" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A képen látható füge nem a jégfüge. A jégfügénél most kép nem készült. A jégfüge nem bokornak van nevelve, hanem fának s leginkább egy 20 év körüli diófához tudnám hasonlítani - ami a méretét illeti. Amennyiben a télkert a déli oldalon van, biztos hogy jó helyen lesz a füge, javaslatom az, hogy ameddig a mérete engedi, célszerű télen takarni.
Hogy mit is jelent a fagyzugba telepített meteorológiai állomás (patak + úttöltés, patak + vasúti töltés): ma reggel felhőtlen ég mellett ott virít a két zalai fagyzugállomás az omsz hőtérképén a maga 4 fokjával, miközben az iklódbördőceitől légvonalban 12 km-re lévő szlovéniai Lendva állomásán 8 fokot mérnek egy teljesen átlagos helyen. Hangsúlyozom, ebben a térségben FELHŐTLEN az ég mindhárom állomás fölött. A magyar fagyzugállomási tapasztalatokra építve mára "délnyugatra" talajmenti fagyot adtak.
Podatki samodejnih postaj
Sreda, 8. oktobra 2008, med 6:00 in 6:30 Samodejna merilna postaja Temperatura Veter °C smer hitrost sunki Babno Polje 4 - - Bilje pri Novi Gorici 11 Bohinjska Čenjica 5 - - Bovec 8 SV 1 Bort/Gorenja vas 10 Celje 6 S 1 Dobliče Črnomelj 10 Dolenje Ajdovčina 12 Hrastnik 8 Idrija 11 - - Ilirska Bistrica 11 J 1 Koper Kapitanija 16 V 1 Luka Koper 15 V 1 Kraj. park Goričko 9 Krko - - - Lendava 8
Látod, amikor zavarban voltál a bőségtől (a bőség zavarában), Te még nem tudtad, hogy milyen spontán küldetésvállalást fogok Nálad ilyen jótékony eszközzel kiprovokálni. De remélem, nem haragszol ezért a kis csőbehúzásért.
Amint már többször írtam, a fajták számossága hihetetlen. Nincs itt semmilyen kereszteződés (hacsak a tujával nem), egyszerűen ennyi változat van, akárcsak a cseresznyénél, vagy almánál. Csak Zala megyében össze lehetne állítani egy komoly fajtagyűjteményt.
Az első képen az a lila fajta az nagyon finom volt! Egyébként, ezek a fügefajták nekem sem tiszták teljesen! A fügefajták hogyan alakulnak ki? Összemosódnak a fajták, vagy kereszteződnek egymásba? Némelyik fajta olyan, mintha 3 másikból gyúrták volna össze!
Ha már a máriabesenyői vasúti töltésről volt szó, ezen a képen a murakeresztúri vasúti töltés és az úttöltés közti kis mélyedés látszik, amit a relfektorok és a hold által megvilágított köd jelöl ki! A környéken sehol nem volt köd, csak ebben a minifagyzugban!
Minden relatív. Nem szabad azt hinni, hogy én már itt betöltöttem a küldetésemet, mert már eléggé elterjedtek ezek a növények, most már magától fog menni minden és én hátradőlhetek a fotelban. Azt tapasztalom, hogy tényleg működik már bizonyos automatizmus, szájhagyomány, divat, vagy nevezzük ahogy akarjuk. Az elmúlt években több újságcikket írtam, vagy írtak rólam és úgy gondolom, ezek is megtették a hatásukat. Nagyon sok új fügét lehet látni a környéken, láthatóan sikerült "divatba hozni". Szerencsére annyi mindig is volt, hogy van miből szaporítgatni és egymás között terjeszteni. Ma is tettünk Flooval egy kis "villámlátogatást" a helyi szőlőhegyen és elégedetten tapasztaltuk, hogy szaporodnak a fügék. Ma is találtunk egy számomra eddig ismeretlen fajtát, de abból több példányt is, érzékelhetően azonos volt a forrás. Most már várom, hogy a saját fajtáimból is viszontláthatok új példányokat olyanoknál, akiknek nem én adtam közvetlenül és talán nem is fogják tudni, hogy eredetileg tőlem való. A saját területem környéke már tele van ilyenekkel. A szomszédasszony egy ismerősnél lévén szüreten, fölismerte az én fajtámból származott immár ötméteres fát. Vannak olyan példák is, amelyek egy kicsit bosszantják az embert: ronda tuják javára rondán megcsonkított gyönyörű fák, "helyszűke" miatt kivágottak(!), stb.
Kedves Kenyérkebél! A képen látható fa ún. "ujjas óriás" fajta, de a "jégfügéhez" képest egy pici fácska, mivel az az anyanövény, amelyektől a Te birtokodba került, mikroszaporított növénykék származnak, már egy 7 méteres magasságot ostromló fügemonstrum. Lacival odáig már nem mentünk el, még egy dombhát hiányzott hozzá, de ha arra járok, a kedvedért csinálok róla egy képet a mai állapotában.
Pontosan így van, ezek az általunk is oly igen óhajtott növények sokkal elterjedtebbek Letenye környékén, mint pl. Sárospatakon. Itt még kakival egyáltalán nem találkoztam - úgy vélem az enyém az első, termő kiviről egyről tudok, kivi tulajdonost többet ismerek, akik szép növényeket nevelgettek a termés legkisebb esélye nélkül - bele értve saját magamat is. Többen megunták, kivágták, van aki még reménykedik. Sok embernek van un. öntermékeny kivije, /nekem is/ sőt ilyet a csomagküldő szolgálatokon kívűl a helyi kertészetben is lehet kapni. Miután a fórumon "kiokosodtam", s elfogyott a türelmem, kerestem a megoldást, mely szerintem a megbízható szaporítóanyag. Miután Ninó révén ezt megtaláltam Fityeházán, próbáltam a helyi kertészeti árudánál is elhinteni a magot , nem sok eredménnyel. Volt olyan, amikor előttem adta el a kertész az önporzós kivit, a vevő az ellenpropagandám ellenér megvette azt - megpróbálja. Rámegy három éve rájön, hogy kudarcot vallott, de nem tud megbízható szaporító anyaghoz jutni - vagy ha igen csillagászati összegért. Próbáltam a kertésznek ajánlani a fityeházi beszerzést, nem érdekli - neki megvannak a saját csatornái.
Így nagyon nehéz.
Talán más lesz, ha meg tudom mutatni a termő ültetvényem - mind a 6 tövet, valamint a kakikat. Nálunk még csak egy multi van, de kakival még nem találkoztam nála, de ismerősi kör alapján mondhatom, sokan nem is tudják mi az. Letenyén ismerik ezeket a növényeket - sőt láttam paw-paw-ot, japán naspolyát, citromot is.
Egy növény telepítésre valakit rábeszélni, aki még nem is látott ilyet, nagyon nehéz.
A telek szomszédom a kivimről azt kérdezte, hogy milyen babot ültettem amihez ilyen támberendezés kell.
Füge az előfordul a mi vidékünkön is, jómagam is több évtizede füge tulajdonos vagyok. A mi fügéink másodtermése most érik, míg Letenyén már csak elvétve lehet találni. Nyilván fajta kérdése is. De össze lehet hasonlítani a szántóföldi növényeket, kisebb a fajta eltérés valószínűsége - Letenye környékén napraforgó már nincs, a környékünkön még lehet napraforgó táblákat találni. Letenyén a kukorica betakarításra kész, nálunk még erre várni kell.
Amit Extrém feszegetsz, a füge esetében más az első és a másodtermés kinézzete, mérete - tapasztalatom szerint. Az első termés nagyobb, barázdáltabb, mint a másodtermés, bár lehet hogy ez is fajta kérdés?
Az éves növekményen fejlődő "másodtermések" megérleléséhez nem elég hőösszeget biztosító éghajlaton - amennyiben ugyanakkor a nyugalmi időszak hőmérsékletei enyhék - lehetséges, hogy az egészen fejlett, de éretlen zöld fügék átteleljenek (Anglia, Dánia) és megérjenek a következő év nyarán kb. akkor, amikor a kellő hőösszeget biztosító klímán az előző évi növekmény rügy alakban áttelelt terméskezdeményeiből fejlődött gyümölcsök érnek. Így lehet a "másodtermésekből" "első termés". A mi klímánkon is ritkán előfordul, hogy április végén, májusban megérnek az áttelelt "sarjfügék". Nálam is előfordult már.
Ha a fügét részleges fagykár éri, azaz visszafagy a vesszőknek az a szakasza, amelyeken az ún. első termést adó alvórügyek vannak (vagy ha valaki ugyanezt a hatást /fölösleges/ metszéssel kiváltja), akkor már csak "másodtermést" produkálhat. A másodtermés érési idejét nagyban befolyásolja az új vesszők (amelyeken növekedés közben folyamatosan képződnek a "másodtermések") növekedése, másképp kifejezve, vegetációs hajlama. Azok a fiziológiai folyamatok, amelyek az erősen növekedő vesszőkben zajlanak, gátolják (késleltetik) azokat, amelyek az éréshez szükségesek. Ez a magyarázata annak, hogy a tövig visszafagyott, vagy levágott növény hatalmasra növő sarjain nem érik be a termés. Ugyanakkor az idős fákon az új, rövid ízközű csúcsnövekményeken képződő másodtermések korán beérnek, a gátolt vegetativitásnak köszönhetően. Ezt még módosítja az egyes fajták érési idejében mutatkozó különbség, illetve az adott év csapadék és egyéb klímaviszonyai, amelyek lehetnek inkább a generativitásnak, vagy inkább a vegetativitásnak kedvezőek.
Be kell vallanom, hogy "értelmiségi" létemre tulajdonképpen értelmiségiellenes vagyok, amennyiben az értelmiségen azt értjük, amit a köznyelvben ez a szó jelent.
Illúzió azt hinni, hogy az iskolázottsági mutatók javulásával növelni lehet a kollektív bölcsességet. Ha szabad ennyire merészen fogalmazni, ennek szinte a fordítottja igaz. A magyarban a "józan parasztész" érzékletesen utal a tevékenységét a természetben folytató emberre jellemző reális, tapasztalatokra alapozott ítélőképességre. Ugyanazt tudom ismételni itt, amit ma már az egyik hozzászólásomban az oktatással kapcsolatban fejtegettem. Nem szükséges abszolút értelemben vett, nagy mennyiségű ismeret, ahhoz, hogy valaki bölcs legyen, sokkal fontosabb, hogy a meglévővel jól tudjon bánni. Az általam oly sokat kritizált intézmények működtetői biztosan "sok ismerettel" rendelkeznek, de a végeredmények egyértelműen mutatják, hogy mindhiába.
Északkeleten a tokaji hegy bizonyítja a szőlőn keresztül, hogy elképzelhetetlen olyan, Magyarország más részein termést érlelni képes növényfaj, amelynek a vegetációs időszakbeli hőigényét az ottani éghajlat ne elégítené ki. Ha ott a szőlőt a tökfejű okoskodóknak kelett volna meghonosítaniuk, még mindig nem lenne és úgy tudná mindenki, hogy ott nem termeszthető. Szerencsére meghonosodott még akkor, amikor az emberi tevékenységet a tapasztalat irányította , ennek megfelelően az ésszerű dolgok talpon maradtak, mert az emberek, "tanulatlanságuknak" köszönhetően, rendelkeztek még az empírikus megerősítések adta visszacsatolások szerint racionálisan viseltetni a dolgok iránt. Röviden: annak hittek, amit láttak, amit megtapasztaltak.
Nagyon helyesen írod, hogy ilyen óriási fajtaváltozatosságban hogyan is lehet úgy általánosságban fügéről és fügeérésről beszélni. Vannak olyan fajtáim, amelyeknek a másodtermése szeptember első hetére leérett. Laci volt tegnap a tanúja, hogy az ilyen fán már egyetlen termés sincs (se harmad-, se negyed- se ötöd-...), a levelei pedig teljesen sárgák és hullanak, miközben a mellette lévő üdezöld és vannak még rajta érésben lévő termések. Az iskolai tananyagban, talán mindenki emlékszik rá, hogy a "Mecsek vidékére" és a "Balaton-felvidékre" vonatkozóan olyan szörnyű klímajellemzések szerepeltek, amelyek szerint az ottani klímák "szubmediterrán" jellegét az bizonyítja, hogy még a "füge is beérik". Szerencsénk van, hogy megérhettük az az időt, amikor ezeknek a dolgoknak a hamisságát az általunk használt technikai vívmány segítségével ilyen könnyűszerrel leleplezhetjük és megadhatjuk ennek a helyes értelmezést, még ha nagy tömegek elbutítását utólagosan nem is tudjuk vele orvosolni.
Szerencsém volt egy ismételt látogatást tenni Ninóvargánál. Tavasszal voltam először és most ősszel másodszor. Lenyűgöző a tavasszal látott növények fejlődése, akár a füge, akár a babér, vagy a kivi esetében. Nem utolsó szempont, hogy most kóstolni is lehetett.. Csodálatos a Busay doktor szőlő ültetvénye, mely Tokaj-hegyalján is megállná a helyét - nekem ez a viszonyítási alapom. Több magánházhoz is betértünk kivit, kakit, vagy éppen fügét szemlélni. Volt szerencsém találkozni a baromfiudvari kivi gazdájával, aki egy tövön jóval mázsán felüli termést fog ez évben leszüretelni. Több termő kakit láthattam, volt olyan aki díszfaként telepítette. És hát a fügék sokfélesége és mérete - gyönyörűséges látvány volt. Azt tapasztaltam ezen növények esetében a Letenye környékén élők jóval előrébb vannak, modjuk az északi országrészhez képest, a kedvezőbb mikroklímán túlmenően nem utolsó sorban Ninovarga áldásos tevékenységének köszönhetően, mely a tanácsadáson, segítésen túlmenően a megbízható szaporítóanyag beszerzésben testesül meg. Fityeházán, mely nekem több mint ötszáz kilóméter utat jelentett sikerült megbízható szaporítóanyaghoz hozzá jutnunk, melyet csak két észak-magyarországi hobbitárssal tudtam megosztani. Többszöri felhívásom ellenére sem jelentkezet több igény, amit azért nem értek, mert látszólag többen keresnek megbízható szaporítóanyagot. Úgy vagyok vele, sok az ötszáz kilóméter, de még több az a három, vagy négy év amit egy olyan szaporítóanyagra áldoz az ember, amelyik végül nem adja a forgalmazó által hirdetett paramétereket /pl.:öntermékeny kivi/. Remélem nem minősíti a moderátor reklámnak és nem törli ki: mindenkinek nyugodt szívvel tudom ajánlani a fityeházi kertészetet, ahol szaporító anyagot, Nínónál pedig lelkesedést lehet találni.
Kedves Topiktársak! Innen, és ezennel szeretném megköszönni spataki topiktársunknak, hogy hozzásegített a kétféle kivi és egy jégfüge szaporítóanyagának beszerzéséhez. Valamint, meg szeretném kérdezni, hogy a képen látható gyönyörűséges füge nem-é az a jégfüge, aminek én is boldog tulajdonosa lettem? A harmadik kép ötlettel is szolgált. a lányoméknál mostkészül a télikert, és ez előtt talán a fügének jó helye lenne.
Jól látod, lefolyási lehetőség van, de az nem más mint a völgyből kivezető keskeny folyosó, ami egy erős inverzió estén nem sokat segít. 2005 telén 210 m-en -20 alatt voltak a Tmin.-ok.
Szívesen meglátogatlak, a jujubát egyszer meg is kóstolnám, mert mert még sose ettem. Az itt olvasottak alapján az talán még nálunk is szóba jöhet, meg a paw banán. Fügét, kákit nálunk biztos, hogy nem érdemes ültetni, nem elég erősek ezekhez az idegeim, meg több takargatásra nem nagyon van már energiám. A veteményes így is tele van mindenféle fóliával. Meg persze nálunk is körül lehet nézni. Kérdeztem a vasútnál a pénztárosnőt, náluk mennyire volt hideg, ő még mélyebben lakik, egészen a pataknál. De nem nagyon foglalkozik a hőmérséklettel, mindent időben betesz a fagyasztóba. Az adatlapon az E-mail címem mindjárt kijavítom, a munkahelyi van megadva, ami hamarosan változik, és nem minden nap nézem.
Kb -3. Egyébként Gödöllő maga egy mikroklimatológiai állatorvosi ló. Hétfőn hajnalban a -3 és +6 között valószínűleg minden érték előfordult itt. Egy komoly gond van, mint általában a Pest környéki kertvárosokban mindenhol: Itt a legjobb fagylefolyású dombok is lakóövezeti részek már (legfeljebb erdők) tehát növénytermesztési célú hasznosításuk meglehetősen költséges lenne. Ha valaki szerencsés és ilyen helyen lakik, saját kertjében takaratlanul érik a füge. De ha szerencsénk lesz a következő telekkel is, jujubában, asiminában, kiviben, sőt még kákiban lenne fantázia a mi fagyos Máriabesnyőnkön is.
