" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A komoly fagytól azért még mindig távol állunk, várható volt, hogy este úgy néz majd ki, hogy éjfélben már fagyni fog, aztán egyszer csak megáll a hőmérséklet zuhanása, mint ahogy Kanizsán is 3 fokon áll a T már órák óta, igaz, Iklódbördőcén hidegebb van, de komoly fagy 2 méteren ismét kizárt, a legleglegfagyzugokban talán lehet, de az sem lesz komoly, a talajon lehet fagy, de az meg nem árt semminek! Amiért nincs fagy, az a magasban bejövő nagyon meleg levegő, illetve az ehhez párosuló nyugatias légmozgás, pl. Zágrábban 13 fok van! A magasban 10 fokkal melegebb levegő van, mint ami tegnap reggel volt felettünk! Pl. tegnapelőtt 12 fokos T maxról indult el lefelé a hőmérséklet, hidegebb levegővel, úgy tudott 0-ra lemenni Kanizsán, tegnap pedig 17 fokos T maxról indult lefele melegebb levegővel, tehát legrosszabb esetben is 0+1 fok volt várható, az is csupán a térségek 95 %-án! Most a fagyzugokban +1+3 fok van, a leghidegebb az iklódi fagyzugban van 0 fokkal! Nem tudom vannak-e kiterjedtebb ködmezők, de az sem lepne meg ha lennének! Ez igy összességében nem komoly fagyhelyzet!
Talajmenti faggyal számolok és 1-2 fokkal fent. Paprikám nincs, a paradicsomom mindiog elpusztul a nyár vége felé, gombák végeznek vele. Kb 100-150 cserepes növényem kint van, de védett helyen teraszon, fal mellett. A legtöbb jól bírja a pár fokot. A fikuszt az előbb behoztam. A baj az, hogy 1-2 ilyen éjszaka és utánba jön a kellemes enyhe idő talán 1-2 hétig is. A banán levele is megfagyhat, 1-2 éve is így jártam megfagyott okt. elején azutám még szépen hozott új levelet, de a barna fagyott levelek már ott maradtak. Nov-ben fagyott meg végleg.
Megelőztek... Hát ebből az 1,5-ből nehéz lesz megúszni. De csak pár tizeddel lesz 0 alatt szerintem. Ha esetleg van paradicsomod, paprika, bazsalikom, meg ilyenekkel lehet baj. A többit húzd a fal mellé a teraszra, nem lesz baj.
Országszerte komoly fagyveszély a Tiszántúlt kivéve! A fagyzugokban komolyabb fagy várható, akár 2 méter magasan is! Talajmenti fagy átlagos terepszinteken is várható!
Azért akinek szüksége van rá most vegyen min-max higanyos hőmérőt. Szerintem pontosabb és sokkal olcsóbb mint a legtöbb digitális ketyere.
Amúgy szerintem nem baj ha van egy met. állomás Bp. belterületén, hisz végülis sok 100 ezer ember él ott. Csak azt jelölni kéne valahogy és nem belőle számolna a "globális felmelegedést" és a nagy országos átlagokat. Én mindig figyelem a Bp. belterületi adatait, megvan több mint 50 évre visszamenőleg a havi átlag, min. max. csapdék stb. Csak tudni kell a helyén kezelni. Nálam a kritikus időszakban mindig jóval hidegebb van. Ma éjjel pl. lehet, hogy fagy lesz. Jelenleg már csak 4 fok van a talajon pedig 1,5. Csak a ködben és a légmozgásban bízok.
Úgy gondolom, amelyik gyümi a fán érik meg, az a legfinomabb. Raqusa nyáron adott nekem perui földicseresznyét, ott szedte le előttem éretten, igen-igen ízlett! Nem is tudom mihez hasonlítani az ízét, mert a kajszibarackra, sárgadinnyére, egresre is emlékeztetett az íze, aromája, zamata. Nekem nagyon-nagyon ízlett. Mostmár kíváncsi vagyok, ezért ha találok valamelyik bevásárlóközpontban, biztos, hogy veszek a kíváncsiság kedvéért, hogy valyon az is lesz-e olyan finom? Lehet, hogyha a nashi körte itt teremne ezen a klímán, finomabb lenne. Nem tudom... Viszont az biztos, hogy a greepfruit nekem nem ízlik! Nem tehetek róla! Még fiatalabb koromban, amikor a lányom is kicsi volt, néhányszor vettem. Próbáltam megszeretni-és megszerettetni a lányommal is, de nem ment. Most 23 éves, és az elmúlt télen rábeszélt, hogy vegyünk egy greepfruitot, hátha nem is olyan rossz, keserű. Egy nagy üzletben gyönyörű, nagy, érettet vettünk és mit mondjak?! nem csalódtunk! Ugyanolyan rossz volt most is, mint 15 éve! Azt mondta a lányom, lehet, hogy 15 év múlva megint vesz egyet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy még mindig nem ízlik! Kákit, fidzsoát még nem próbáltam.
Köszönöm a választ! Nem értetted pontosan, hogy miért írtam a hsz-t. Azt akartam bemutatni, hogy az a Bp-i hivatalos mérőállomás milyen eszement helyre lett telepítve, nem a tényleges értéket mutatja (ahogyan az én hőmérőm is a ház fala mellett). Épületek által részben körbezárt területen nem a tényleges adatokat lehet mérni, egy város belső részében a hősziget miatt több fokkal magasabb van, mint a városon kívül.
Köszönöm a választ a perui fölédicsresznyéről, Jozsó!
Úgy is tettem, ahogy írtad, az első szemet már be is falatoztam.Igazad van, sokkal zamatosabb mint a bolti. Remélem, a várható jó időben még sok beérik. Jövőre pedig nem lesz akadálya, hogy korábban ültessem és időben elkezdjen érni.
Ez a gyümölcs is nagyobb figyelmet érdemel, szent meggyőződésem.Csak öntözést igényel.
Vegyél higanyos minimum-maximum hőmérőt (mielőtt betiltják). Ez viszonylag pontos. Tegyél egyet a kertbe a háztól legalább 4-5 m-re árnyékba. Ott pontosabb lesz a hőmérséklet. Én egyet a földre is szoktam tenni a kert legnyitottabb részére, ott a talajmenti minimumot tudom mérni. Idei őszön a minimum eddig +4 fok alatt volt, de ekkor a földön 1-2 fok közé lement.
Száraz, tiszta, szélcsendes, derült időben 4 fokos eltérések is előfordulnak a földön és fent 1 m magasan.
A képek alapján nálam a bejárati ajtó mellé kiszögelt hőmérő is hitelesként elismerhető. Az is van ilyen reprezentatív helyen. Persze az más kérdés, hogy fagyos reggeleken a dér lepi a füvet, a faleveken is látszik a fagy nyoma, de a hőmérő még fagypont fölöttit mutat., így én ilyenkor inkább a szememnek hiszek, mint az OMSZ-nek, vagy a hőmérőmnek.
Lendvai barátunktól megtudtuk, hogy van egy fügéből készült csemege, ami nem egyéb, mint a Prosek nevű borban megfőzött füge. Éppen arra készült, hogy ilyet állítson elő házilag.
Ez csak egy állomás két képen, az elsőn maga az állomás, a másikon az látszik, hogy az elkerített terület az L alakú beugróban van. De ez a lényegen persze nem változtat...
Ott egy kerületbe is jut két beltéri állomás, de Zala megyéig két-három fagyzugállomásnál többre nem futotta, amit, ha nem tudsz, hogy hol van, biztosan megtalálod, ha a leghajmeresztőbb helyet keresed, annyira hajmeresztőt, mint a lágymányosiak, csak ellenkező előjellel.
Mindkettő Budapest-Lágymányos. A második képen látható, hogy az egyetem új épületei L alakban közrefogják az állomásnak elkerített területet. Az egész a Duna partján van, látszik is a híd a háttérben. A kerítés mellett növő fák majdnem a tizedik emeletig érnek! A fényképeket augusztusban készítettem. Külön érdekesség, hogy ezen az állomáson mérték a legnagyobb széllökést Budapesten, azon a bizonyos augusztus 20.-án. Szerintem a hatalmas épületek áramlásmódosító hatását nem hanyagolhatjuk el ebből a szempontból.
Közben eleredt az eső (a radarképek és a legújabb modellfutásból következően lesz 10-15 mm legalább), remélem holnap estétől jövő hét végéig nem lesz egy szemse, és tovább érik a füge!
Ez még viccnek is rossz! Az első az pontosan melyik mérőhely? Még szerencse, hogy a hőszennyezés miatt még a fa árnyékában is magasabb a középhőmérséklete Rómáénál!
Olaszországról nem találkoztam ilyennel, csupán egy két éve tartó vitát zártam le egy "Giardinaggio" nevű olasz fórumban egy kielégítőnek mutatkozó klíma-mikroklíma magyarázattal az USDA térképek értelmezéséről és használhat(ó)(atlan)ságukről.
Ha már klímáról, meg OMSZ-ről beszélünk: Az alábbi két képen egy hitelesként elismert budapesti meteorológiai állomás és környezete látszik. Kérdésem lenne, hogy vajon Ninovargán és Floo-n kívül meg tudja-e valaki mondani, hogy a képen látható állomás alkalmas-e reprezentatív középhőmérsékletek, minimumhőmérsékletek, napfénytartam, szélerősség és szélirány mérésére?
Persze, én is erre gondoltam, csak azért kérdeztem, hátha van valamilyen tényező, amit nem vettem számításba. De ez még így is fényévekkel jobb a magyar klímaatlaszoknál. Olaszországról vannak ilyen térképek? Mert én még nem találtam, de Horvátországról sem.