" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"Elviseli a fagyokat -8 -10 fokig" lehetne cikket írni, nálunk is termeszhető a szőlő címen. -5 fokig biztosan nem fagy vissza. :)
"A füge őshazájának Elő-Ázsiát tartják, termesztése általános a mediterrán, a szubtrópusi- és a trópusi vidékeken." Trópusokon nem termelik a Ficus caricat vagyis a mi fügénket. Túl meleg neki. Ott más ficus féléket termelnek.
"Megél a tengerszinttől az 1200 méter magasságig terjedő sávban.." 1200 m-en azt mondja, én nem megyek tovább, ez már túl meredek nekem. Esetleg libegővel hajlandó feljebb is menni. :)
"Kedvtelésből széltől jól védett udvar- vagy kertrészben termelhető", na akinek a kiskertje több hektár, megadja a trágyaszükségletet: "istállótrágya szükséglet 5-6 t/ha" spéci nekem 60000 hektáros a széltől védett kiskertem, tehát jobb lenne, ha 100 t/négyzetkilométeben adná meg a trágyát.
"A fák metszése közvetlenül a lombhullás után, ősszel történik. " ez szerintem nem igez, inkább tavasszal, mikor látjuk a fagysérülést. Ülteni sem jó ősszel.
Szedni pedig kézzel lehet, ki gondolta volna, akkor nem veszek kombájnokat. Na mindegy belefér. :)
Ami még ezalatt van, azt nem számította hozzá, de így biztosan jó, miért is kockáztatna fölöslegesen. Az is nagyon értékes információ a magyarörszági fügetermelőknek, hogy hektáronként mennyi műtrágyát adjanak az ültetvénynek. És ha doktor írta, miért is ne hihetnénk neki.... a rang tiszteletet parancsol... (Egészen addig, amíg az emberből ki nem szakad a röhögés.)
Annak a nem termő fajtának a téltűrése szinte korlátlan, egyetlen parányi hibája, hogy nem terem. 1997 nyarán Pécsett voltam az unokahúgom esküvőjén és közben körbenéztem fügeügyben. A fügék éppen kifagyott állapotban voltak abban az évben, miközben ezeknek a "nemtermőknek" az égadta világon semmi bajuk nem volt. Ezekkel valószínűleg a legnagyobb fagyzugokban is bizonyítani lehetne, hogy Magyarországon a füge minden további nélkül megél (csak nem terem). Fogalmam sincs, honnan kerülhettek ide.
Mellette egy zöld változat, melynek életét szintén 2002-től lehet számítan, ő is 0-ról kezdte akkor. Kb. dupla akkor 1,6 m körüli, bár ennek a növekedési erejével sem vagyok megelégedve.
Az én 9 éves fügém, na jó ebből 3-at levonhatunk, mert költözés után gyakorlatilag a 0-ról kezdte. Jóindulattal már 80 cm, úgy, hogy az elmúlt 2 évben nem fagyott vissza, nőtt is vagy 10 cm-t 2 év alatt. Ő a Rappai féle legfagytűrőbb lila, mely nálam sztrájkol, pedig már "vízemelést" is kapott. :)
A nevüket pontosan nem tudom, de az első kép általam "Füvészkerti magvas" névre hallgat(a Füvészkertből származik az oltóvessző). A második A Bene Laci által korábban árult egyik fajta(azt mondták talán Licopersicum, de nem biztos). Majd ha teljesen beérett akkor is teszek fel képet róla és megköszönném, ha sikerülne beazonosítani.
Ezen kívül van a Kertészeti Egyetemi Hachya fajta ami szintén most terem először.
Idén pedig ültettem egy Olaszországból behozott Hana Fuyu-t, 1 Tipo-t és egy Choccolatino-t. Vaniglia-t nem mertem ültetni, mert sok teljes elfagyásról halottam. Te mit tudsz erről?
A múltkor bemutatott Lenti-hegyi késői érésű hatalmas dalmát füge még mindig tízkilószám ontja a termést (a legnagyobb gond, hogy a hét méter magas felső ágakról nem szedhető le a mázsa nagyságrendű termés). A gazdája érdeklődésemre ezt a képet küldte róla e-mailben. Vessük csak össze egy pillanatra az amszterdami negyvenéves fügével!
Gondolom, többek között egy-egy ilyen atipikus helyzet zavarhatja meg a szagemberek fejét, ami miatt nem látják át világosan a kisugárzási inverzió lényegi összefüggéseit.
Néha vannak speciális légköri helyzetek, avagy előfordul, hogy a hóhért akasztják: Nagykanizsa extraszuper fagyzugban +2, Pécs-Pogány kitűnő fagylefolyású ponton +1.
Már tegnap el kezdtem írni, de nekem nagyon nehézkesen ment a fórum, a képfeltöltéskor pedid telejesn lefagyott...
Nem még nem teremnek az oltvány Asiminák, mert az eredeti amerikai növények nem az enyémek, én oltóvesszőt kaptam róluk. de az idén már virágzott az egyik, de még nem kötött. Viszont a régebbi magonc idén termett 1 szemet, arról teszek fel képet, meg virágzó fáról is ...
Egyébként az amerikai Asiminák szerintem nagyon jók, mert hiszen onnan származik és sokan foglalkoznak vele(már hagyomány tiszteletből is), persze behozni nem egyszerű...
az itteni termesztési és egyéb tudnivalókat fordítottam le pár éve, mert nem találtam magyar leírást(azóta a fajták már bővültek) és az akkori magonc növényeim nagyon senyvedtek, ennek is kerestem az okát :
