" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Néhány hónappal ezelőtt említetted a munkácsi teaültetvényt.
http://www.karpatinfo.net/article45660.html
Azóta megtudtál róla valami újat? Jó lenne, ha valaki, aki viszonylag közel lakik hozzá, megpróbálná felkutatni, lefényképezni, esetleg szaporítóanyagot beszerezni. A cikkből ítélve hamar az enyészeté lehet.
Csörnyeföld (Zala megye) domb kontra Mura völgye: Ilyen inverziós napokon napsütéses órák napi számának aránya: 2 : 1, különbség a napi középhőmérsékletben: 4 -5 egész (nem tized!) Celsius fok.
Pest melyik részén mértél -13-at? Csak mert ott is iszonyú különbségek vannak városon belül, főleg a különböző beépítettség miatt, de Bp. belterületén is vannak nagyon csúnya fagyzugok is. Ez gondolom 2008 február 17., vagy 18. lehetett. A felüljárókon, bár szinte hihetetlennek hangzik, de minden valószínűség szerint nem a hőszennyezés, hanem a magasságkülönbség miatt volt 2 fokkal melegebb. Az Alföldön olyan vékony rétegben ellapul ilyenkor a hideg levegő, hogy néhány méteres magasságkülönbségek esetén több fokos eltéréseket tapasztalhatunk. Jó példa erre az M5 autópálya mérőhálózata, ahol a terep szinte teljesen sík, mégis tavaly több alkalommal 10 egész fokos különbség volt egymástól 3 km-re lévő mérőpont között! Az egyiken 11 fok volt, a másikon 1! Vagyis az Alföldön sokszor +/- 1 méter= +/-1 C!
Milyen érdekes, hogy a nem magaslati, vagy tengerparti értékek közt alig 2-3 fok különbség van! Tehát nekik valahogy sikerült reprezentatív helyekre telepíteni az állomásaikat!
De ha nő a nyílt területek aránya, akkor a városi hősziget is kisebb. Pesten is a Városliget már sokkal hidegebb az inverziós éjszakákon. Ettől függetlenül persze lényegesen kellemesebb lehet egy ilyen városban élni.
Igen, ezt tapasztaltam a tavalyi tél egyik leghidegebb éjszakáján. Pestről jöttem Szolnokra kocsival éjjel 11 körül. Induláskor Pesten -13 °C, Ceglédnél ~-16 °C, Abony és Szolnok között kint a "prérin" (két település között 14 km távolság) -18 °C-ot mutatott a kocsi hőmérője. (A tiszai árvizeknél beszéltek alapján az abonyi templomtorony van egy magasságban Szolnokkal. Szolnokra bejövet két felüljárón kellett átjönnöm, amik valahogy megfoghatták a város hőszennyezését, miután átjöttem mindkettőn, 2-2 fokot emlkedett a hőmérséklet. Mire az utcánkba befordultam, már - 9 °C volt. Majdnem 10 fok különbség 5-6 km alatt - nem kis megnyugvásomra.
Azért nagyon fontos ezeknek a helyzeteknek a tanulmányozása, mert téli viszonyok között ezzel analóg időjárási helyzetek produkálják azokat a kritikus minimumokat is, amelyek növényeink számára élet-halál kérdését jelentik. Bárki könnyen beláthatja, hogy NEM TÉRSÉGI meghatározottságról van szó, legfeljebb annyiról, hogy a dombvidékek lehetőségei tágabbak, de ott is DOMBORZATI és NEM TÉRSÉGI értelemben.
Eléggé izgalmas alföldi viszonyok között a szolnoki 10 fok közelében lévő 6 és az annak a közelében lévő kb. 3 fok is, csakúgy mint a debreceni 8 fok közeli, szintén kb. 3. Különösen, ha tudjuk, hogy ilyen, vagy ennél akár nagyobb különbségekért bizonyos helyeken még ekkora távolságokat sem kell megtennünk, elegendő néhány száz méter. Még alföldi körülmények közt is, hát még dombvidéken!
Most, hogy nincs időJÁRÁS, ebben az anticiklonban "megállt" levegőben az átlagosnál is jobban kiütközik a fagyzugok, az átlagos fekvésű helyek és a kivételesen jó fagylefolyású helyek közti különbség. A napi középhőmérsékletekben is durva különbségeket idéznek elő ezek, a pozícióból fakadó tényezők. Egy példa: Nagykanizsa a fagyzugban 4 fok (Magyarország egyik legalacsonyabb értéke), Lendva 8 fok átlagos fekvésben, csörnyeföldi szőlőhegy 12 fok, jó fagylefolyású helyen, ugyanazon térségen belül. Elképzelhető hány egész fokos KÖZÉPhőmérsékleti különbséget IS eredményeznek ezek az eltérések, ha tudjuk, hogy hasonló értékek csak a délutáni néhány órában lesznek, a 24 órából 20-ban 4 - 8 fokos szakadék tátong az egyes pozíciók hőmérsékletei között.
Nedelja, 12. oktobra 2008, med 6:00 in 6:30 Samodejna merilna postaja Temperatura Veter °C smer hitrost sunki Babno Polje 0 - - Bilje pri Novi Gorici 8 JV 1 Bohinjska Čenjica 6 - - Bovec 7 V 1 Bort/Gorenja vas 7 Celje 6 Dobliče Črnomelj 6 - - Dolenje Ajdovčina 6 - - Hrastnik 9 Idrija 8 - - Ilirska Bistrica 4 Koper Kapitanija 12 JV 1 Luka Koper 10 V 2 Kraj. park Goričko 10 JZ 3 Krko 8 Lendava 8 JV 1
A szlovén értékek érzékletesen mutatják az ottani fekvésekből származó eltéréseket, mésg a magyarnál is szélesebb skálán:
Babno Polje magaslati fagyzug 0 fokkal, köd nélkül, a 6 - 9 fokos helyek átlagos fekvésben vannak, jellemzően köddel, Koper Kapitanija tengerpart 12 fokkal, azaz ugyanannyival, mint a mi legjobb fagylefolyású pontjaink. Nagyon tanulságos.
Olvasom egy ideje a fórumot, én is lelkesedek az itt tárgyalt gyümölcsökért. A kertünkben - ami bár földrajzilag nem épp a legkedvezőbb helyen van (Szolnok=Alföld kellős közepe), de sokat segít, hogy belső udvarról van szó - évek óta nevelek gránátalmát, babért, kenderpálmát, japán naspolyát (ez utóbbit takarás nélkül, bár gyümölcsöt nyilván sosem látok rajta), illetve most tavasz óta egy káki csemetét is. Érdeklődnék viszont a fórumon többször említett "jégfüge" iránt. Mennyivel jobb ennek a fajtának a fagytűrése az általánosan elvárttól? Milyen típusú a gyümölcse? És vajon hol lehet szaporítóanyagot beszerezni?
Az oltás tavasszal történik. Alany elvileg bármilyen diospyros lehetne, akár egy másik nemes fajta is, amit átoltanánk, például. A lotust azért használják, mert az egy kevésbé kényes, "rusztikus" faj.
Szakszerű metszéssel el lehetne érni, hogy a növény hasonló tömegű gyümölcsöt NE INDÁKON, hanem VESSZŐKÖN produkáljon. Persze ez, az ilyen típusú "ridegtartás" a termés szempontjából még mindig előnyösebb, mint a virágrügyektől teljesen megfosztó agyonmetszés. A terjedelemben jelentkező hátránya mindkettőnek hasonló: a termő "ridegtartásban" a növény idősebb részeivel együtt alkot nehezen kezelhető terjedelmű tömeget, amíg az agyonmetszett a vegetációs időszak folyamán teszi meg ezt az új növekményeivel. Természetesen, ahogy mondtam, az "elhanyagolt, ridegtartott", vagy úgymond "szükség szerint" (de nem szakszerűen) metszett még mindig összehasonlíthatatlanul jobb eredményt ad, mint a terméstől megfosztott, agyonmetszett.
Ha van még itt olyan, aki nincs beavatva a terminológiámba, akkor újra elmondom, hogy a "szagma" és a "szagember" szavak teljes alakja a "pénzszag-ma", illetve "pénzszag-ember", azaz a tudomány objektív szempontjait nélkülöző, vagy hiányosan figyelembe vevő, anyagi függőségben, vagy anyagiakért folytatott gyakorlat. Az autodidaktáknak és amatőröknek erkölcsi kötelessége ennek a leleplezése!!!!!
Az "ujjaslevelű" a legkésőbben érő fajta egyébként. Ez a fajta jól példázza azt, hogy mennyire téves felfogásra utal azt feltételezni, hogy a Magyarországon valamilyen történelmi véletlennek köszönhetően meghonosodott fajok, vagy fajták föltétlenül bizonyos akklimatizációt mutatnának, vagy megfelelőbbek lennének, mint más, még nem honos fajok, vagy fajták. Persze ezekhez a felismerésekhez szükséges némi elgondolkodás, egy pici logika, vagy valami hasonló, és bár "józan parasztésszel" könnyen belátható mindez, érzékelhetően a szagmáknak és szagembereknek ez nem éppen erőssége.
