthet a kérdés. A fagyzugi földicseresznyéseknek, vagy akik ilyen helyen kint hagytak banánt, citromot, stb., hasznos lehet a figyelmeztetés. Természetesen az óvatosság is beszél belőlem ilyenkor. Az a tervem, hogy ez a topik egy riasztórendszerként is funkcionáljon, mivel Te nálam jobban értesz a meteorológiához, ezért lehetőségeid szerint igazán résztvehetnél ebben. Ebből az általad belinkelt cikkből is látszik, hogy pont akiknek a lakosság megfelelő tájékoztatása is a feladatukat képezné, fingjük sincs az egész meteorológiáról! Ezért a hiányt fel kellene vállalnunk, különösen egy növényekkel foglalkozó fórumon. Azt én is láttam, hogy a magasban melegebb levegő áramlik, láttam a Kendig-csúcs értékeit is, vagyis lényegében kettős inverziós helyzet volt, a szokásos kisugárzási inverzió mellett a magasban más természetű levegő áramlott fölénk. Éppen ezért az alsó légréteg a fölsőtől elég független módon viselkedett, ha jól gondolom. A fölső légréteg nedvessége viszont akadályozta a kisugárzást is, ezért nem hűlt tovább. Viszont tényleg úgy tűnik, hogy a zalai fagyzugok nem is olyan komolyak, vagyis náluk sokkal rosszabbak is vannak, mert pl. az általam már említett Óbarokon 2 méteren -0,3 fokot mértek, ez Bicske mellett van, tőlem kb. 20-25 km-re. Ezért okafogyott inverziós éjszakákon északkeletet, meg délnyugatot emlegetni, mert ha már mindenképpen térségekről akarnánk beszélni, a legnagyobb fagyzugok szerintem középhegységeinkben vannak, ezen belül meg talán épp Budapest környékén, ezeken kívül talán épp a Baranyai-, Tolnai-dombságban. A kanizsai 0 fok el is kerülte a figyelmem akkor! De többen beszámoltak Szeged környékéről is fagyról, vagyis talán nem fölöslegesen írtam.
A szomszéd utcában láttam meg ezt a szép nagy fügét, a gazda elmondása alapján 10 évnél is idősebb! Sajna a "szokásos" barna fajta, ami a legfagyérzékenyebb! A gazda volt a piacon, 270 db gyümölcsöt vitt ki, és pillanatok alatt elkapkodták! Sok vásárló nem is hitte el, hogy ez hazai termés, sőt, egy külföldi, horvát pár is vett belőle, valahol ott Barcs-Slavonski Brod között laknak, és nem hitték el ők sem, hogy itt megél a füge, azzal érveltek, hogy náluk minden évben elfagy, és ők is csak a tengerparton tudnak fügét szedni, azt hitték, ez is onnan való!
Szeged mellett (Deszken) fagy volt... No nem nagy, a talajszinten dér nem volt, de az utcán álló kocsi ablakára csapódott harmat kb. 1.5 méter magasan megfagyott (lejjebb nem). Növényeken károsodást még nem látok, paradicsomon, földicseresznyén sem.
A komoly fagytól azért még mindig távol állunk, várható volt, hogy este úgy néz majd ki, hogy éjfélben már fagyni fog, aztán egyszer csak megáll a hőmérséklet zuhanása, mint ahogy Kanizsán is 3 fokon áll a T már órák óta, igaz, Iklódbördőcén hidegebb van, de komoly fagy 2 méteren ismét kizárt, a legleglegfagyzugokban talán lehet, de az sem lesz komoly, a talajon lehet fagy, de az meg nem árt semminek! Amiért nincs fagy, az a magasban bejövő nagyon meleg levegő, illetve az ehhez párosuló nyugatias légmozgás, pl. Zágrábban 13 fok van! A magasban 10 fokkal melegebb levegő van, mint ami tegnap reggel volt felettünk! Pl. tegnapelőtt 12 fokos T maxról indult el lefelé a hőmérséklet, hidegebb levegővel, úgy tudott 0-ra lemenni Kanizsán, tegnap pedig 17 fokos T maxról indult lefele melegebb levegővel, tehát legrosszabb esetben is 0+1 fok volt várható, az is csupán a térségek 95 %-án! Most a fagyzugokban +1+3 fok van, a leghidegebb az iklódi fagyzugban van 0 fokkal! Nem tudom vannak-e kiterjedtebb ködmezők, de az sem lepne meg ha lennének! Ez igy összességében nem komoly fagyhelyzet!
Talajmenti faggyal számolok és 1-2 fokkal fent. Paprikám nincs, a paradicsomom mindiog elpusztul a nyár vége felé, gombák végeznek vele. Kb 100-150 cserepes növényem kint van, de védett helyen teraszon, fal mellett. A legtöbb jól bírja a pár fokot. A fikuszt az előbb behoztam. A baj az, hogy 1-2 ilyen éjszaka és utánba jön a kellemes enyhe idő talán 1-2 hétig is. A banán levele is megfagyhat, 1-2 éve is így jártam megfagyott okt. elején azutám még szépen hozott új levelet, de a barna fagyott levelek már ott maradtak. Nov-ben fagyott meg végleg.
Megelőztek... Hát ebből az 1,5-ből nehéz lesz megúszni. De csak pár tizeddel lesz 0 alatt szerintem. Ha esetleg van paradicsomod, paprika, bazsalikom, meg ilyenekkel lehet baj. A többit húzd a fal mellé a teraszra, nem lesz baj.
Országszerte komoly fagyveszély a Tiszántúlt kivéve! A fagyzugokban komolyabb fagy várható, akár 2 méter magasan is! Talajmenti fagy átlagos terepszinteken is várható!
Azért akinek szüksége van rá most vegyen min-max higanyos hőmérőt. Szerintem pontosabb és sokkal olcsóbb mint a legtöbb digitális ketyere.
Amúgy szerintem nem baj ha van egy met. állomás Bp. belterületén, hisz végülis sok 100 ezer ember él ott. Csak azt jelölni kéne valahogy és nem belőle számolna a "globális felmelegedést" és a nagy országos átlagokat. Én mindig figyelem a Bp. belterületi adatait, megvan több mint 50 évre visszamenőleg a havi átlag, min. max. csapdék stb. Csak tudni kell a helyén kezelni. Nálam a kritikus időszakban mindig jóval hidegebb van. Ma éjjel pl. lehet, hogy fagy lesz. Jelenleg már csak 4 fok van a talajon pedig 1,5. Csak a ködben és a légmozgásban bízok.
Úgy gondolom, amelyik gyümi a fán érik meg, az a legfinomabb. Raqusa nyáron adott nekem perui földicseresznyét, ott szedte le előttem éretten, igen-igen ízlett! Nem is tudom mihez hasonlítani az ízét, mert a kajszibarackra, sárgadinnyére, egresre is emlékeztetett az íze, aromája, zamata. Nekem nagyon-nagyon ízlett. Mostmár kíváncsi vagyok, ezért ha találok valamelyik bevásárlóközpontban, biztos, hogy veszek a kíváncsiság kedvéért, hogy valyon az is lesz-e olyan finom? Lehet, hogyha a nashi körte itt teremne ezen a klímán, finomabb lenne. Nem tudom... Viszont az biztos, hogy a greepfruit nekem nem ízlik! Nem tehetek róla! Még fiatalabb koromban, amikor a lányom is kicsi volt, néhányszor vettem. Próbáltam megszeretni-és megszerettetni a lányommal is, de nem ment. Most 23 éves, és az elmúlt télen rábeszélt, hogy vegyünk egy greepfruitot, hátha nem is olyan rossz, keserű. Egy nagy üzletben gyönyörű, nagy, érettet vettünk és mit mondjak?! nem csalódtunk! Ugyanolyan rossz volt most is, mint 15 éve! Azt mondta a lányom, lehet, hogy 15 év múlva megint vesz egyet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy még mindig nem ízlik! Kákit, fidzsoát még nem próbáltam.
Köszönöm a választ! Nem értetted pontosan, hogy miért írtam a hsz-t. Azt akartam bemutatni, hogy az a Bp-i hivatalos mérőállomás milyen eszement helyre lett telepítve, nem a tényleges értéket mutatja (ahogyan az én hőmérőm is a ház fala mellett). Épületek által részben körbezárt területen nem a tényleges adatokat lehet mérni, egy város belső részében a hősziget miatt több fokkal magasabb van, mint a városon kívül.
Köszönöm a választ a perui fölédicsresznyéről, Jozsó!
Úgy is tettem, ahogy írtad, az első szemet már be is falatoztam.Igazad van, sokkal zamatosabb mint a bolti. Remélem, a várható jó időben még sok beérik. Jövőre pedig nem lesz akadálya, hogy korábban ültessem és időben elkezdjen érni.
Ez a gyümölcs is nagyobb figyelmet érdemel, szent meggyőződésem.Csak öntözést igényel.
Vegyél higanyos minimum-maximum hőmérőt (mielőtt betiltják). Ez viszonylag pontos. Tegyél egyet a kertbe a háztól legalább 4-5 m-re árnyékba. Ott pontosabb lesz a hőmérséklet. Én egyet a földre is szoktam tenni a kert legnyitottabb részére, ott a talajmenti minimumot tudom mérni. Idei őszön a minimum eddig +4 fok alatt volt, de ekkor a földön 1-2 fok közé lement.
Száraz, tiszta, szélcsendes, derült időben 4 fokos eltérések is előfordulnak a földön és fent 1 m magasan.
A képek alapján nálam a bejárati ajtó mellé kiszögelt hőmérő is hitelesként elismerhető. Az is van ilyen reprezentatív helyen. Persze az más kérdés, hogy fagyos reggeleken a dér lepi a füvet, a faleveken is látszik a fagy nyoma, de a hőmérő még fagypont fölöttit mutat., így én ilyenkor inkább a szememnek hiszek, mint az OMSZ-nek, vagy a hőmérőmnek.
Lendvai barátunktól megtudtuk, hogy van egy fügéből készült csemege, ami nem egyéb, mint a Prosek nevű borban megfőzött füge. Éppen arra készült, hogy ilyet állítson elő házilag.
Ez csak egy állomás két képen, az elsőn maga az állomás, a másikon az látszik, hogy az elkerített terület az L alakú beugróban van. De ez a lényegen persze nem változtat...
Ott egy kerületbe is jut két beltéri állomás, de Zala megyéig két-három fagyzugállomásnál többre nem futotta, amit, ha nem tudsz, hogy hol van, biztosan megtalálod, ha a leghajmeresztőbb helyet keresed, annyira hajmeresztőt, mint a lágymányosiak, csak ellenkező előjellel.
