" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Mandula u., kb 100 m légvonalban. A kertetek Google Eart szerint 190m tfsz.
A patakpart a Bazilika ( hogy a többiek is tudják, Máriabesnyőn az is van!:)magasságában 180 m, az a mélypont. Ha összevetjük a kettőnk között lévő 20m-t és 2,5 fokot, feltételezhetően hétfőn hajnalban volt hidegebb is 180-on.
Ha érdekel káki,kivi, jujuba, füge, miegyéb, szivesen látlak. Most érnek.
Gárdonyi Géza utca, közel az állomáshoz. A vasúti töltés és a patak között van a kert, enyhe északi lejtésű. Mi is Oregon hőmérővel mértük. Netán szintén besnyői vagy?
Óriási bűnei vannak a túlverbalizált oktatásnak. Mindig mindenkivel csak annyit lenne szabad megtanítani, amit tapasztalati háttérrel alá lehet támasztani és időt és alkalmat adni neki, hogy ezeket az ismereteket fogalmilag be tudja építeni a tudatába. A dolgok közti összefüggéseket kellene feltárni, sőt feltáratni a tanulók nagyfokú aktivizálásával. Ha egyéb szocializációs hatások miatt kevésre motiválhatók, akkor a kevéssel kell beérni, ami egyben megadja azt az előnyt, hogy a mennyiségében kevés jobban elmélyíthető és ezen keresztül még könnyebben elsajátíttatható a logikus gondolkodás technikája, hiszen azt kevesebb kiindulási ismeretelem bevonásával kell művelni, ugyanakkor nagyobb teret ad az intuíciónak, ami fontosabb képesség, mint a memória. Természetesen, első lépésben ezt is be kellene látni, a másodikban pedig (ami az elsőnél is sokkal nehezebb) olyan pedagógusszereplőket kellene az oktatás szolgálatába állítani, akik mindezeknek mélyen a tudatában vannak és kellően tehetségesek ahhoz, hogy ezt megvalósítsák.
Lehet, hogy ez is olyan, mint amikor valakivel megismertetik a robbanómotor elvét, azonnal az az érzése támad, mintha ezt azelőtt is tudta volna és olyan egyszerű, hogy ha feledatként kapta volna a feltalálását, biztosan sikerült volna. De valahogy idáig nem gondolt rá, meg rá sem ért volna ilyen marhaságokkal foglalkozni.
Az mind csak egy-egy izolált "döbbenés", olyan csak mint egy magányos szív-"dobbanás". Az összefüggéseket képtelenek belátni, akárcsak maga a nagy szagma. Azt az egyszerű tényt, amit legutóbb leírtam, azaz, hogy a magassággal egy bizonyos pontig (hogy hol és meddig, ezt és ehhez hasonlókat kellene kutatni) meredekebben nőnek az éjszakai hőmérsékletek, mint ahogy csökkennek a nappaliak, ami ugye a kritikus pontig ÁTLAGHŐMÉRSÉKLETNÖVEKEDÉST eredményez. Ráadásul az ilyen típusú eltérések a síkságokon előforduló kisebb terepszintkülönbségeken magasságarányosan még meredekebbek, ugyanakkor éppen a relatíve csekély magassági határok miatt mégis korlátozottabbak. Íme, ami egyetlen mondatba foglalható, csak nem lenne szabad, hogy egy szakma összes művelőjének a tudatáig nem juttatható el. Pedig az eddigi tények egyértelműen bizonyítják, hogy ez idáig nem történt meg.
Valóban nem jellemző a korosztályunkra az ilyen érdeklődés és elkeserítő a tudatlanság, pláne nagyobb városokban. Nálam egyébként ez fordítva történt, kisgyerek korom óta érdekeltek a növények, különösen a mediterrán növények, kaktuszok, trópusi gyümölcstermők, pálmák. A legnagyobb élmény számomra mindig egy szerencsés éghajlaton található park, vagy kert látványa volt. Ezen kívül az egész családom rühelli a hideget, nálunk már a mostani időjárást télinek nevezzük.
Ezért is mondom, meg most derül ki, hogy még Máriabesnyőnek is csak egy része ilyen adottságú, ez azt jelenti, hogy nagyon sokaknak szólnak ezek az óvatos riasztások. Akinél hétfő reggel fagy volt, azon a helyen legfeljebb csak módszeres takarással érdemes fügét nevelni, lehetőleg fűtött épület fala mellett szorosan nevelve.
A máriabesnyői fagyzug pontosabb feltérképezése céljából szeretném megkérdezni Tőled, hogy a hétfő hajnali -1,4 pontosan melyik részre volt jellemző. A Fenyvesi főút magasságában ( 210 m tszf. ) +1,1 volt 2m-en Oregon elektromos mérővel mérve.
Károgásod nem alaptalan, nálunk a Máriabesnyői fagyzugban tegnap reggelre -1,4 fok lett a minimum. A hőmérő kb. 1,5 méter magasan van a fűtetlen melléképület északra néző ablakában. Viszont szerencsére semmi sem fagyott el, a földicseresznyének sem lett semmi baja.
Mellékes körülmény, de mégsem közömbös, hogy Titeket (Extrem, Aiol, Floo) részben a klimatológiai érdeklődéseteken keresztül lehetett "idebolondítani" egy kertészkedők fórumába, huszonéves létetekre. Így aztán minden egyéb hasznos tevékenységeteken túlmenően nagyon jótékonyan alakítjátok itt az átlagéletkort is, ami rendkívül jelentős körülmény a mai világban. Meg hát ránk is fér, különösen, ha magamra gondolok. Ezek szerint néhány kisregény meg "off képek sorozata" elegendő, hogy ne kelljen lemondanunk a Ti generációtokról?
Ez a füge egy olyan fajta, amiről nem tudom hogy milyen, leérett egy termése nyáron, egy valamikor szeptemberben, egy meg most, tele van ismét érett gyümölcsökkel, amik fekete színűek, nagyon jól aszalódnak, és valami oknál fogva a rovarok sem bántják őket! A szivarfüge és a normál lila-fekete füge közötti átmenet, a lila-feketénél kisebb, de a bőre olyasmi vastag és durvább, mint a szivarfügéé! Ráadásul nagyon finom, édes! Sajna csak sötétben tudtam már róla képeket csinálni!
Aiol! Regisztrálva vagyok a metneten (időképen nem), és ismerem is őket, a bibi ott van, hogy már nem vagyok aktiv, kiléptem! Az ok éppen az, amit írtál, ugyanis 3 éve irtam le nekik azokat a dolgokat, amikről most szó van, jobbról-balról, alúlról-felűlről, fizikai-bilológiai tényekkel és jobbnál-jobb példákkal alátámasztva, de sajnos a jelentőségét nem fogták fel! Sőt, állítom, még magát a jelenséget sem igazán! Ezért a többedik vita után, amikor pofoneccerű dolgot nem értettek meg, meguntam, és kiléptem! Imádtam a metnetet, szerettem a része lenni, főleg, hogy előtte 15 éven át, amikor már élénken érdekelt az időjárás, senkivel nem tudtam megosztani a gondolataimat, ezért örültem a metnetnek! Amiért idáig fajult a dolog, hogy otthagytam őket, az egyrészt az, hogy ha ezekkel a dolgokat nem fogják fel, nem értik meg, nem érzik a jelentőségét, akkor szakmailag van probléma. A másik eset pedig, hogy mivel ezek annyira egyszerű dolgok, hogy ezeket felfogni nem kell nagy ész, amiért nem sikerülhetett, az már jellemi kérdés, hogy el sem gondolkodtak rajta, fel sem akarták fogni, hanem csípőből támadtak, szerintem el sem olvasták, csak irták rá a bebiflázott marhaságokat! Akár a szakmai, akár a jellembeli problémákat nézzük, mindkét esetben szomorú a következtetés! A tanulmányomra is hasonló reakciókat várok tőlük! Szóval semmi esélye, hogy felfogják csak úgy! A fagyzug-domb kérdést is most már úgy tudják, mindig is tudták, miközben amikor én beléptem a metnetre, több észlelőt is világgá zavartak, csak azért, mert egy városon belül 2-3-4 fokos különbséget mértek, és ment a vita meg az anyázás, hogy rosszul mérnek, meg csalnak! Akkor nem tudták még, hogy a tereppontoknak van ekkora jelentőségük! Persze, nagyképünek tűnik, pedig csak igaz, hogy most már tiszta sor nekik, de hogy nagyban köszönhető ez nekem is, azt a világ minden kincséért sem ismernék el! Pedig így van! Szóval esélytelen felfogatni velük!
Aiol! Természetesen jó ötlet a riasztórendszerként való működés, csak arra is figyelni kell, hogy az ehhez hasonló reggelekre ne túlozzuk el a a riasztást, hisz 2 méteren csak a leglegleg fagyzugokban fagyott, állítom hogy azoknak is csak a legleglegfenekén, és -1 foknál nem igen volt hidegebb sehol szerintem! A talajmetni fagy más kérdés, a talajon biztos mértek -1-3 fokot is, az viszont a tapasztalatok szerint semmilyen kárt nem okoz, pl. múlt éven március 26 án a térségben -2-5 fokos fagy volt, eközben a magnolia talajig lógó ágain szikrányi fagyásnyom sem volt, Letenyén a patakparton ma reggel egy radiációs minimum mérő biztosan fagyot mért volna, miközben a talajon heverő tök levelei sértetlenek, pedig azok -0,5 fokon már károsodnak! Amikor 2005-ben Szeged környékén -25-26 fokot mértek 2 méteren, akkor ott a talajon -30 foknak kellett lennie, hisz Kanizsán -22 mellett volt -27 fok, és a -30 fokos radiációs minimum mellett a gyümölcsfák törzsének halálra kellett volna fagyniuk, mégsem történt igy, csak rügy és vasszőfagyás volt! És ha már déligyümöcsökről szól főleg a fórum, a fügénél is ugyanez a helyzet, ha -14 fok van 2 méteren, a füge megmarad, viszont a talajon akkor mondjuk -17 fok van, ekkor a földön heverő, földig lógó fügeágaknak el kellene fagynuik, mégsem fagynak el! Szóval a csak talajmenti fagy egyszerűen nem okoz kárt, vizsgálni kéne hogy is működik ez (de gondolom ember nem vizsgálta ezt még sosem), ezért talajmetni fagyra riasztani nem sok értelme van! Nyilván vannak a zalai fagyzugokéhoz hasonló, vagy annál markásabb fagyzugok is szerte az országban, de a mai reggelen térségileg volt itt "melegebb", ezért nem fagyott, amikor 10 fokkal melegebb levegő jön be a magasban, azért az érezteti a hatását, ugyanis az itt maradt hidegebb levegő még nem jutott teljes nyugalomba! Ha ez a 10 fokkal melegebb levegő 3-4 napos totálderült anticiklon után jön be, akkor nem érezteti azonnal a hatását, mert akkor már az alul megülepedett hideg légrétegeket nehezebben keveri át!
A kedves omsz is holnap reggelre ide b...ta az 1 fokot, miközben a szlovének 4, a horvátok 6 fokot várnak ide!
"Kedd hajnalban helyenként - főként délnyugaton - ködfoltok képződhetnek. Délnyugaton és az Északi-középhegység völgyeiben a tartósan derült részeken néhol talajmenti fagy sem kizárt a hajnali órákban."
Reggel deres volt a kocsi ablak :(( igaz biztos hogy fagyzúgban áll!
Másik ma voltam a dunaújvárosi spárban és lehet kapni datolyaszilvát igaz hogy még csak sárgácska és beton kemény de 299 huf darabja, na ha ebből vásárol egy tehetősebb honfitársunk és nyálcsorgatva megkóstolja hát biztos hogy egy életre elmegy a kedve ettől a gyümölcstől!!
Egyben biztosak lehetünk: ezek a derék legények nem voltak tagjai az elmút másfél évben a "Fagytűrő déligyümölcsök" olvasói táborának, így aztán nem tudhatták meg azt, amit az iskolában nem tanítanak (pedig az első órán kellene). 2007. márciusában ezzel kezdtem a fórumozást: "A tegnapi fagyos hajnal iskolapéldája volt az általam Bene Laci felé tett kiigazításban foglalt mikroklíma magyarázatnak (azaz, hogy a dombokon ilyenkor mérhető markánsan magasabb hőmérséleteknek nem a talaj minőségéhez van közük.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásairól begyűjtött adatok szerint az éjszakai minimumok országosan - 5 és +1 fok között szóródtak. Az éjszakát az ország legnagyobb részén felhőmentes, az Észak- Dunántúl kivételével szélcsendes idő jellemezte. Ilyen helyzetekben alakul ki az ún. kisugárzási inverzió, amelyben a kisugárzás következtében kihűlt levegő molekulái egymáshoz közelebb kerülve, ugyanazon térfogaton belül nagyobb számban jelennek meg , nagyobb fajsúlyú közeget képezve. Ezért a legenergiavesztettebb (leghidegebb közeget alkotó) részecskék a gravitáció hatására a légoszlop legaljára kerülnek, a legmélyebb tereppontok szintjén összegyűlő leghidegebb légréteget alakítva ki. Minél kisebb a légmozgás és minél derültebb az ég, az így rendeződött légoszlopon belül annál markánsabb a függőleges hőmérsékleti rétegződés:az elmondottaknak megfelelően, felfelé haladva egyre enyhébb rétegekkel találkozunk. Mivel ez fordítottja a nappal a talaj felöl a napsugárzás által melegített vagy a széllel áramló levegő hőeloszlásának, inverziónak, tulajdonképpen megfordulásnak hívjuk. Lévén, hogy ezek a szituációk az okozói a növények létét fenyegető, veszélyes fagyhelyzeteknek, döntő jelentőségű, hogy az adott növény termőhelye ilyen értelemben milyen tipusú terepponton van. Nagykanizsát a Principális- csatorna völgyi fekvése tette hirhedten hideg hellyé, ráadásul a mérőállomás a völgy legalján van. Ki hinné, hogy az innen emelkedő homokkomáromi vagy förhénci dombok megfelelő magasságú pontjain ugyanakkor 6-8 fokkal enyhébb hőmérsékletek mérhetők a fent leírt helyzetekben. Így lehetséges, hogy gyakran, az ilyen változatos domborzati adottságú körzetekben az ország összes meteorológiai állomásáról származó szélső adatok közti eltérést is meghaladó hőmérséklekülönbségeket lehet tapasztalni. Ha ez nem déligyümölcsökről szóló fórum lenne, hanem ilyen nevű tanfolyam, akkor az itt leírtaknak az első lecke anyagát kéne képeznie, a további órákon kötelező ismétléssel.
Örülök ezeknek a megfigyeléseknek, mert az elején, amikor elkezdtem írogatni a hozzászólásaimat az inverzió óriási jelentőségéről, egy kicsit olyan érzésem volt, hogy esetleg ezt valaki egy eszelős mániájaként értelmezi. A magyar meteorológiai és éghajlattani szakma számára érzékelhetően, megfelelő mélységben és összefüggésekben szemlélve ismeretlen fogalmak ezek, mert ha nem úgy lenne, nem szerkesztenének halálos komolysággal klímaatlaszokat minden megfontolást nélkülöző állomástelepítési gyakorlat által létrehozott állomások adataiból. Minden bizonnyal egy Deszkre telepített állomás pl. a szegedinél többtized fokkal alacsonyabb középhőmérsékleti értékeket produkálna, mivel az ilyen éjszakákon (és ilyen nagyon sok van egy évben) egész fokokkal alacsonyabb értékek szerepelnének az éjszakai adatsorokban. Ezek a jó szagemberek erre a mai napig nem jöttek rá. A szlovéniai Maribornak 270 tszf. magasságban a szegediéhez nagyon hasonló évi középhőmérsékletei vannak, alacsonyabb nappali, de magasabb éjszakai értékekkel, amelyek hasonló átlagokat adnak ki. Szegények, nem jöttek rá, hogy dombvidékeken a magasság függvényében a középhőmérsékleti értékek elég nagy magasságokig folyamatosan emelkednek, annak köszönhetően, hogy a nappali értékek jóval kisebb mértékben csökkennek ahhoz képest, mint amennyivel az éjszakaiak emelkednek. Annak jelentőségéről már nem is szólva, hogy az éjszakai hőmérsékletek gyakran visszafordíthatatlan károsodást okozó küszöbértéket képviselnek, amíg teljesen közömbös, hogy egy kánikulai napon 36, vagy "csak" 34 fok-e a maximum. Sőt gyakran ebből az alacsonyabb az előnyösebb, mert esetleg itt is valamilyen káros küszöbértéket léphetünk át (napégés, hőstressz).
Gondolom, regisztrálva vagy az Időképen és a Metneten, meg ismered is őket, szerintem hasznos dolog lenne észrevételeket tenni az ilyen cikkekkel kapcsolatban! Azt sem ártana felvetni, hogy a hozzánemértés milyen kedvezőtlenül érinti mind a mezőgazdasággal, mind pedig a hobbikertészkedéssel foglalkozó állampolgárokat! Bár ez utóbbi elsősorban az OMSZ-re vonatkozik.
Ebből annyira látszik, hogy most kezdenek el rácsodálkozni a dologra!
"Ma éjjel egyébként az egész országban meglehetősen különös volt a hőmérséklet-eloszlás. Az inverziót a Kékestetői OMSZ adat (5°C), illetve a Bakonyban lévő (szintén saját telepítésű) Hajagi 9°C is megerősíti, miközben az Északi-középhegység lábánál fagypont alatti hőmérséklet is előfordult."
-Félő, hogy most is az egészet a magasban áramló meleg levegőre értik, pedig ez egy más okokból kialakuló inverzió, kár, hogy ugyanazt a kifejezést kell rá használnunk. Most éppen mindkettő jelen volt.
"Mindezek mellett is igen nagy volt a hőmérsékleti szórás az ország többi részén szinte mindenhol; a megszokottal ellentétben azonban most nem Észak-Dél, illetve nyugat-keleti irányban, hanem a mélyebben és magasabban fekvő területek között alakultak ki nagy különbségek. A melegedés az automaták grafikonjai szerint valamikor éjfél után kezdődött a csúcsokon, és várhatóan reggel áttevődik majd az alacsonyabban fekvő területekre is. Értelemszerűen a napsütés semmilyen módon nem befolyásolhatta a méréseket, hiszen hajnali 5:30h-kor teljes sötétség uralkodott még Hazánk egészében."
-Érdekes, hogy nem veszik észre, hogy az összes derült, szélcsendes éjszakán ugyanezt tapasztalnák. Pont ez a megszokott dolog, arról csak a cikkírók tehetnek, ha ez nekik nem megszokott. Szokjanak hozzá! Nem Észak-Dél, meg Nyugat-Kelet, pláne, ha országszerte homogén légtömegek vannak felettünk (ami most éppen nem teljesen így volt). A fenti sorokból is látom, hogy még mindig csak azt a másik inverziót értik, ami valóban lényegesen ritkább.
"Ez a mostani eset igen tanulságos lehet az egyes mérési adatok hitelességével kapcsolatban; létezhetnek olyan időjárási helyzetek, amikor a legképtelenebbnek tűnő, kiugró adatok is valósak lehetnek egy nagyon kicsi régióban.
Éppen ezért az Időkép Pro rendszerben a magasság-különbségből eredő figyelmeztetési, ill. automatikus tiltási határértékeket is kitoljuk, hogy elkerülhetővé váljon pl. a Kendig-csúcson lévő automata kiiktatása; amely éppen 11°C-al mért többet ma hajnalban, mint a 3-4 km-re lévő Kőszegi."
-Akkor ezek szerint eddig hiába is üzemeltünk volna be egy jó helyre telepített automatát mondjuk Nagykanizsa, vagy Nógrád térségébe, mert még ki is iktatták volna! De persze Bp. belterületi, Pécs-pogányi, na meg iklódi, nagykanizsai állomások az OMSZ mérőhálózatában hitelesnek számítanak!
"Országszerte komoly fagyveszély a Tiszántúlt kivéve! A fagyzugokban komolyabb fagy várható, akár 2 méter magasan is! Talajmenti fagy átlagos terepszinteken is várható!"
Vagyis a fagyzugokban országszerte előfordulhat komoly fagy. Komoly fagy nálam már 2 méteres -0,1 foknál kezdődik. Azért károgok itt már többedszerre, mert tudom, hogy jónéhány fórumozót érinthet a kérdés. A fagyzugi földicseresznyéseknek, vagy akik ilyen helyen kint hagytak banánt, citromot, stb., hasznos lehet a figyelmeztetés. Természetesen az óvatosság is beszél belőlem ilyenkor. Az a tervem, hogy ez a topik egy riasztórendszerként is funkcionáljon, mivel Te nálam jobban értesz a meteorológiához, ezért lehetőségeid szerint igazán résztvehetnél ebben. Ebből az általad belinkelt cikkből is látszik, hogy pont akiknek a lakosság megfelelő tájékoztatása is a feladatukat képezné, fingjük sincs az egész meteorológiáról! Ezért a hiányt fel kellene vállalnunk, különösen egy növényekkel foglalkozó fórumon. Azt én is láttam, hogy a magasban melegebb levegő áramlik, láttam a Kendig-csúcs értékeit is, vagyis lényegében kettős inverziós helyzet volt, a szokásos kisugárzási inverzió mellett a magasban más természetű levegő áramlott fölénk. Éppen ezért az alsó légréteg a fölsőtől elég független módon viselkedett, ha jól gondolom. A fölső légréteg nedvessége viszont akadályozta a kisugárzást is, ezért nem hűlt tovább. Viszont tényleg úgy tűnik, hogy a zalai fagyzugok nem is olyan komolyak, vagyis náluk sokkal rosszabbak is vannak, mert pl. az általam már említett Óbarokon 2 méteren -0,3 fokot mértek, ez Bicske mellett van, tőlem kb. 20-25 km-re. Ezért okafogyott inverziós éjszakákon északkeletet, meg délnyugatot emlegetni, mert ha már mindenképpen térségekről akarnánk beszélni, a legnagyobb fagyzugok szerintem középhegységeinkben vannak, ezen belül meg talán épp Budapest környékén, ezeken kívül talán épp a Baranyai-, Tolnai-dombságban. A kanizsai 0 fok el is kerülte a figyelmem akkor! De többen beszámoltak Szeged környékéről is fagyról, vagyis talán nem fölöslegesen írtam.
A szomszéd utcában láttam meg ezt a szép nagy fügét, a gazda elmondása alapján 10 évnél is idősebb! Sajna a "szokásos" barna fajta, ami a legfagyérzékenyebb! A gazda volt a piacon, 270 db gyümölcsöt vitt ki, és pillanatok alatt elkapkodták! Sok vásárló nem is hitte el, hogy ez hazai termés, sőt, egy külföldi, horvát pár is vett belőle, valahol ott Barcs-Slavonski Brod között laknak, és nem hitték el ők sem, hogy itt megél a füge, azzal érveltek, hogy náluk minden évben elfagy, és ők is csak a tengerparton tudnak fügét szedni, azt hitték, ez is onnan való!
