Gondolom a népmondák sokszor sürgették a történelem hamisítókat, hogy kitaláljanak valamit például Atilláról. Egy Oszszk pdf-ben olvastam sajnos csak az 1. oldalról: """Egyik nemzetnél a félelem, a másiknál hőstettei csodálata idézte elé a mondákat; azért is a népmondában vagy kárhoztatják vagy bámulják, mert a nép ez irányban középútat nem ismer, hanem csak gyűlöletet, kárhoztatást és gúnyt az egyik — és bámulatot, magasztalást és elragadtatást a másik oldalon. A mondák szerint Attila jellemét ugyan helyesen megítélni lehetetlen, de mindenesetre — mivel az akkori történetírókra is nagy befolyással voltak, — igenis fontosak, csakhogy tisztán históriai igazságot bennök kutatni nem lehet. A népköltészet mit sem törődik a históriai igazsággal és gyönyörét nem is leli abban, hogy jövő nemzedékeknek történelmi forrásúi szolgáljanak egyes termékei; ő egészen subjective bánik el azon alakkal, a melyet felkarolt. Az Attila-mondáknál két különböző áramlatot lehet egymástól elválasztani: a latin és germán népfajok mondáit, melyek az egész középkoron át, a nélkül, hogy összevegyültek volna, az egyes népeknél szájról szájra szálltak, még pedig a mint ez magától értetődik, különböző variatiókban.*)
...
*) Thierry, König Attila und seine Zeit. Scliilderungen und S&gen aoe dér Geschichte des V. Jalirhunderts. Deutsch von Dr. Ed. Burckhardt. Leipzig, Lorck 1855. 188 1. ... Két Attila van az italiai nép mondáiban: «a jó és rósz Attila.* ... a mondák egy része dicsőíti, ..., a másik pedig gyűlölettel halmozza el, kárhoztatván őt mint a régi örökölt állapotok és szokások megbuktatóját.
A germán mondákban nem találjuk Attilát olyan alaknak feltüntetve, ki undort és gyűlöletet idézne elé, hanem ellenkezőleg, itt Attila nem *flagellum dei*, hanem egy tökéletes germán uralkodó, ki jó sikerrel és dicsőséggel végezvén be hadjáratait és ellenségeit lesújtván, kényelemben tölti várában életét és a meg nyert javak élvezésére adja magát. """ Azaz a hamisítók késztetést érezhettek a mindkét nép általi megfelelésre, azaz Bukjon Atilla és birodalma, de létezzek Kirala-ként = Alarik, aki kizárólag dicsőséges, és ki tudja, lehet hogy utódja Arnulf létezett is esetleg... Bocsi nem nézek ennek is utána, pedig ép ésszel sok simli észrevehető! Ha nem jajgatunk a zavaros mese-beszéd "tört"-énelem írás hamisságain!
Ajjaj! Az új bejegyzésem mögé hogyan került be az előző??? Hoppá! Azt is vágólapra tettem előbb, és az Alarikot is a bemásoláskor azt hittem, hogy az előzőt nem küldtem el! Vagyis azt folytatom, de mint látom fölöslegesen dupláztam. Én hibáztam! És lehet emiatt csámcsogni ezen!
408-ban meghalt Arcadius kelet-római császár, és utódja a mindössze 8 éves II. Theodosius lett[8]. Ekkor felmerült a birodalom újbóli egyesítésének gondolata is[8]. Ambíciói érdekében Stilicho tárgyalásokba kezdett Alarichal, akinek már korábban is zsoldot fizetett, és átengedte neki egész Illíriát[8]. Az Alarichal kötött megegyezés miatt a császári udvar és a szenátus bizalma megrendült Stilichoban, és a tehetséges hadvezért Honorius császár hamarosan kivégeztette híveivel és gót zsoldosainak családjával együtt[8].
Első támadás Róma ellen
Stilicho halála után a rómaiak körülbelül 10 000 gótot mészároltak le Itáliában. Az életben maradtak Alarichhoz fordultak segítségért, aki ekkor seregével bevonult az itáliai félszigetre[8]. Körülzárta Rómát és így az élelem nélkül maradt város egyezkedésre kényszerült[8]. Hadisarc fejében 5000 font aranyat, 30000 ezüstöt és nagy mennyiségű textíliát kért[8]. Hogy kifizethessék, a rómaiak kénytelenek voltak a szobrokat is beolvasztani[8].
Alarich ekkor visszavonult Toszkánába[8], ahol tárgyalást kezdett Honorius császárral[8], aki 404 óta Ravennában élt[8]. Alarich fővezéri címet kért[8], valamint Dalmáciát, Venetiát és Noricumot[8], kérését azonban a császár elutasította[8].
Második támadás Róma ellen
409-ben újra Róma ellen vonult, ahol ellencsászárként nevezte ki Priscus Attalus szenátort, városparancsnokot[8]. Az új császárral önmagát a római hadsereg főparancsnokának, sógorát, Athaulfot pedig a palotaőrség parancsnokának neveztette ki, majd az új császárral Ravenna ellen vonult[8]. Ravennát a szintén gót Sarus védte, akinek sikerült Honorius császárt visszatartania, amikor az Konstantinápolyba akart menekülni[8]. Alarich ismét tárgyalásba kezdett, és békülésének jeléül elküldte hozzá azokat a császári jelvényeket, amiktől megfosztotta a csak nemrég császárrá tett Attalust[8]. Bár Alarich már csak Noricumot kérte, Honorius továbbra sem engedett neki[8].
Harmadik támadás Róma ellen
Ekkor Alarich immáron harmadszor is megostromolta Rómát[3]. 410. augusztus 24-én[3] bevonult a városba, ahova a gallok óta nem lépett ellenség[3]. A gótok később büszkén hivatkoztak rá, hogy Alarich nem romboltatta le a várost "más barbárok szokásához hasonlóan"[3], de a katonái hat napig fosztogathatták, csak a kereszténytemplomokat kímélték[3]. Az ekkor összeszedett kincsek képezték az alapját a későbbi gót királyi kincstárnak[3].
""" Mitől hülyeség, amit ide leírtak? 3 támadás Róma ellen sikerrel 2 éven belül, közben Honorius-tól (aki korábban Római alattvaló volt ha igaz) kért "FŐVEZÉRI" tisztséget, de hatalmas seregével mégsem támadta meg, csak JÓPOFIZÁSBÓL 2esetben újra Rómára rontott, hogy bevágódjon Honoriusnál, EZ mégsem vált be, talán mert Honorius sohasem hallott Alarichról, és Tóth Gyulának lehet igaza, hogy a Rómát elfoglaló-de megkímélő Atilla kivetítése Alarik személye, és ezzel a simlivel lehetett csak bele szuszakolni a történelem csendesebb évei közé!
"""
Akiben a sötétség nem oszlik, az bizony tévúton jár!
DE ezt olvastam az állítólag 124 évig élt Atilláról: """Attila az európai hunok utolsó és leghíresebb fejedelme. Az időszámításunk szerint 406 körül született Mundzsuk fiaként, aki a magyar mondákban Bendegúz néven szerepel. Attila kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig.Wikipédia
Tehát lehet újra sötétségbe borulgatni! 453-406=47 év, DE Tóth Gyula videóiból kiderül, hogy a 454-44=410-ben patakmederbe temették Alarikot(?), és ezesetben 406-os évben Alarik=Atilla kiralA=Alarik Allita, aki akkor rómát vandálként szétzúzta, bár furamód ez Rómát akkor mégsem viselte meg, mert vártak Atilla isten ostorára, aki meg Rómát nem foglalta el, és hirtelen mégis meghalt 2 év múlva??? A sötétség attól van Tóth kutató szerint, hogy a hamisítók a begyűjtött különböző időszámításokban lejegyzett és más nevekre át-plántált storikból egy sokkalta izgalmasabb, modhatni "AKCIÓ FILMET" KREÁLTAK. Párhuzamosan megtörténtnek mondott szinte hibátlanul azonos menetű esemény sűrítésekkel. """I. Alarich (376[2] – 410 vége[3]), a nyugati gótok királya (latinulrex) 395–410 között[4]; heves küzdelmeket vívott a Római Birodalommal[5] és 410-ben elfoglalta Rómát is[5].""" Majd hirtelen meghalt volna??? Élt 44évet, mint naptárak közötti távolságot?? De eközben átment Afrikába is??? Mert ott meg a vandálok alapítottak Magreb néven birodalmat? Mitől sötét akkor? VAGY KIKTŐL SÖTÉT?
Akiben a sötétség nem oszlik, az bizony tévúton jár!
DE ezt olvastam az állítólag 124 évig élt Atilláról: """Attila az európai hunok utolsó és leghíresebb fejedelme. Az időszámításunk szerint 406 körül született Mundzsuk fiaként, aki a magyar mondákban Bendegúz néven szerepel. Attila kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig.Wikipédia
Tehát lehet újra sötétségbe borulgatni! 453-406=47 év, DE Tóth Gyula videóiból kiderül, hogy a 454-44=410-ben patakmederbe temették Alarikot(?), és ezesetben 406-os évben Alarik=Atilla kiralA=Alarik Allita, aki akkor rómát vandálként szétzúzta, bár furamód ez Rómát akkor mégsem viselte meg, mert vártak Atilla isten ostorára, aki meg Rómát nem foglalta el, és hirtelen mégis meghalt 2 év múlva??? A sötétség attól van Tóth kutató szerint, hogy a hamisítók a begyűjtött különböző időszámításokban lejegyzett és más nevekre át-plántált storikból egy sokkalta izgalmasabb, modhatni "AKCIÓ FILMET" KREÁLTAK. Párhuzamosan megtörténtnek mondott szinte hibátlanul azonos menetű esemény sűrítésekkel. """I. Alarich (376[2] – 410 vége[3]), a nyugati gótok királya (latinulrex) 395–410 között[4]; heves küzdelmeket vívott a Római Birodalommal[5] és 410-ben elfoglalta Rómát is[5].""" Majd hirtelen meghalt volna??? Élt 44évet, mint naptárak közötti távolságot?? De eközben átment Afrikába is??? Mert ott meg a vandálok alapítottak Magreb néven birodalmat? Mitől sötét akkor? VAGY KIKTŐL SÖTÉT?
Nem vagyok naiv, úgy gondolom, elsősorban a XX. század történelmét írnák újra, van mit újjá írni rajta. Vagy neked az a véleményed, hogy minden rendben van?
Carolus AKÁRHÁNY Az hogy miként vakítottak annó visszafelé az utód hasbeszélők (történetírók), aarról találtam egy teljesen érthető Tóth Gyula bejegyzést: Amúgy a Hungár naptárt nem zavarja SŐT ERŐSÍTI az alábbi bejegyzés, de a hamisítás 400-tól 1100-ig terjedő simlisségére jellemző időcsúsztatásokkal és megmásított nevekkel történő esemény sűrítések pl. 44 évenként visszatérően más leírásokkal: Atilla Hun Király LEGFONTOSABB LESZÁRMAZOTTAIRÓL TITKOLÓZTAK, ÉS SOK KÜLÖNBÖZŐ NÉVEN MESÉKET REGÉLTEK! SZERINTEM KEZD TISZTULNI ATILLA ÉS UTÓDAI TÖRTÉNELME! BELEFUTOTTAM Tóth Gyula Angol királysággal való elemzésébe!
ALADÁR = CHILDERIK = ARTHUR = ???
Részlet: " ... Korábban még azt is észrevettük, hogy a háromszázas évek elején, a Brit szigeteken bíborba öltöztetett Nagy Konstantin szintén Aladár személyéből lett megalkotva, akárcsak a száz évvel később ugyanitt uralkodóvá emelt Constantinus nevű közember. Sőt, az Arthur királlyal kapcsolatos angolszász legendák gyökerét is Aladárban találtuk meg, hiszen Arthur neve teljesen szabályos hangváltozásokon keresztül vezethető le Aladár nevéből. Most azonban azt látjuk, hogy a Brit szigeteket meghódító angolszász seregek vezére, a Wessex-ház alapítója s egyúttal a Gutkeledek őse Cerdic volt!
Elgondolkodtam tehát: lehetséges lenne, hogy Cerdic személye mögött is Aladárt kell felismernünk? ... Képtelenség! – gondoltam. Hiszen még az évszám sem stimmel! Mikor is történt az anglo-saxon invázió? Tudjuk jól, ez a hódítás a négyszázas évek derekán, Attila nyugati hadjáratának évében, azaz 451-ben történt. Mikor lépett partra Cerdic az általa vezetett angolszász seregek élén? A fenti Wikipédia idézetben úgy olvastuk 495-ben. Ekkor szokásomhoz híven megnéztem mennyi a különbség a két évszám között. Rövid fejszámolás után kiderült, hogy a két dátum közötti különbség éppen: 44
Vagyis újra – immár nagyon sokadszorra – belefutottunk abba a 44 éves csúsztatásba, amely az egész koraközépkori időrendi káosz egyik legjellemzőbb motívuma. Egyik előadásom során úgy fogalmaztam: az egész „kitalált középkor” elnevezést át kellene keresztelni „a nagy 44-es probléma” névre, olyan masszívan és olyan gyakran bukkan föl összetartozó események között ez a 44 éves távolság. Tudjuk jól, hogy ezt a szöktetést a Julián naptár bevezetésétől induló időszámítási rendszer és a Krisztus születésétől induló időszámítás dátumai közötti különbség idézte elő.
Cerdic tehát pontosan 44 évvel az angolszász hódítás után lép partra dél-Angliában. Korrigálva az újra tetten ért időrendi csúsztatást az események összeérnek és fedésbe kerülnek. Vagyis Cerdic nem 495-ben, hanem 451-ben, Attila galliai hadjáratának évében vezeti át dicső seregeit Britanniába. Ekkor eltűnődtem Cerdic nevén: vajon mit jelenthet ez a név? Igen hamar rájöttem, hogy a név végén található –ic végződés eredetileg a király jelentéstartalmat hordozó –ric lehetett. Ez annál is inkább valószínű, mivel Cerdic fiának, Cynricnek a nevében még eredeti formájában őrződött meg a jól ismert –ric végződés. Cerdic tehát eredetileg CERDRIC lehetett, ám e névből az R hangzó időközben kikopott. Amikor ugyanis két mássalhangzó kerül egymás mellé, s ez nehezíti a kiejtést, akkor két lehetőség van: vagy kikopik az egyik mássalhangzó, vagy pedig beékelődik közéjük egy kiejtést könnyítő magánhangzó. Cerdic nevében az előbbire láthatunk példát.
Ekkor eljátszottam a gondolattal: hogyan hangzott volna ez a név, ha egy kiejtést könnyítő magánhangzó ékelődött volna be a két mássalhangzó közé? Nos, valahogy így: CERDERIC. Ez a CERDERIC név azonban az R-L hangváltozáson keresztül lényegében azonos annak a CHILDERIC-nek a nevével, akit mi már jól ismerünk. A Nagy Károly c. fejezetben őt Attila idősebbik fiával, Aladárral azonosítottunk. Tehát bármily megdöbbentő legyen is, mindezen összefüggésekből logikusan levonható a súlyos következtetés: Cerdic nem más, mint maga Aladár!
Ezen a ponton érti meg az ember, hogy miért elsősorban a Cerdic-ház tagjait illette meg a nemes származást kifejező Atheling név! Azért mert e család tagjai Cerdicen (vagyis Aladáron) keresztül a hatalmas Ethele egyenes ági leszármazottjai voltak! Vagyis az Atheling név eredeti jelentése valóban nemes családból származó, királyi vérből való. Épp csak azt felejtették el hozzátenni, hogy e király, akiről szó van, nem más, mint a dicső Ethele!
Láttuk tehát, hogy az angolszász CERDIC és a Meroving CHILDERIC neve lényegében azonos. A Nagy Károly c. fejezetben Childerik nevével kapcsolatban arra a megállapításra jutottunk, hogy abban az „elsőszülött” jelentéstartalmat hordozó KÁL illetve KÁLOD szót kell felismernünk. Még idéztük is Padányi Viktor ezzel kapcsolatos gondolatait: „…az utolsó a gyermekek között, vagyis »ucc-aba«, »öccs-csaba« ugyanúgy, mint ahogy a »kál« az első a fiúk között…” Akkor így fogalmaztunk:
„Mindezt tudva vegyük észre, hogy Childerik neve maradéktalanul beleilleszthető ebbe a gondolatmenetbe! Mint azt már jól tudjuk, a név végén lévő -rik egy »király« jelentéstartalommal rendelkező, gyakorta felbukkanó végződés. Ami minket ennél sokkal jobban érdekel, az a név első fele: CHILD – KILD – KÁLD. Vagyis első, elsőszülött, idősebb, ELDER azaz ALADÁR! Ez a két kifejezés – Aladár és Child – valójában azonos értelműek, jelentésük megegyezik.”
A Klodvig és a keresztvíz c. fejezetben ezt még kiegészítettük a következő gondolatokkal:
„...némely magyar tájszólásban a gyermeket a mai napig is cselédnek nevezik! A Magyar Néprajzi Lexikon a cseléd címszó alatt a következőket írja: »...a tájszólásban a család és cseléd szavak egyaránt jelentenek családtagot, gyermeket is. »Négy családom (gyermekem) van.« »Gyertek ide kis cselédeim (gyermekeim)«.« Ebből a »gyermek« jelentésű ősi magyar család – cseléd szóból származik az angol child szó is. A Childerik névben tehát Attila idősebbik fiának apjához való viszonya jutott kifejezésre. Ő volt ugyanis Attila gyermeke, »kis cselédje«, vagyis ilyen értelemben gyermek-király, azaz Childerik.” ..." http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19716
SZERINTEM KEZD TISZTULNI ATILLA ÉS UTÓDAI TÖRTÉNELME!
a Vatikánban bizonyára pontos áttekintésük van arról, ki mindenkit temettek el pl. a 2-3. században abban a bazilikában, amit a 16. sz.-ban kezdtek építeni :)
Akkor ez érthető úgy, hogy a 13.után jövő 30 pápa - tehát 14.-től 43.-ig másutt lett eltemetve, s a tábla szerinti 14. - valójában a 44.-től indult újra 262 év múlva az itteni eltemetés ?
Ha igen: mi volt az oka ? hol lettek a többiek eltemetve ? miért ez az egybeszakasz ? (már ha tudod ezeket).(mert én nem).
Hagyd a parasztvakítást mert itt már újból torzítanod kellene a az egész hagymázos hülyeségeden. Hiszen itt már nem 194, 196, 200 meg ki tudja mennyi. (jó lenne, ha egyszer már tényleg kitalálnád mennyi időt buheráltak, mert ciki, hogy még mindig nem tudod pontosan megmondani...), hanem 260 valahány évet keresett az egyik hozzászóló... :P
A kusza határozottan a te fejedben van, nem az időben...
A Hungár naptár szerint megvan szinte az összes pápa, sőt Johanna is van a IX/XI században (kinek - kinek az ízlése szerint) csak egy kicsit össze vannak kúszálva az időben;
