" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem véletlenül láttok az általam képeken bemutatott növényi példák közelében még baromfiakkal teli udvart, fészert, ólat, kukoricagórét és egyetlen újgazdag villát sem. Ez az én patronáltjaim köre. A mozgalom halálát jelentené, ha hagynánk, hogy ezek az "elit" kiváltságai legyenek 250 000 Ft/ fügefa áron.
A még életben lévők és aktívak körében föltétlenül pozitív, de az elöregedés és kihalás, úgy látszik, megállíthatatlan folyamat ezen a vidéken. Valami óriási történelmi fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy ez megálljon, vagy megforduljon.
Nyilván, a cikk írója, aki maga is életében először látott ilyet, talán az internetről, vagy ki tudja honnan, előszedett valamilyen forrást, ami lehetőleg egy olyasvalakitől származott, mint ő maga.
Előbb írtam a Google Earth-ről annak kapcsán, hogy a magasságokat nem mindig pontosan mutatja. A műholdképek kapcsán meg szokták említeni, hogy milyen ember alkotta létesítmények látszanak az űrből is, ezek között van az egyiptomi-izraeli határ is, mivel az izraeli oldalon öntöznek, valamint megtiltották a legeltetést. Hát bizony a magyar-szlovén határ is látszik, mivel épp a Lendva környéki dombokon a szlovén oldalon szépen látszanak az intenzíven művelt szőlők, míg a magyar oldalon több a parlagon hagyott terület, vagy jobb esetben erdő, de még a felismerhetően szőlőterületek is máshogy néznek ki, talán az elaprózott telkek látszódnak, vagy a sortávolság is más, valahogy az egész rendezetlenebbnek tűnik.
De a kérdés inkább az, hogyan jön létre ennyi fajta? Külföldi források is legalább 400 fajtát sorolnak fel, ezek mind adriai típusúak. Az én elképzelésem szerint talán rügymutáció történhet. A régi fügémnek is kicsit más alakú és színű a termése, mint az anyanövényé, ahonnan kaptam. Idén számos fajtát dugványról szaporítottam, már 15 fajta van birtokomban és sokszor két egyazon fajtához tartozó növénynek is más kicsit a levele, fényesebb, vagy éppen szőrösebb, karéjosabb, vagy kevésbé. Viszont egyazon bokron még nem láttam a termésekben semmi különbséget. Valami magyarázat csak van, bár nem tudom, kutatta-e valaha bárki a füge géntérképét.
Az újonnan ültetett fák és a kivágottak hozzávetőlegesen milyen arányban viszonyulnak egymáshoz? Mert ha a mérleg pozitív, akkor talán nincsen akkora baj. Be kell vallanom, ezek a negatív példák engem is elkeserítenek, még ilyen távolságból is, pláne, ha évtizedes fák esnek a korlátolt gondolkodás áldozatául.
Ezek a gagyi cikkek mind egy sémára épülnek. legtöbbnek már a címe úgy kezdődik, hogy X.-né Y.-nál beérett a Z. ZS. gyümölcs. Gyakran valami félrevezető, idióta nevet is költenek a gyümölcsnek, olvastam én már jujubáról "kínai füge" néven. És ha szól egy tudósítás, hogy valakinél "beérett" valami, vagyis elszigetelt esetként működik valami, akkor nem gondolkodnak tovább, hogy ez esetleg másnál, máshol is működne. A termesztés mikéntjéről sem szólnak már általában a hasonló cikkek, vagy ha igen, nagy eséllyel arról is hibásan. Általában olyanok írják az ilyeneket, akiknek minden szobanövény kaktusz, vagy pálma és minden általuk nem ismert gyümölcs füge, de a leginkább szomorú, amikor elismert szakmabeliek írnak igen mély marhaságokat, ilyenből is elég sok van.
Ezt én is tapasztaltam, egy időben gyakran megfordultam Gödöllőn és különösen ősszel a HÉV vonalában sokszor már napnyugta után elkezd ködösödni és sokkal hidegebb a hőérzet, mint akár egy átlagos helyen, nem beszélve Pestről. Eközben elég jól fölkúsznak a dombokra a kertvárosias részek, ha arra is jártam volna, nem lett volna szerintem meglepő akár fügefák látványa sem. Nézőpont kérdése, hogy a beépítettség előny, vagy hátrány-e. Örülnék neki, ha azon kéne gondolkozni, van-e elég jó adottságú szabad hely fügeültetvények létrehozására mondjuk Budapest térségében akár. De nem tudom, mikor következik el az az idő, amikor rájönnek az arra hivatottak, hogy ezeket a gyümölcsöket lehet, érdemes termeszteni, a füge telepítéséhez pedig rendelkeznek majd megfelelő klimatológiai ismeretekkel. Így tekintsük előnynek, hogy be vannak építve ezek a helyek, hiszen korábban is beszéltünk arról, hogy különböző földrajzi és közlekedési tényezők miatt a magyar települések legnagyobb része völgyben, síkságon, tehát előnytelen tereppontokon helyezkedik el. Így ha egy ilyen dombi kertvárosba eljut sok fügefa, akkor ott működni fog, nem is beszélve az előnyös fekvést fokozó városhatásról. Az elmúlt héten jártam egy fórumtársunk telkén és a szépen cseperedő fügék, kivik, káki mellett éppen elkezdett érni a perui földicseresznye, valamint az apró cseresznyeparadicsom, láthatóan mindkettő teljesen egészségesen, veteményesként nevelve más zöldségfélékkel együtt. Aztán a boltban láttam az előbbiből egy kosárkával, nem túl kedvező áron, kolumbiai importként jelölve. Ha ezt ilyen baromi egyszerű nálunk is termeszteni, ráadásul magas áron el lehet adni, akkor mi az akadálya annak, hogy ezt valaki elkezdje itt is nagyüzemben termelni?
A google Earth sajnos nem túl pontos: Menj csak rá a Balatonra, 15 méteres szintkülönbségeket mutat a vízfelületen! Vagy pl. a Kékest is valamivel magasabbnak mutatja, bár ez esetleg betudható a fák lombjának, nem tudom. Talán még mindig a hagyományos szintvonalas térképek a legmegbízhatóbbak, még a GPS sem elég pontos sokszor, ami a tszf. magasságot illeti, bár a Google-nél azért jobb. Ennek nem tudom, mi lehet az oka.
A napfénymérésnél a vékonyabb Altostratuson is át tud sütni ugy a nap, hogy a szalagot megégeti! Szerintem a növényeknek kis túlzással mindegy, hogy Cirruson vagy Altostratuson is süt időnként át a nap, vagy pedig csontderültön keresztül süt!
Egyébként amennyiben Nagykanizsán ilyen borzalmas körülmények között mértek, el lehet képzelni, hogy máshol is mérhetnek hasonlóképpen! Illetve, ez olyan, hogy van egy üveggömb, ami a napfény hatására összegyűjti a napfényt, ami megéget egy szalagot, és az észlelő az égés hosszát méri le a beméretezett szalagon! Namost, van amikor vékony felhőn át süt a nap, meg van amikor derült ég van, ettől függően a szalagon látható égésnyom is hol erősebb hol gyengébb! Lehet, hogy például Békéscsabán beleszámolják a halvány, alig látható jelet is, Szegeden meg nem, igy Békéscsaba évi átlagban 150 órával többet mér! Ez a napfénymérési rendszer az őskorban is elavult lett volna, nemhogy most, amikor egy egyszerű elektromos napfényérzékelő kütyüvel mérhetnék már több 10 éve!
2001-ben a www.met.hu adatai szerint Magyarországon a legtöbb napfényes órát Kecskemét mérte, 2047 órával! Ebben az évben Muraszombatban 2121 órát sütött a nap! 2002-ben ismét Kecskemét volt a magyar "napfénybajnok", 1978 órával! Miközben Muraszombat 2059 óra napfényt mért!
Tehát ebben a 2 évben Muraszombatban 155 órával többet sütött a nap, mint Magyarországon bárhol ! !
Még izgalmasabb, ha a 2002-es évet tovább boncolgatjuk, mert abban az évben a legkevesebb napfényt Nagykanizsa mérte, 1740 órával ! ! Közben 60 km-re onnan Muraszombat többet mért, mint Magyarországon belül bármelyik állomás! Ebből következőleg egy nyugat-zalai mérőállomás az országos csúcs közelében mért volna napfényt, miközben tőle néhány 10 km-re Nagykanizsa az abszolút utolsó lett! Vagyis Zala megyében, néhány 10 km-en belül, ebben az évben a legtöbbet, és a legkevesebbet sütötte a nap, egyszerre!
A kérdés már csak az, hogy a muraszombati mért, vagy a nagykanizsai (fák árnyékában) becsült napfénytartamot tekintsük-e a térségre hitelesnek!?
Nem mellékesen, ebből az eredményből kikövetkeztetve, nem nehéz kitalálni, hogy az elmúlt 10 évben például Pécsen vagy Muraszombatban, illetve Szegeden vagy Muraszombatban sütött-e többet a nap??
Nyilván, ha esetleg Muraszombatban, akkor elég gyanus, hogy Nyugat-Zala sem maradt volna el sokkal Muraszombattól, mivel azért keletebbre van egy ráadásul "boldogabb" irányban, és ha nincs is ott állomás, ami mérte volna, a kákifák mindenesetre kellőképpen bizonyítják a 3 méternél jóval nagyobb "terebéllyel"!
Ráadásul a "terebély" nem a magasságot, hanem a térfogatot jelenti. Ami a magasságot illeti, egy tisztességes, ültetésre váró suháng már a két métert kell, hogy közelítse. Onnan ezek szerint már csak egyet nőhetne egész életében. Nem nagy elvárás.
Úgy tudom a napfényes órákkal kapcsolatban van egy igen érdekfeszítő történeted.
Ezek szerint, ha Szegeden csak 3 méteresre terebélyesedik, Cserszegtomajon meg van egy 55 éves, 15 méter magas fa, meg itt a környéken is ismerek 3 méteresnél jóval magasabbakat, akkor ez azt jelenti, hogy itt többet süt a nap.... Vagy az illető(fő)kertészmérnök asszony nem ért annyira hozzá!
Laci (Spataki) hasonlóról számolt be: a faiskolában az eladó előtt próbálta lebeszélni a vevőt az "önporzós" kivi megvásárlásáról és korrektül tájékoztatta a kivivel kapcsolatos tudnivalókról. Higgyétek el, ha mindenki minden téren beoltható lenne ezzel a hasznos attitüddel, a civilek ereje egy hónap alatt helyrehozná ezt a tönkretett hazát.
Amikor ott voltam, ezt a megszállottságot, ezt az erőt éreztem benned, és ez ragadt át rám is! Akkor úgy éreztem, ezt kell követni itt is, hogy mindenki - akit érdekel, vagy érdekli az újdonság, és vevő lehet rá - álljon rá ezekre a növényekre, ill. termesztésükre. A ma meglátogatott faiskola eladóját is ismeretlen infóval láttam el, mikor mondtam, hogy a kivit nem egészen szőlőként kell metszeni. Hasonlóan, de nem ugyanúgy!!! Ha ugyanúgy teszi, akkor már a metszéskor szüretel is! Nekem is még sokat kell tanulnom a helyes módszerekről, de amiről eddig tudom, hogy helytelen, arról a tulajt tájékoztatom.
Úgy érzem, hogy itt, ebben a fórumban senkitől sem idegen ez a lelkület. Én fórumi ténykedésem kezdetétől ezt szerettem volna elérni. Most úgy tűnik, sikerül. Spataki ugyanilyen lelkes, de hasonlóan gondolkodik itt már Mindenki.
"...Amikor képes vagy arra, hogy segíts az embertársaidon, ez a képesség megszűnik csupán képesség lenni és felelősséggé válik..."
Igazad van! Csak azért gondoltam, hogy..., mert ezt Te kezdted el, (mármint a nálunk is termő új gyümölcsök "népszerűsétését"), és úgy gondoltam, hogy ez itt, ebben a környezetben, ebben a városban, csak a Te szolgai utánzásod. Viszont igazad van: ha először csak pár embert tudunk (tudok) meggyőzni, hogy próbálja ki ezeket (termeszteni), majd ezek sikerén felbuzdulva még mások is megpróbálják, akkor nyertünk!
Igen, ezt a cikket én is olvastam a múlt évben, ekkor kezdtem el felfigyelni az ilyen "extra" növényekre, melyek nem is igazán extrák, csak nem ismertek. Ezeknek az "extráknak" a megismertetését tűztem ki célomnak. (kicsit nagyképűnek hangzik: mint Nino Zalában). Én is minden lehetséges helyen ezeket a növényeket (kivi, káki, jujuba, füge) említem, mint termeszthető növényeket.
Majd csinálok olyan képeket is, ahol a teljes fügefa rajta van, hiszen itt vannak a közelben.
