" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha nagyon-nagyon-nagyon elnézőek akarunk lenni a mindenkori állami meteorológiai szolgálat tudományát illetően, akkor azt mondhatjuk (megerőszakolva magunkat), hogy amíg véletlenszerűen telepítgetett (megyénként pár) állomásaik alapján és a kisugárzási inverzió hatásának ismerete hiján azt gondolták, hogy a fagyzugba sikeredett állomások megyéi "hidegek", a jó fagylefolyásokra telepítetteké meg "melegek", most már sajnos, egyszerűen, a hőmérővel felszerelt autók megjelenése okán sem tanúsíthatjuk velük szemben ezt a megértő türelmet. Ekkor még szakmai igényekről nem is beszéltem, csak a puszta felismerés hiányáról.
Általánosításokban, jelzőraggatásokban és megbélyegzésekben viszont verhetetlenek. Amíg ilyen alapokon áll a tudományuk, addig nem sok minden lesz belőlük (önfegyelemmel sikerült elkerülnöm, hogy azt írjam, hogy "sz@r se", hivatalos verzió tehát, a zárójelen kívül). Továbbra sem értem, hogy konkrét adatok birtokában, azok földrajzi helyét látva, a kis távolságokon belüli hatalmas szakadékokat is látva (vagy csak nézve, de minek?), hogyan nem jut el a magát magyarázó dolog felismeréséig olyan valaki (sőt olyan valakik), aki ráadásul ezzel foglalkozik.
Közben újabb "gyöngyszem" született: http://www.idokep.hu/?oldal=hirek&id=358
"Az ország leghűvösebb megyéjében, Nógrád megyében már a cikk írásának idején, este 10 órakor is több helyen is 0 fok alá csökkent a hőmérséklet, a mindekori állapot megtekinthető a hőtérképünkön. "
-Úgy látszik, még a saját hőtérképüket sem nézik! Ha netán igen, értelmezni már képtelenek!
Mielőtt valaki megbotránkozna a nyelvezeten, próbálja megfelelően fölfogni és mérlegelni, hogy milyen botrányos hiányosság váltotta ezt ki és érzékelni, hogy ahhoz képest túlzottan is finom.
Nem fér a fejembe, hogyan nem képesek még mindig kapcsolni, miután sikerült beleb@szniuk egy mérőállomást egy qrv@hideg fagyzugba a rohadtmeleg Tolnában is, ami egy szécsényi körüli éves középhőmérsékletet produkál, Bajától és Teveltől sehánykilométeres távolságban.
jelenleg Nógrádsipek 0,4, Óbarok 0,5, Miskolci automata 10,9! Az viszont nagyon igaz, hogy eddig talán kicsit eltúlzottan írtam a fagyriasztásaimat, most viszont komolynak tűnik. Úgy járok, mint a mesében, aki farkast kiált. De rólam azt kell ám tudni, hogy most is minden érzékenyebb növényemet behurcibáltam, atombiztosra megyek, közben meg 8,6 fokot mérek, ez talán kizárja, hogy reggelre fagy legyen. A fügén még igazán megérhetne a "cimaruoli", vagyis a "harmadtermés".
Mi amatőrök mindig is tudtuk, hogy ugyanannyit mondhatunk "dedélnyugatról", mint "deközépmagyarországról", de akár "debaranyáról", vagy "deakármiről", a baj csak az, hogy "deaszagemberek" erre még mindig nem jöttek rá.
Már vártam is a jelentést. Most lenne érdekes tudni, hogy hány fokot mért ma az itt fölfedezett földid egy kicsivel magasabban. Mindenesetre a Te eredményed, úgy tudom, eddigi magyar rekord az idei őszön.
Az Északi-sarkon megjelentek a cserjék ma olvastam az indexen igaz hogy a víz is emelkedik de nekünk ez még jó is lehet . Akár rendelhetem is a szabadfőldbe a trópusi növényeket :)))))))))))
Nem úgy nyírják, mint a sövényt, mert itt nem hajtásvégeket vagdalnak, amitől sűrűsödne, bokrosodna, hanem ágakat ritkítanak, tövestül. Ez fordítottja a sövényszerű metszésnek.
Ezeket úgy metszették, hogy nem metszették. Majd csak ezután fogják: a néni tövestül azt, amelyik alatt áll, a bácsi legjobb esetben legallyazza az övét, de ha túlzottan zavartatva látja a szőlőjét, akkor ő is tövestül. Hát ennyit a füge magyar metszéséről.
Azt gondolhatnánk, hogy Tornyiszentmiklóson és Lovásziban is fának metszik őket, de ez fajtakérdés is és attól is függ, hogy több törzset is meghagytak-e neki, vagy csak egyet.
A kákifajtákat nyers állapotú fanyarság ill. azonnali fogyaszthatóság szempontjából három csoportra lehet osztani: Nyersen is édesek: HANA FUYU IZU FUYU SURUGA O'GOSHO
Minden esetben utóérlelést igénylők: LYCOPERSICON SHAKOKU HACHIYA YOKONO
Utóérlelendők, ha beporzatlanul magnélküliek, nyersen is édesek, ha magosak: KAKI TIPO VANIGLIA MERCATELLI
Látható, hogy az imént téves dolgot írtam, a Vaniglia is lehet beporzatlanul magnélküli. De alak és szín szerint jelentősen különbözik a két fajta.
Volt itt hozzászólás a füge metszéssel kapcsolatban és azt láttam Zadar környékén hogy fának metszik a fügéket nem hagyják bokrosodni őket és fa alakban is sok termés volt rajtuk még szeptember közepén is , gondolom 2. termés. Nem szórakoznak simán levágnak 2-3 cm átmérőjű ágakat.
