"...Jódozott só nem jó befőzéshez, erre figyelni kell!"
Ezt még nem hallottam. Milyen befőzéshez, és miért nem? Savanyúságnál nekem eddig semmi problémát nem okozott, de a nejemnek sem az egyebeknél (pl. lecsó); ritkán használunk mást (a jódozottból általában a tengerit), bár előfordul, mint éppen most is.
Már elnézést, de pajzsmirigy alulműködött vagyok, és az orvosi papírokban fehéren feketén az áll: jódozott sót ne fogyasszon!
Ezért szégyenszemre Parajdra itthonról viszem a sót, mert arrafelé a boltban tilos jódozatlan sót árulni. Nyáron nincs a bányában sótermelés, de ősszel-tavasszal lehet szerezni feketén parajdi sót, néha szoktunk kérni ismerőstől. Itthon is olyan sót veszek, amire az van írva, hogy natur bányászott só.
Amit viszont egyes honlapokon ajánlgatnak (pl antalvali és társai), hogy csak himalájai sót használjanak, az tiszta affektálás.
Jódozott só nem jó befőzéshez, erre figyelni kell!
Az a kis ammónia még jól is jön, puhább lesz tőle a hús. :o)))
Jó ez a "csakezajó" dolog. Tavaly még a görög tengeri só volt a tuti, az idén a Himalája-só (?) a befutó. Rengetegen bedőlnek ezeknek a marketing dumáknak.
De hogy ne offoljunk enyit: gombakonzerváláshoz (már ha éppen sózva akarom eltenni) akkor a legolcsóbb finomsót veszem, a röfialkatrészekhez meg asztalit. Utóbbi jobban tapad, előbbi egyenletesebben keverhető.
A nyulak, előbb vagy utóbb de mindig "eljátszák" a nyalósót, ezeket a kisebb "elveszett" azután mégis megkerült darabokat szoktam eltenni a birkapörkölthöz. Kicsit sárgák ugyan, de a pörköltbe nem látszik! :-))))))
ezt nem tudtam kihagyni
Félreértések elkerülése végett! Gyakran csak azért vásárolok az ilyen utakon ezt+azt, mert itthon, a szűkebb környéken vagy nincs olyan bolt, ahol lehetne, vagy a nyitvatartási ideje nem passzol az én időbeosztásomhoz. Ott meg előtte mész el, nyitva is van, nem is drágább stb. stb. stb.
Szóval semmi "csakezajó" hozzá állás nem vezérelt, egyszerűen így volt praktikus.
No, hát ilyet vehetsz idehaza is, bármelyik takarmányboltban! Van natúr, meg adalékolt is. Ha nem az őröltet veszed, hanem a tömbösített változatot, hát azt hívják nyalósónak... No, olyat raktak abba az ominózus hortobágyi pörköltbe.
Konklúzió: Ezek szerint Te milyen sóval is főzöd a birkapörköltet?
Márpedig én akkor is ragaszkodom ahhoz, hogy csak olyan anyagokat vigyek be a szervezetembe, amilyet szeretnék. Konkrétan sót. Gyógyszert sem szedek. Majd ha kimutatják, hogy jódhiányos vagyok, eszek jódot. Jó sokat.
Mindenkinek szíve-joga, hogy jódozott sót vásárol, vagy jódozatlant. Úgyhogy szerintem ez a jód-kérdés nem kérdés.
A parajdi csodasóról meg annyit, hogy volt szerencsém látni a bányagépeket, meg a szállítást élőben. Igaz, ez majd húsz éve volt. Meg sokat beszélgettünk parajdiakkal.
Mondjuk úgy, hogy nem látom be, mitől lenne különb a parajdi só, mint bármi más.
De továbbra is az a véleményem, hogy a só (és a vele bevitt akármicsodák) olyan jelentéktelen mennyiségű minden egyébhez xarhoz képest, amit megeszünk-megiszunk-belélegzünk, hogy kár vele foglalkozni.
Nem kell adalékolt sót venni, és akkor nem nyúlunk nagyon mellé.
A tengeri só (úgy reklámozzák egészségesebb), de több (jóval több) arzént tartalmaz. Ez igaz a tengeri halakra és herkentyűkre is.
Annyira, hogy az (Unióban....) szóval már nálunk is úgy határozzák meg egy régió ivóvízének megengedett arzéntartalmát, hogy
figyelembe veszik a lakosság tengeri hal (és só) fogyasztásának statisztikáit is.
Nos mivel a magyar szegény, nincs pénze tengeri halra, (kevesebbet eszünk az uniós átlagnál/fő), ezért itt Magyarországon egy picit
magasabb határértékű arzéntartalmat engedélyeztek az ivóvizeknél.
A csatlakozás után még így is néhány helyen arzénmentesítő készülékeket kellett a vízüzemeknek kiépíteni, hogy a határérték tartható legyen....
No comment.
A másik dolog a jódozás. Az viszont nagyon fontos, mert a jódhiány konkrétan pajzsmirigy alulműködéshez vezet.
Régen Magyarországon több helyen is a lakosságban tömegesen jelentkeztek a "golyvás" megbetegedések, mert ezeken a helyeken az ivóvíz
egyáltalán nem tartalmazott jódot, és a pajzsmirigyalulműk9ödés miatt golyva alakult ki.
Ilyen hegyek voltak még az 1800-1920 -as évek felé is Répáshuta, Bükkszentlászló, stb.
Amint a vezetékes ivóvíz elterjedt és jódozták is, eme betegségek teljesen eltüntek .
Ma viszont van akinek nem alulműködik a pajzsmirigye, hanem túlműködik. Ilyen embereknek nem túl jó a sok jód.
Fontos hogy ha jódozott sót veszünk, a jód Nátrium-jodid formájában legyen belekeverve, és ne kálium-jodidként. (Nem kalcium, kálium!)
A kálium jodid (nagyobb mennyiségben) egyes embereknél depressziót, lehangoltságot, sőt pszihés zavarokat is okozhat....
A kálium vegyületeket a szervezet egyébként is nehezen kezeli le, (egy kálium-klorid inyekció intravénásan meg is ölhet minket, szívleállást okoz)
Most ennek a valódi okaiba és tudományos fejtegetéseibe nem menjünk bele...
A jód mindenesetre nagyon ritka elem, egyes tengeri algákból vonják ki. Általában az emberi szervezet MINDIG enyhe jódhiányban szenved.
A hadseregnél és atomlétesítményeknél a jódtablettát nukleáris balesetek vagy támadás esetén alkalmazzák ( ritka az ilyen, hála istennek),
mert a maghasadáskor nagy mennyiségű radioaktív jód keletkezik, ami pár hét alatt elbomlik tovább, közben erős alfa-béta-gamma-sugárzást bocsát ki.
Akik jódtablettákkal telítették a szervezetüket jóddal, azok szervezete a radioaktív jódot nem szívaja fel, vagy nagyon hamar kiűríti.
(Most azokra az emberekre gondolok akik közvetlen kapcsolatba kerültek a sugárzással , mert részt vettek a mentésben, stb...)
Szóval a jódtabletta ilyen esetben szinte teljesen megvédhet a pajzsmirigyráktól -ami a sugárszennyezés leggyakoribb járulékos haláloka,
de általánosan is javítja a túlélési esélyeket.
Persze aki (most hirtelen nem tudom, de talán 6-16 Gy (elnyelt dózis), vagy nagyobb sugárhatás ér, annak jódtabletta ide, oda szinte biztos a halál beállta...
Szóval én a jódot és a jódozott sót valahogy így ítélem meg, és bocs hogy kicsit elkalandoztam a fórum eredeti irányvonalától...
Az említett sók is bolti sók voltak. :-))) Van rajtuk állatorvosi pecsét! :-))))) De, semmi tudatosság nem volt a vásárlásban, szembe jöttek, megvettük, használjuk. Ennyi. Olyan sok minden nem lehet benne, egy kis agyag, gázolaj, pétisó, bakancs zsír, emberi ez+az, barlangi mendve bokacsontjának pora kb., mint a kenyérben :-(. Bár lávahamu és medvecsont a kenyérben valószínűleg nincs. :-))) Kellenek ezek az immunrendszerem ébrentartásához! :-))) De, disznóöléskor sem gyógyszertári tisztaszeszből adják a felest, vannak területek, ahol a vegytiszta anyagok nem olyan szimpik. :-)
Vegyük a jódot: ugye Csernobil után kezdték a sót jódozni, merthogy valamennyire véd a nukleáris kisugárzás ártalmai ellen. De én nem akarok jódot enni.
Ferro-cianid vagyis csomósodásgátló: ciánt és annak származékait sem szeretném fogyasztani, mivel bevizsgálták, hogy mittudomén 200 C fokig (vagy 220, már nem emlékszem pontosan), semmilyen káros hatása nincsen. És itt jön a de: a kenyeret 225 fokon vagy afölött sütöm. A kemencében sem biztos hogy mindenki a hőmérsékletet méricskéli, valószínűleg ott is több lesz. Szóval igenis érdemes ezzel foglalkozni. És a só csak egy icipici, igaz, elég alapvető rész az étkezésünkből. Akkor gondold el a többit, amit boltban veszel!
(Arról már ne is beszéljünk, amikor káliummal helyettesítik a nátriumot! Na az ám az egészségkárosítás!)
Szerintem meglepődnél, ha egy labor bevizsgálná azt a bányasót, és megkapnád mindazon anyagok listáját, amit a NaCl-on kívül tartalmaz.
De a tengeri só is tele van egy csomó ezmegazzal, amit az elpárolgó tengervíz hátrahagy.
Hiába, a természetes só nem egy vegytiszta anyag!
Más kérdés, hogy a benne lévő egyéb cucc okozhat-e bármiféle problémát. Na, innen kezdve lenne érdekes, hogy milyen bányából és milyen eljárással fejtik, illetve milyen tengervízből és hogyan párolják. De ezt sosem fogják az orrunkra közni.
Mondjuk én még nem hallottam olyat, hogy a bolti sóféleségek bármilyen betegséget okoztak volna. Szerintem felesleges ezen aggódni.
Nem vagyok tájékozott só ügyben, de nem hiszem, hogy jó dolog a természetes anyagokat "pancsolni" és úgy árulni.
Pár éve vettem zsákos sót (10 vagy 15 kg) Erdélyben járva, jó durva bányasó, abból szoktunk szitálni, ha éppen kifogy a sótartónk. Az idén, Parajdon, a bányánál vettünk kisebb, talán 3 kg-os kiszerelésben natúr bányasót. Azt hiszem pár 10 évre le van a gond! :-), hacsak nem kezdek disznóvágásba!?
Valamilyen apropóból megnéztem a mosogatógéphez használt regeneráló só összetételét. Azt írja, hogy: "... lepárlott sóból készül, több mint 99%-os tisztaságú". És elgondolkodtam, lehet, hogy jobb volna ezt használni, mint a jódos, ferro-cianidos, vákuumozott, só néven árult termékeket. :)
Nyalósóval ízesített birkapörköltet én is ettem a Hortobágyon. Elfogyott a pásztorszálláson a konyhasó, a juhász (bár ezt a generációt inkább már csak birkaőrzőnek titulálnám) olyan magától értetődően tört le egy darabot a nyalósóból, amin látszott, hogy nem ez az első eset, hogy elfelejtenek sót venni. (A pálinkát persze nem felejtették el...)
Mivel a juhászék is lelkesen nekiláttak, mi is megettük. Semmi különöset nem éreztünk a pörköltön. Igaz, már baromira éhesek voltunk. :o)
