Egy kivételes egyéniség kivételes munkásságának megtárgyalására hozom létre ezt a topikot. Legyen az bármelyik cégének bármilyen terméke, múltjának és jövőképének kritizálása, illetve azzal való szimpatizálás. Beszéljenek a tények helyettem!
Csak annyit, hogy az önvezető versenyautó nehezebb mint amit ember vezet. Azt csak én teszem hozzá, lehet némi iróniával, hogy egy robot sofőr az plusz fél tonna. (-: de elképzelhető, hogy tényleg az lesz a vége. (-:
Azért tettem be ezt a cikket több topicba is ahol erről van szó mert sokan megfeledkeznek erről a körülményről, hogy egy igazi önvezető autó a technika jelenlegi állásán vagy 3 literrel többet is kell fogyasszon százon, az nem egy laptop hanem egy nagy komoly gép. Ha azt mondjátok, hogy 3 év múlva ott fognak állni a kereskedésekben a fék gáz kormány nélküli járművek szerintem már ebben az évben kell legyen előjele, évente egyszer töltendő telefonok meg ilyesmik.
"Az emberi agy nem a méret miniatúrizálásban nagy, sőt a sebességben nagyon is lassú, hanem a sejtek közötti összeköttetések mennyiségében elképesztő."
100 mrd neuron, de egyenként is olyan bonyolultak, hogy valós időben egy 300W-os pc se tudná modellezni a folyamatait, egyenként 5000 kapcsolattal, a lehetséges mintázatok száma sokkal több mint ahány proton, neutron, elektron van az egész univerzumban.
Ügyesebben kell majd használni a kvantummechanikát. A mosfet technika az aminek a határához közelítenek (de még ott is van pár dobás), nem általában a miniatürizálásét. Új technika kell, az mindig nehéz.
Egyébként éppen az önvezetés intelligenciájának tökéletlensége indokolhatja a GPS lekérdezéssel támogatott távvezérlés alternatívát. Ha az nem működik, legalább mentsük a menthetőt.
Egyenlőre nem nagyon megy az emberi agy lemásolása, és a következő pár évtizedben nem is valószínű hogy sikerülne, szóval továbbra is ott tartunk hogy a hardver nem izmosítható tovább jelentősen a méret a tömeg és a fogyasztás növelése nélkül.
Kizárt dolog, hogy optimalizáljanak valamit, ami kísérleti stádiumban van, sőt telenyomják mindazzal, amit előzetesen szükségesnek képzelnek, hogy legalább a hardverrel ne kelljen ezer kört újrafutni. Az optimalizálás a végleges termék gyártás-előkészítésének a feladata.
Akkoriban a keleti tábor csipgyárai számára építettünk tesztelő gépeket, így volt rálátásunk az elektronika lehetőségeire, és persze rengeteg fizikus dolgozott a gyár projektjein. És nagyon nem láttunk a jövőbe. Az amúgy elég feltűnő, hogy a gyártástechnológia máig síkban maradt, pedig ha az egymáson levő rétegeket lehetne tetszőlegesen növelni, akkor újabb nagyságrendekkel nőhetne sok paraméter. De hiba lenne csak a méret adta lehetőségekben gondolkodni. Az emberi agy nem a méret miniatúrizálásban nagy, sőt a sebességben nagyon is lassú, hanem a sejtek közötti összeköttetések mennyiségében elképesztő.
:) Ezekbe a rendszerekbe azt, és csak azt rakják bele, ami szükséges. Szénné vannak optimalizálva a feladathoz képest szűkös számítási erőforrások okán.
Már vagy negyven éve ismétlődően hallok ilyen véleményeket a nálam hozzáértőbb szakemberek szájából, hogy elértük az elméleti korlátokat, amelyeket nem lehet már meghaladni. Pedig a MEV-ben hozzájutottunk az összes COCOM listás csúcsáramkörökhöz, azokból dolgoztunk. De a technika fejlődése nem tisztelte ezeket a véleményeket, és sorra rácáfolt ezekre az állításokra, így én kissé szkeptikusan hallgatom az ilyen magabiztos beszédeket.
Igen. Ez volt a múlt. De ennek sajnos vége. A Moore törvény elvérzett a kvantum mechanikán, az utasításon belüli párhuzamosítás meg még a 90 években ki lett maxolva, azaz innentől nagyjából ne számíts nagyságrendi fejlődésre a hardverben jelentős méret és fogyasztás növekedés nélkül. Egy kicsit még lehet miniatürizálni, de nagyjából vége ennek a sztorinak.
A kvantum számítástechnika meg minden lesz csak kicsi nem.
Én a valóságot írtam le, ami neked kimaradt, pedig a számítógépek igen régóta fejlődnek abban az irányba, amit egy sorba neked felvázoltam, nem kell hozzá cikket olvasni, hogy lássa az ember, tudod a zsebben hordott okostelefon is egy számítógép, amivel telefonálni is lehet.
Az talán túlzás, de írja a cikk, hogy nehezebb mint amit ember vezet. De szerintem mire addig eljut, hogy versenyképes az emberrel, majd jönnek mindég új szoftverekkel amik már azon a számítógépen se futnak, bővíteni kell, addigra lehet, hogy tényleg 1 tonna lesz a számítógép súlya és elfűt vagy 100KW-ot.
Ez nem meggondolás kérdése. A kommunikáció bármikor megszakadhat, (pl lejár az előfizetésed az internethez) és ez nem teheti működésképtelenné az autót.
Alighanem alapvetően mást gondolunk a jobb döntések mibenlétéről. Véleményem szerint a számítógép azért hoz jobb döntéseket, mert sokkal gyorsabban dolgozza fel a pillanatnyilag helyileg rendelkezésre álló információkat, sokkal több információt tud begyűjteni a közvetlen környezetéről, és sokkal gyorsabban tud beavatkozni. Ehhez semmi szüksége nincs a több ezer kilométerre levő műhold információira, bár az útvonal tervezésben ez sokat segíthet a lehetséges útakadályok, és a forgalmi dugók elkerülésének kérdésében. Tehát a vezetés, és a navigálás két külön feladat, amelyet nem kellene összekeverni. A vezetéshez az utat, és az ott levő tárgyakat kell nézni, felismerni, mozgásukat előre kiszámolni, a jövőbeli eseményeket megjósolni, kiválasztani a legjobb cselekvési alternatívákból a legjobbat. A műhold infója ebben a procedúrában csak egy púp a háton, amit akkor kell elővenni, ha már nincs fontosabb dönteni való.
Arról meg ne feledkezzetek, hogy ha a Tesla vagy akármi tényleg önvezető lesz akkor a hatótáv legfeljebb 50km mert az önvezető számítógép miatt fél tonnával nehezebb is lesz és rengeteg áramot fogyaszt. (-:
