" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Minden fügét, az kicsit sok lenne, rengeteg van, ami még nem is terem, kartotékolnom kellene "lakcímmel" együtt. Gyakran látok fák alá-közé, kedvezőtlen helyre ültetve, lenne még helye itt is a népnevelésnek. Tavasszal egy brit urat sem sikerült meggyőznöm arról, hogy szedje ki a diófa alól a csemetét. Fáj a szívem, mikor kedvező fekvésű parlagon hagyott kerteket látok, az mind beültetve fügével csak teremne, csak teremne... Én használati utasítással szaporítom és ossztogatom ismerősöknek, aki még nem evett frissen a gyümölcsből, az sokszor meg sem akarja kóstolni. Tudok viszont olyanról, aki nagyon szeretné már a kertjében termőt enni, de a kutyája mindig lezabálja az érőket.
A kákihoz most lesz érdemes fényképezővel mennem, amikor már színeződik, nem?
Szlovákia esetében a Kisalföld határon áteső részét "Szlovákia éléstára"-ként emlegetik. Ez a jelző igaz is egy nagyrészt hegyvidéki országot nézve. Nem véletlenül követi a Dunát a határ és nem az etnikai viszonyokat. Én azt tapasztaltam, hogy már a komáromi hídon áthaladva jobb állapotúnak tűnik a mezőgazdaság, rengeteg a kiskert, veteményes, nagy hagyománya van a hobbigazdálkodásnak. Mi is gyakran kapunk ismerősöktől több kiló paradicsomot, paprikát. Ott az AZ Alföld, az egyetlen érdemleges termőterület. Minden viszonyítás kérdése.
De legalább a Pó-síkság "szubkontinentális" és Szlavónia "kontinentális" besorolása elég közel áll a valósághoz, pláne, ha valóban csak az egyes országok belső viszonyai alapján nézzük. Na de hogyan lehet Magyarország valamelyik térségét "mediterrán", "mediterrán jellegű", "szubmediterrán" jelzőkkel illetni? Sajnos ez nem megalapozott. Persze a megfelelő domborzati pontokon, nagyvárosokban számos mediterrán növény telepítésével teremthetünk mediterrán hangulatot, ha a horvát tengerpartot nézzük, ott nem is túl nagy a fajgazdagság, az ott közterületen megtalálható növények közül talán csak phoenixet, washingtoniát, citrusféléket nem lehet nálunk sikeresen átteleltetni a jobb helyeken. Egy város meg lehet a "mediterrán hangulatok városa" törökös, sikátoros építészete és a hegyoldalra épült nagyváros adottságai miatt fejlődő növényzete alapján, bár nekem inkább a "balkáni hangulatok városa" jelző jutna eszembe, persze ez nálunk nem lenne túl pozitív csengésű, pedig én kifejezetten szeretem a balkáni óvárosok hangulatát (pl. Mostar)
Ezek a jelzők is csak annak a sematizációnak alkotják részét, ami mindent áthat, ami miatt mindenki mindent csak rosszul tudhat egészen addig, amíg maga utána nem megy és meg nem tapasztalja, hogy mi is az igazság és hogy mit hogyan kell(ene) értelmezni.
A horvátok szerint meg egész Szlavónia kontinentális! Lehet a szlovákok szerint Nógrád megye is szubmediterrán! Elképesztő, hogy minden országnak kell lennie naposnak-mediterránnak (Ausztria- "Az Alpok napos oldala"), tengernek (Balaton), Alpesinek (hűvös-csapadékos)... Gondolom az olaszok nem nevezik Sziciliát trópusinak :))
Jó, rendben, sőt, ha tudsz a környéken fügét, mind fényképezzed le, szerintem a cserszegi részen rengetegnek kell lennie! A szőlészeti labornál lévő 55 éves kákit láttad már?
Igen, minden viszonylagos. Olaszországban az északi tartományok óriási ipari fejlődése szippantotta be a lakosságot a városokba. Itt nálunk a kihalás úgy következik be, hogy sehol sincs semmilyen perspektíva. Saját ipar sincs, csak multinacionális, éhbérért. A mezőgazdaság legnagyobb problémáját az jelenti, hogy nincs helyi feldolgozóipar. Tegnap meghűlt az ereimben a vér, amikor egy új, nagy almaültetvény(!!!!!!!) előkészületi munkáit láttam a térségemben. Alma!!!!???? Amikor tudjuk, hogy nincs piaca. Remélem, tévedett, aki az információt adta és a valóság az, hogy körte lesz.
Bizony pedig egy ilyen kezdeményezés csak akkor lehet igazán sikeres, ha a társadalom minden rétegét bombázzuk vele. Már csak abból a megfontolásból is, hogy előbb-utóbb elkezdje nagy lelkesedéssel mesélni egy maradi kertészmérnöknek, egyetemi professzornak, akadémikusnak egy ismerős, hogy ő a kertjében mázsaszám termeszt kivit, kákit, földicseresznyét, stb., vagy épp meteorológus ismerősének kezdi majd mondani, hogy neki van egy 4 méteres fügefája, de az 5 utcával lejjebb lakó anyósának hiába szaporított belőle, mert majdnem minden évben tövig visszafagy.
A '60-as, '70-es évek Olaszországát is állítólag sok társadalomkutató úgy emlegeti, hogy "a vidék genocídiuma". Pedig ez a gazdasági és kulturális fejlődés, a Fellini filmek korszaka volt, de egyben a fenti jelenségé is. Ezzel szemben láthatjuk, mégis milyen fejlett a mezőgazdaságuk, életképes családi gazdaságaik is vannak, de azért gondolom ott is jellemző az az általános tendencia, hogy a lakosság nagyon kis része foglalkozik mezőgazdasággal, éppen ezért nagyobb ültetvények, professzionális termesztéstechnológiák jellemzik az agráriumot. A 4-500 fős zsákfaluk elnéptelenedése eléggé általános európai jelenség, ettől még követhetnénk az olasz mintát, de éppen az hiányzik innen, ami ott megvan: vállalkozókedv, kreativitás, felsőoktatási és kutatói intézmények megfelelő hozzáállása és még sorolhatnánk azokat a tényezőket, melyeket már párszor felsoroltunk.
Én sem gondolok az első verzióra, éppen a magas ára miatt. Ennek a fórumnak elvileg az is lenne a célja, hogy a második verzió esetén megismertessük ezeket az új dolgokat azok számára, akikben lenne elég vállalkozókedv. Azért mutatta be korábban ninovarga is a körte- és kiviültetvényt is, hátha valaki kedvet kap hozzá és lemásolja a példát. Nyugodtan mutasd csak be ezt a tökfélét, ha már szeretted volna, itt nincs időhúzás, meg "bocs, hogy túl hosszú lett", meg még igazán offtopik se! Ezen kívül minket is érdekel, persze rákeresünk a neten, de ezt azért írtam, hogy a jövőben se érezze magát senki korlátozva, ha szeretne valamilyen hasznos ismeretet átadni itt nekünk!
Szívesen megfognám a tan- és szakkönyvíró diszkriminátor-destruktor-dezinformátorok drága kis fülét, idehúzva őket ezen néhány fénykép elé, arra kérve őket, hogy bökjenek rá aranyos kis ujjukkal arra a fajtára, amelyik érése alapján fölminősítették a favorizált helyek klímáját és melyik az, ha netalán van olyan, amely alapján más helyekét le kellett minősíteni. Azért is hasznos lehetne, ez az akció, mert végre megtudhatnák, hogy milyen is a füge. És milyen sokféle... Hát még ha mindet megmutatnánk nekik!
Látod, ez még a jujubánál is jobban érdekelne, nagyon szeretem a tökféléket! Cserébe tudnék a adni Luffa operculata magot. Az ugyan nem ehető, de gyönyörű. Földicseresznyém sok termett, még bőven lehet enni róla, de újabb virágokat jó ideje nem hoz. Ha szerencsénk lesz az időjárással, meg fognak érni a tövön a termések. Viszont érdekes, hogy tavaly cserépben jobb ízűek voltak, mint idén szabadföldben. Akkor a növények is szebbek voltak. Igaz, hogy kaptak elég sok Wuxalt, de most meg marhatrágyát tettem alájuk.
"Ha ezt ilyen baromi egyszerű nálunk is termeszteni, ráadásul magas áron el lehet adni, akkor mi az akadálya annak, hogy ezt valaki elkezdje itt is nagyüzemben termelni?"
Válaszkísérleteim:
1. Kellő mélységű termesztés technológiai és üzleti elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a termesztés nem versenyképes ill.gazdaságos.
Valami azt súgja nekem hogy nem erről van szó.
2.Az a valaki, akinek erre módja és lehetősége lenne, még nem is hallott felőle.
Ez viszont már valószínűbb. Továbbá azt is gondolom, hogy amíg az itt oly sokat tárgyalt növények nagyüzemi termesztése is a jövő homályába vész, addig a földicserinek sincs túl nagy esélye.
De ha már egynyáriak. Sechium edule, azaz egymagvú tök.Megvan valakinek?
Mert valami csoda ám ez is. Tavaly ősszel kaptam pár termést.Mint egy nagy tüskés körte. Nem akarom az időt húzni a leírásával, a NET-en van róla infó elég.Az idén tavasszal egy termést (nem magot, teljes termést, ui.a mag a termésben kezd csírázni) földbe dugtam öreg almafa alá. Nyáron befutotta a fát, termett kb 60-70 termést. Se vizet, se külön trágyát nem kapott. Abszolút BIO. Ízre,állagra cukkinit, patiszont veri,a magja pedig akkora,mint egy mandula és dió ízű. Friss hajtása, levele főzelék. És akkor jöhetne a fenti kérdés:)))
Lendvai ismerősünk szerint a borpiac globalizálódásával, az újabb, eddig nem bortermelő földrészek borainak megjelenésével a szlovén termelők is nehezebb helyzetbe kerültek, de közösen gondolkodnak a megoldáson. Ajánlottam nekik a kivit, mint alternatív kultúrát, azt mondták, hogy komolyan fontolóra veszik.
Nem véletlenül láttok az általam képeken bemutatott növényi példák közelében még baromfiakkal teli udvart, fészert, ólat, kukoricagórét és egyetlen újgazdag villát sem. Ez az én patronáltjaim köre. A mozgalom halálát jelentené, ha hagynánk, hogy ezek az "elit" kiváltságai legyenek 250 000 Ft/ fügefa áron.
A még életben lévők és aktívak körében föltétlenül pozitív, de az elöregedés és kihalás, úgy látszik, megállíthatatlan folyamat ezen a vidéken. Valami óriási történelmi fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy ez megálljon, vagy megforduljon.
