" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
2001-ben a www.met.hu adatai szerint Magyarországon a legtöbb napfényes órát Kecskemét mérte, 2047 órával! Ebben az évben Muraszombatban 2121 órát sütött a nap! 2002-ben ismét Kecskemét volt a magyar "napfénybajnok", 1978 órával! Miközben Muraszombat 2059 óra napfényt mért!
Tehát ebben a 2 évben Muraszombatban 155 órával többet sütött a nap, mint Magyarországon bárhol ! !
Még izgalmasabb, ha a 2002-es évet tovább boncolgatjuk, mert abban az évben a legkevesebb napfényt Nagykanizsa mérte, 1740 órával ! ! Közben 60 km-re onnan Muraszombat többet mért, mint Magyarországon belül bármelyik állomás! Ebből következőleg egy nyugat-zalai mérőállomás az országos csúcs közelében mért volna napfényt, miközben tőle néhány 10 km-re Nagykanizsa az abszolút utolsó lett! Vagyis Zala megyében, néhány 10 km-en belül, ebben az évben a legtöbbet, és a legkevesebbet sütötte a nap, egyszerre!
A kérdés már csak az, hogy a muraszombati mért, vagy a nagykanizsai (fák árnyékában) becsült napfénytartamot tekintsük-e a térségre hitelesnek!?
Nem mellékesen, ebből az eredményből kikövetkeztetve, nem nehéz kitalálni, hogy az elmúlt 10 évben például Pécsen vagy Muraszombatban, illetve Szegeden vagy Muraszombatban sütött-e többet a nap??
Nyilván, ha esetleg Muraszombatban, akkor elég gyanus, hogy Nyugat-Zala sem maradt volna el sokkal Muraszombattól, mivel azért keletebbre van egy ráadásul "boldogabb" irányban, és ha nincs is ott állomás, ami mérte volna, a kákifák mindenesetre kellőképpen bizonyítják a 3 méternél jóval nagyobb "terebéllyel"!
Ráadásul a "terebély" nem a magasságot, hanem a térfogatot jelenti. Ami a magasságot illeti, egy tisztességes, ültetésre váró suháng már a két métert kell, hogy közelítse. Onnan ezek szerint már csak egyet nőhetne egész életében. Nem nagy elvárás.
Úgy tudom a napfényes órákkal kapcsolatban van egy igen érdekfeszítő történeted.
Ezek szerint, ha Szegeden csak 3 méteresre terebélyesedik, Cserszegtomajon meg van egy 55 éves, 15 méter magas fa, meg itt a környéken is ismerek 3 méteresnél jóval magasabbakat, akkor ez azt jelenti, hogy itt többet süt a nap.... Vagy az illető(fő)kertészmérnök asszony nem ért annyira hozzá!
Laci (Spataki) hasonlóról számolt be: a faiskolában az eladó előtt próbálta lebeszélni a vevőt az "önporzós" kivi megvásárlásáról és korrektül tájékoztatta a kivivel kapcsolatos tudnivalókról. Higgyétek el, ha mindenki minden téren beoltható lenne ezzel a hasznos attitüddel, a civilek ereje egy hónap alatt helyrehozná ezt a tönkretett hazát.
Amikor ott voltam, ezt a megszállottságot, ezt az erőt éreztem benned, és ez ragadt át rám is! Akkor úgy éreztem, ezt kell követni itt is, hogy mindenki - akit érdekel, vagy érdekli az újdonság, és vevő lehet rá - álljon rá ezekre a növényekre, ill. termesztésükre. A ma meglátogatott faiskola eladóját is ismeretlen infóval láttam el, mikor mondtam, hogy a kivit nem egészen szőlőként kell metszeni. Hasonlóan, de nem ugyanúgy!!! Ha ugyanúgy teszi, akkor már a metszéskor szüretel is! Nekem is még sokat kell tanulnom a helyes módszerekről, de amiről eddig tudom, hogy helytelen, arról a tulajt tájékoztatom.
Úgy érzem, hogy itt, ebben a fórumban senkitől sem idegen ez a lelkület. Én fórumi ténykedésem kezdetétől ezt szerettem volna elérni. Most úgy tűnik, sikerül. Spataki ugyanilyen lelkes, de hasonlóan gondolkodik itt már Mindenki.
"...Amikor képes vagy arra, hogy segíts az embertársaidon, ez a képesség megszűnik csupán képesség lenni és felelősséggé válik..."
Igazad van! Csak azért gondoltam, hogy..., mert ezt Te kezdted el, (mármint a nálunk is termő új gyümölcsök "népszerűsétését"), és úgy gondoltam, hogy ez itt, ebben a környezetben, ebben a városban, csak a Te szolgai utánzásod. Viszont igazad van: ha először csak pár embert tudunk (tudok) meggyőzni, hogy próbálja ki ezeket (termeszteni), majd ezek sikerén felbuzdulva még mások is megpróbálják, akkor nyertünk!
Igen, ezt a cikket én is olvastam a múlt évben, ekkor kezdtem el felfigyelni az ilyen "extra" növényekre, melyek nem is igazán extrák, csak nem ismertek. Ezeknek az "extráknak" a megismertetését tűztem ki célomnak. (kicsit nagyképűnek hangzik: mint Nino Zalában). Én is minden lehetséges helyen ezeket a növényeket (kivi, káki, jujuba, füge) említem, mint termeszthető növényeket.
Majd csinálok olyan képeket is, ahol a teljes fügefa rajta van, hiszen itt vannak a közelben.
rigylem a szegedieket azért a sok napfényért, ha nálam is olyan sok lenne, mint ott, lehet, hogy még itt is lehetne "datolyaszilvát" termeszteni, így viszont be kell érnem másfél mázsa kákival/fa.
Igen, ezek különböző fajták. A két utolsó kegyes télnek köszönhetően egészen szép bokrok fejlődtek a legfagyzugabb helyeken is. Az egyetlen csúnyán összefagyott növényt Pécs mellett (a "Mecsektől délre"), Kozármislenyben láttam, lenn a falu alsó részén, de még annak is voltak viszonylag épségben maradt részei. Ezen kívül az összes többinek a haja szála sem görbült. Ha még egy ilyen tél bekövetkezne, az idáig is már eléggé fejlett növények szép méretet érhetnének el fagyzugi és alföldi körülmények között is. Reménykedjünk, hogy az idei tél a tavalyihoz és tavalyelőttihez hasonló lesz.
Neked köszönhetem, hogy az elmúlt másfél hónapban másként szemlélem a környezetem. Addig nem foglalkoztam vele, hogy mi a helyzet: füge, füge - egynek vettem. Azóta tudom, mióta Nálad láttam a sok fajtát, hogy nem csak úgy kell nézni, hogy füge, füge. Az első képen látható fa tőlem 135 m-re, a második 249 m-re, a két utolsó 404 m-re van (nem légvonalban, hanem közúton). Mindhárom esetben 6-8 m-nyire vannak a házfaltól, azaz nem védett helyen (tudod: ez Alföld, nagy puszta, a legmagasabb hely a telken a vakondtúrás). Nekem elsőre ez három különböző fajtának tűnik. Javíts ki légyszíves, ha tévedek! Ma találtam egy helyet, az utolsó Hayward-Tomuri hármast találtam meg, mondtam a hölgynek, hogy holnap kocsival megyek értük (ma Babettával voltam ott), és elhozom, addig oda ne adja senkinek! Kicsit elkeseredve mondta, hogy nem is keresik! A kákit, jujubát viszont Ő sem ismerte, meg a helyes kivimetszés sem volt ismerős a számára.
Szóval még itt is nagyon sok tennivaló van, hogy a szemléletet átformáljuk!
Flooval folytattuk a környék fico-diospyro-actinidio-szociológiai szempontú szemléjét. Az egyes települések közelében lévő szőlőhegyek természetes szociogrammok: pontosan mutatják a falu szinte összes szociológiai indexét. Látható, hogy hol van még némi remény újabb növények bevezetésére, meghonosítására és hol vannak azok a helyek, ahol, ki tudja meddig, jövőről egyáltalán nem lehet szó, múltról is csak szerényen. Pedig a talaj- és klímaadottságok fantasztikusak. Béla bácsi idős kora ellenére még jó egészségnek örvend és tudja gondozni kis birtokát, de ő is tudja, hogy utána folytatás itt nem lesz. Szőlője és fái egyértelműen bizonyítják, hogy kivételesen jó körülmények vannak a növények számára. De mi lesz itt a jövő? számára.
A képen látható füge nem a jégfüge. A jégfügénél most kép nem készült. A jégfüge nem bokornak van nevelve, hanem fának s leginkább egy 20 év körüli diófához tudnám hasonlítani - ami a méretét illeti. Amennyiben a télkert a déli oldalon van, biztos hogy jó helyen lesz a füge, javaslatom az, hogy ameddig a mérete engedi, célszerű télen takarni.
Hogy mit is jelent a fagyzugba telepített meteorológiai állomás (patak + úttöltés, patak + vasúti töltés): ma reggel felhőtlen ég mellett ott virít a két zalai fagyzugállomás az omsz hőtérképén a maga 4 fokjával, miközben az iklódbördőceitől légvonalban 12 km-re lévő szlovéniai Lendva állomásán 8 fokot mérnek egy teljesen átlagos helyen. Hangsúlyozom, ebben a térségben FELHŐTLEN az ég mindhárom állomás fölött. A magyar fagyzugállomási tapasztalatokra építve mára "délnyugatra" talajmenti fagyot adtak.
Podatki samodejnih postaj
Sreda, 8. oktobra 2008, med 6:00 in 6:30 Samodejna merilna postaja Temperatura Veter °C smer hitrost sunki Babno Polje 4 - - Bilje pri Novi Gorici 11 Bohinjska Čenjica 5 - - Bovec 8 SV 1 Bort/Gorenja vas 10 Celje 6 S 1 Dobliče Črnomelj 10 Dolenje Ajdovčina 12 Hrastnik 8 Idrija 11 - - Ilirska Bistrica 11 J 1 Koper Kapitanija 16 V 1 Luka Koper 15 V 1 Kraj. park Goričko 9 Krko - - - Lendava 8
Látod, amikor zavarban voltál a bőségtől (a bőség zavarában), Te még nem tudtad, hogy milyen spontán küldetésvállalást fogok Nálad ilyen jótékony eszközzel kiprovokálni. De remélem, nem haragszol ezért a kis csőbehúzásért.
