" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezt írtam először, amikor az önporzós kivi témája felvetődött: "Növények esetében az önmagukat megtermékenyíteni képes, virágport és bibét is tartalmazó virágú egyedekre vonatkozóan teljesen korrekt a "hermafroditizmus" kifejezés használata. Ez még akkor is igaz, ha létezik emellett a magyar "hímnős" jelző. A kivi nagyon jó példa a fogalmak tisztázásához. A Hayward termős növény virága is "hermafrodita", mivel rendelkezik hím ivarszervvel is, de a hermafroditizmus insufficiens (öntermékenységhez elégtelen) esetét valósítja meg azzal, hogy portokjaiban nincs megtermékenyítőképes pollen. Ugyanakkor a Tomuri nem hermafrodita, mert női ivarszerve nem csak funkcionálisan, de alaktani értelemben is hiányzik. A kivivel kapcsolatos óriási szerencsétlenségünk éppen abból ered, hogy az olyan, általában "elégtelenül hermafrodita" fajták esetében, mint a Hayward, magvetésből, rendkívül alacsony statisztikai arányban, kelhetnek öntermékeny, a "sufficiens hermafroditizmus" feltételeit kielégítő példányok. Ez lenne a híres-nevezetes "önporzós kivi". De milyen jót tett volna a természet, ha ilyen csodát nem produkál. Eggyel kevesebb sanszot kaptak volna a szélhámosok. Könnyen belátható ugyanis, hogy ez az igen kényes genetikai állapot, ami a hímnősséget eredményezi, a szaporításnak nem minden módszerével tartható fenn. Magvetéssel pedig egyáltalán nem..."
A kivinövényen csak a nemének megfelelő, azonos virágok vannak. Az öntermékeny kivin is. A fentiekből következik, hogy az öntermékeny kivi virága alaktanilag teljesen azonos a nőivarújéval, köztük csak működésbeli különbség van: amíg a nőivarú portokjaiban nincs megtermékenyítőképes pollen, az öntermékenyében van. Az öntermékenyek jellemzően apróbb gyümölcsméretének az oka éppen az elégtelen beporzás. Ezek a "fiú-lányok" ugyanis inkább lányok és kevésbé fiúk.
Tavaly néhányan arról tanakodtak, hogy vajon magyar viszonyok közt a Sharon nevű kákifajta megérik-e. A kísérleti ültetvény fiatal fácskáin lévő néhány szem gyümölcs tanúsága szerint semmi különbség nem mutatkozik a többi fajta és ennek az érése közt. Sőt, ez a jégtől sérült példány akár a mai napon puha, fogyasztható.
Ma kíváncsiságból fölkerestem egy nagyon érdekes topicot, hogy megnézzem, hogyan halad a "kivi sikeres termesztése". Azt láttam, hogy tökéletesen követi a tervet, aminek a mottója: "minél rosszabb, annál jobb".
Még egy gondolat: bár jobb későn, mint soha, mégis sajnálatos, hogy erre Ti csak most kezdtek rácsodálkozni. A meteorológiai és klimatológiai ismereteknek ezzel kellene kezdődniük (és még sokáig folytatódniuk).
..."Mindezek mellett is igen nagy volt a hőmérsékleti szórás az ország többi részén szinte mindenhol; a megszokottal ellentétben azonban most nem észak-déli, illetve nyugat-keleti irányban, hanem a mélyebben és magasabban fekvő területek között alakultak ki nagy különbségek. A melegedés az automaták grafikonjai szerint valamikor éjfél után kezdődött a csúcsokon, és várhatóan reggel áttevődik majd az alacsonyabban fekvő területekre is..." Hát, Kedves Cikkírók, az a bizonyos melegedés az alacsonyabban fekvő területekre csak jóval napkelte után "tevődik át". Majd akkor, amikor minden egyes ilyen helyzetben, ami nagyon-nagyon gyakori jelenség. Ezt nevezzük mi itt a fagyzuggödörből való nappali, átmeneti kimászásnak. Ez a bizonyos "hőmérsékleti szórás" sokkal gyakoribb annál, mint ahogy Ti erre fölfigyeltetek. Ezt nevezhetjük sokkal inkább "megszokottnak", mint azt az általatok emlegetett "észak-délit" és "nyugat-keletit". Szíveskedjetek ne keverni a fogalmakat: a nappali viszonyokat az éjszakaiakkal, az egyik országrész derült egét a másik borultjával, a megérkezett hidegfrontot a front előttivel! Ez, Kedves Barátaim, a leggyakoribb éjszakai jelenség és sokkal nagyobb jelentősége van, mint azt hinnétek. Abszolút értelemben az elsőszámú meghatározó tényezője az éjszakai minimumokon túl a KÖZÉPHŐMÉRSÉKLETEKNEK is! (Leírtam, hátha tényleg olvasnak bennünket.)
Az önporzós kiviről szeretnék érdeklődni. Az lenne a kérdésem, hogy a valódi önporzós kivin (ha van ilyen egyáltalán) egy virágon belül kellene lennie porzónak és termőnek is vagy külön van termős és porzós virág egy bokron ? Az én egyik önporzósnak vett kivimen csak fiú virágok vannak már évek óta. A másik önporzós pedig még nem virágzott, illetve nem vettem észre, mert egyszer csak azt vettem észre, hogy van rajta 1 szem kivi(a virágát sajna nem láttam).
Komolyra fordítva a szót, a gyümölcs hosszú szárából ítélve szerintem szivarfüge! Az egyik legjobb, nagyon jó állagú, a növényen kevésbé romló, jobban tárolható, nagyon finom fajta!
Ha megszakad a higany az még nem túl nagy próbléma, nálam többször előfordul, ilyenkor lenyomom a gombot és lerázom mint a lázmérőt, ekkor legtöbbször összeolvad a kettészakad rész. Bár 1 már tönkrement, úgy, hogy nem olvadt össze bármit csináltam vele. Egyre meg ráléptem - kitettem a talajra megmérni a talajmenti fagyot éjjel leesett a hó azután keresgéltem - megtaláltam!
Úgy gondolom, hogy eléri, sőt, remélem, hogy meg is haladja. Az olaszországi növények hatalmas növekedési erélyről és életerőről tanúskodnak. Az actinidiákat nem kell félteni. Tudják ők, hogy mit akarnak.
Tulajdonképpen nem is egy fajtáról, hanem kettőről van szó, a képen látható a gömbölydedebb gyümölcsű, a másik hosszúkás és mindkettő nagyon finom. A gömbölyű édesebb a hagyományos zöld kivinél, a hosszúkás kissé savanykásabb, de nagyon határozottan eperízű. Úgy vigyázz rájuk, mint a szemed világára! Nagyon sok örömödet fogod bennük lelni.
Köszönöm a gyors választ. Igen annyit olvastam róla valahol, hogy ezen nem csak a szálvégeken alakulnak ki a termő rügyek, ennél fogva rövidebb vesszőket lehet hagyni. Ez igaz? És augusztusra ez is eléri majd a 2m-t?Köszönöm!
Szia ! Igen, higanyos. Gyorsan vettem, mert azt hallani, hogy betiltják, mint a libatömést. Itt van kép róluk. Egyenlőre nem szakadt, egyformát mutat.Majd meglátom, meddig bírja.
Ami eddig erről a fajtáról Magyarországon tudható, az a "Fagytűrő... " topic 9717-es hozzászólásában mind benne van. Kivételes szerencse, hogy ezek birtokodban vannak, ilyennel nagyon kevesen dicsekedhetnek. Olaszországban a kísérleti ültetvényben ugyanolyan pergolettának vannak nevelve, mint a Hayward, de láthatóan sokkal bővebben teremnek, ezért valószínűleg úgy kell majd korlátozni őket, mint a szőlőt, kevesebb vesszővel, rövidebb csapon(!). A jelenlegi művelésmód mellett intenzíven ritkítják a gyümölcsöket.
Kedves Mindenki! Szeretnék egy kis összefoglalót a sárga kiviről. Főleg az érdekelne, hogy miben tér el a termesztése a Hayward- T. -tól. Mivel a növény most még jóval kisebb, mint a H-T. olyan nagyra nő-e, akkora támrendszer kell-e neki, stb. Egy , a gyümölcsről készült fényképnek is nagyon tudnék örülni. Van-e az ittlévő kertészek között valakinek már belőle, és mik a tapasztalatok. Elnézést kérek azoktól, akiket ez nem annyira érdelel. Már vettem 3 db mini-max hőmérőt, hogy a tél folyamán megfelelően feltérképezzem a területet. Azt nem mondtátok, hogy ilyen "jó" ára van. 2200Ft/db!Arra nem volt lehetőségem, hogy többet kibonva a lehetőleg egyformát mutatókat vegyem meg, mert a Praktikerben ez a 3 volt. A segítséget előre is köszönöm, Margó.
nekem sikerült tavaly és idén is ennem néhány szemet a mézbogyóról. Nem tudom miért méz, mert elég savanykás. Rossznak semmiképpem sem nevezném. Gondoltam várni kéne, hogy érjen még tovább, de eltűntek a termések...tavaly és idén is így jártam! De nem adom fel !!!!
Én 8 éve lakom a tomaji dombokon. Minden tavasszal látom, ahogy szedik ki a szőlőt, mert nem akarnak/tudnak vele foglalkozni. És a helyén csak szolidágó nő...
A környéken 3 helyen találtam eddig kivit, de gyümölcsöt nem láttam egyiken sem . Egy 5 éves kákiról tudok, fajtáját nem ismerik, ajándékba kapták. Majd lefotózom.
Innen kezdve egészen holnap délelőtt 11-ig 5-7 fokos hőmérsékleti szakadék fog tátongani a jó fagylefolyású pontok és a hideggyűjtő gödrök között. Aztán majd lehet havi középhőmérsékletet számítani és megállapítani, hogy egyes "TÉRSÉGEK" mennyivel magasabb középhőmérsékletűek voltak (abszolút azonos időjárási feltételek mellett), mint a másikak.
