" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszi az infókat ! Szóval a fiú virágokkal rendelkező "önporzós" kivim egyszerűen fiú(nincsen bibéje). A másik "önporzós" kivim pedig még megfigyelendő kategória, mivel van rajta 1 szem termés, de a virágát nem láttam. Ez akkor lehet akár valódi önporzós vagy sima kislány, mert a környéken vannak fiúcskák amik peporozhatták.
Az alanyok saját magvetésüek, és egy ismerősöm oltotta. Az eredeti nemes fácskák, pedig az USA-ból jöttek még az unió előtt. Unió óta az Unión kívülről nagyon drága és macerás növényt behozni.
Az eredeti nemes fák nem az enyémek csak oltottak belőle nekem is.
Hollandiában pl.: a Bulk-nál időnként vannak oltvány Asiminák, de igen húzós 35 Eurós áron, hát hurkapálca vatagságú max 20cm-es csemeték ezek és el is kell menni érte...
Kíváncsi lennék, ha olyan tél lenne mint 2003-ban vagy 2005-ben, hogy -25 fok alatt is voltak minimumok Szeged környékén, amihez ugye nem kell más mint egy 20-30 centis hó, amire kiderül az ég és viszlát, akkor ezek a professzorok mit mondanának? Az elmúlt télen is esett 30 centi hó Baranyában, egyik éjszaka fél órára kiderült, máris Kozármislenyben szétfagyott a füge, Szentesen pedig -19 fok volt pl. január 5-e reggelén! Amennyiben nem csak egy pillanatra derül ki akkor arrafelé, hanem egy egész éjszaka derült lett volna, olyan -20-25 fokok lettek volna, hogy ihaj! ÉS mivel a légréteg nagyon át volt hülve a hidegpárna miatt (Pogány is -12 fokot mért gyakorlatilag nem teljesen derült éggel), egy derült éjszaka alatt a jobb helyeken is komoly károkat szenvedtek volna a fügék meg minden más gyümölcs! Mák!
Kedves Freddy56! Azt hiszem, hogy a Nagytudású Professzor Úrnak lenne a legnagyobb szüksége ilyen jellegű felvilágosításra! Még az is lehet, hogy minden nap elsétál egy igen termetes fügefa mellett valahol a pesti hőszigetben!
Ez valóban igazán rettenetes! Ráadásul a cikk legnagyobb része nem is a globális felmelegedésről szól, csak valahogy muszáj volt beleerőltetni, különben nem lenne a Kedves Professzor kellőképpen "trendy" "mainstream". És mindezt kijelentőmódban! Amikor még a leginkább "mainstream" IPCC összefoglaló jelentései is csak valószínűségekről, lehetséges szcenáriókról beszélnek! Sorra jelennek meg az ilyen cikkek, mert annyira bizonyítani kell egy elméletet, amiről valójában még szinte semmit sem tudunk, hogy szinte minden második újságcikknek ezt kell mantráznia. A Kedves Professzor Úrnak éppúgy fogalma nincs a kiviről, fügéről, mint az antropogén klímaváltozás elméletéről, na meg a meteorológiáról és a Kárpát-medence éghajlatáról!
Az a szomorú, hogy a cikk írói ezúttal is csak azt a bizonyos másik inverziót értették meg. Azon az éjszakán a magasban melegebb levegő áramlott fölénk. A felszínen ezzel párhuzamosan viszont jelen volt a kisugárzási (tehetetlenségi, stacionárius, radiációs) inverzió is.
Igen, sajnos ez így igaz. Látszólag logikátlanul hol felfelé, hol lefelé torzít, maximum annyi magyarázatot tudok elképzelni, hogy vektoriális alapon készültek a műholdas térképek, így valamit "levág" az adott vonal, vagy más módon torzít. A GPS-nél pedig úgy tudom, nincsenek teljesen szinkronban a műholdak. Két ilyen készüléket tettem egymás mellé és ezek is 20 méteres különbséget mutattak egymáshoz képest. Ehhez képest a földrajzi koordinátákat viszont halálpontosan méri be.
Ez igazán rendkívüli! Nagy szerencse, hogy már én is rendelkezem ezekkel! A tulajdonságok leírásával kapcsolatban azt vettem észre, hogy ezeknek a fajtáknak nálam erőteljesen sárgulnak a levelei, az egyiken már csak egy levél van, míg a hayward+tomuri páros még teljesen zöld. Ez persze számos okból lehet, de gyanítom, hogy talán rövidebb lehet a vegetációs ciklusa, logikám szerint hamarabb kellene érnie.
Tényleg jól mutatna és szemléletes lenne a 7 méteres fügék mellett egy trachycarpus! Csak éppen ezek a területek ahogy láttam, nincsenek bekerítve és könnyen az enyészeté lehetne egy pálma. Ha már kutyával való labdázáshoz használják a káki éretlen gyümölcseit, akkor innentől kezdve bármi előfordulhat. Valóban fontos információ lenne, hogy ez a kanizsai pálma hány éve van kint. Nekem is van immáron két nagy példány, de az idősebb is csak egy hidegebb télen vizsgázott, így nem jelent semmit, amelyiket idén ültettem, az meg eleve nagyobb, már akár 2 métereseket is lehet venni.
Azután a cikk után inkább nemmodok semmit, én szégyellem magamat a szakma miatt! Egyébként döbbenetes mennyiség van rajta, a fa alatt is le voltak hullva, elképesztő!
http://www.met.hu/pages/idojarok.php
Azt hiszem tudnánk mi is egy ilyen műsort csinálni, illetve ha a nézők valójában megismernék a nemzetközi és a hazai meteorológia valódi tevékenységét....hááát! Soha többé nem néznének időjárásjelentést!
Annyit pedig mondhattál volna, hogy "de délnyugaton" el tetszettek felejteni leszedni a fügét. Biztosan úgy tudják, hogy az csak a Mecsek vidékén és a Balaton-felvidéken érik meg és nem mertek hinni a szemüknek. Valóban zavart okozhat, ha az ember olyat lát, ami ellentétes azzal, amit az iskolában tanult.
"De délnyugaton" van ez is!? "De délnyugaton" szokott a legnagyobb hideg lenni éjszaka. "De délnyugaton" ennyi füge van a "legegyszerűbb" falvakban is? "De délnyugaton" is érik a füge, nem csak Szegeden? De mi úgy gondoltuk, hogy minden második este nem mondanak hülyeséget a másnapra szóló időjárási előrejelzésben. Vagy tévednénk, akárcsak ők?
Az utam tovább vitt Pákára, Lentitől távolodva, egy ház előtt a szokásos barna fajták egyikét találtam, sajna a gazdaasszony leszedte az éretteket pár napja, nekem már csak egy félérett jutott! Sem ez, sem a tornyi füge sem egy kimondottan jó helyen volt, az előbbi 15 méterrel a sík felett egy lapos részen, a pákai pedig 10 méterrel a fagyzug felett!
Ma Tornyiszentmiklós településen jártam, Lenti mellett! Bekukkantva az egyik ház udvarában ezt vettem észre! A gyümölcse rószaszínes-pirosas a gazda szerint! A katicabogár már csak a 3. (vagy kitudja hányadik) érést találta ott, de a piruló színekből ítélve nemsok kell nekik (lehet a katica hordja neki a pirosat)! :))
A gondolatsor így lesz teljes. A régi fórumban többször bemásoltam ezeket a sorokat:
"Magyarországon a legtöbb szakma ilyen színvonalon létezik. Mindenkit bátran biztatnék az önművelésre. Egy jóérzékű autodidakta, ha eléggé fanatikus az általa választott diszciplinában, akár néhány hónap alatt is az adott szakma nagyjai fölé kerülhet, különösen gyakorlati szemléletével és tapasztalataival. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem próbálja ki!"
De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs hasznuk. Engem, például, egyre elszántabbá tesznek, de úgy látom, Freddyt is, sőt, remélem, hogy mindnyájunkat.
Képzeljétek el magunkat, mekkora ökör vált volna már belőlünk mostanra, ha a józan eszünk használata helyett ilyen "szakirodalmakra" támaszkodva fórumoznánk és a szellemi energiáinkat nem ezek felülbírálatára fordítanánk, hanem hagynánk, hogy a kindulási állapothoz képest is nagyobb hülyét csináljanak belőlünk.
Szia Nino! Igen, nem csak a "klímatényezőknek köszönhetően", nagyon komolyan írtam Neked, hogy minden erőmmel a kivi, káki népszerűsítse mellett dolgozom. Éppen tegnap találkoztam egy ismerőssel, mondta, hogy hozott a múlt évben Alsóörsről (?) gyümölcsöt a helyi ref. templom kertjéből de azután itthon pár hét múlva kidobta. Na, mondom pont jókor, amikorra már biztosan jó ízű lett volna. Mondta, ha az említett szegedi faiskolánál tényleg lesz káki, szóljak Neki is, mert telepít a kertjébe. Ha lassan is, de terjesztem az "új eszmét"
A cikkben az a legszomorúbb, hogy egészen helytálló megállapítások sorozata után (feldolgozás híján, hozzáadott érték nélküli agrártermelés fenntarthatatlansága, stb.) vágja agyon az egészet egy óvodai középsős csoporthoz is méltatlan kijelentéssel.
Istenem! Ha az embernek lenne még maradék illúziója az intézmények szaktudásával kapcsolatban, az is összeomlana azonnal. Még szerencse, hogy nálam már nincs minek összeomolnia. Komolyan mondom, hogy helyettük restellkedem. Szegednél belépett a füge és a kivi, aztán onnan terjeszkedik majd... (Reméljük, hogy Freddy jóvoltából valóban, de nem klímatényezőknek köszönhetően.)
Szia! "Szeged környékén máris terem a füge és a kivi"
Én mióta az eszemet tudom volt fügénk. Most dicsekszem, vagy panaszkodom - mindenki döntse el - pár hónap múlva betöltöm a 60-at. Szóval már régóta terem a füge Szegeden, a kivi csak azért nem, mert régebben nem volt ismert.
Nagyon kedves, köszönöm, akkor várom az emailt. Nemcsak fügére, kiwire gondolok, hanem az összes "egzotikusabb" növényekre, yukkákra, ciprusokra, egyebekre, szóval minden jöhet. Nagyon köszönöm mégegyszer.
