Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitusrómaitörténetíró (Kr. u. 55. vagy 56. valószínűleg 117 és 120 között). Kora politikai életének tevékeny résztvevője volt: 97-ben consul, majd később Asia római tartomány kormányzója volt. Történelmi munkái a korai császárság időszakáról fontos információkkal látják el az utókor olvasóit, részletesen mutatják be az akkoriban változó összetételű és szerepű szenátori rend és a birodalom politikáját. Műveinek középpontjában a császár, az udvar, a szenátus és a város áll, a provinciák csak akkor kapnak szerepet, ha Róma szempontjából jelentősek. A történetek leírásakor gyakran használt költői szavakat a drámai hatás elérése érdekében. Robert Baldauf szerint rá hivatkozva számos hamis kódexet alkotottPoggio Bracciolini a 15. században."
A Kensingtoni kő és az ún. Nagyszombati Vinland-térkép...
Két közismert hamisítvány.
Részlet tőlem a Volt-e magyar rovásírás topikból (169):
Vinland-térkép egyike a közismert hamisítványoknak ... Ráadásul még az sem derül ki az idézetből, hogy a térkép a maga nemében egyáltalán nem egyedülálló, hiszen a normann hajóutak kutatói több hasonló Vinland-ábrázolást is vizsgálnak. Ezt a szóban forgót állítólag az esztergomi prímás palotájában találták a II. világháború vége felé, amikor a Viking SS kötelékei a városból kivonultak. Stegena Lajos térképész a História c. folyóirat 1995. évi 56. számában részletes leírást adott a térképről. Kifejti itt, hogy ez a tussal vagy barna tintával feltehetően XVIII. századi papírra rajzolt mappa silány utánzata Thord Thorlaksson izlandi püspök XVII. századi térképének, ami maga is Sigurd Stefansson 1570-es keltezésű ábrázolása alapján készült. A Stegena által közölt térképekről világosan leolvasható, hogy a magyar variáns feltünteti Vinland megközelíthetőségének útvonalát Hoyerweg jelzéssel, ami az angol hoy teherszállító csónak és a német Weg út szó egybefűzése lehet. Új vonása a térképnek elődeihez képest, hogy a Baffin-földtől északra megjelöl egy Maegtjaland nevű helyet, amely Orosius történeti művében előfordul, és a magyarokra vonatkoztatható, valamint hogy Grönlandra egy, Amerikába pedig két York nevű települést helyez el. Az Atlanti-óceánra magyar rovásírással a tengar szót írták, a térkép szélére pedig angol kifejezéseket vegyítve mesterséges nyelven rövid kísérőszöveget biggyesztettek, újfent Orosiusra utalva. Végül a cartouche tökéletesen meggyőzhet bennünket, hogy újabb kori hamisítvánnyal állunk szemben. Itt ugyanis hibás latinsággal a nagyszombati egyetemet és az 1599-es évet tüntetik fel, az említett intézmény azonban ekkor még nem létezett, és soha nem hívták Universitas Hungaricának. A pajzsdíszt övező rajzolatok is anakronisztikusak és komolytalanok: halálfejek, kígyók, evezőlapátok, kardok és keresztek, valamint egy karavella, amely egyáltalán nem emlékeztet a vikingek knarjaira. (A tények ilyetén ismeretében kissé meglepő, hogy egy amerikai gyűjtő állítólag 50 ezer dollárt ajánlott a Budapesten élő tulajdonosnak, Szepessy Gézának a térképért. Leif Eirikson és nevelőapja, a Vinlandnak is nevet adó Tyrkir legendája egyébként történetileg hiteles. A leírások és személyneve alapján az is valószínű, hogy ez a Tyrkir türk harcos volt. Semmi rendkívüli nincs benne. De ezzel kapcsolatban még egy rovásírásos olvasatról tudok: a Kanadához tartozó Új-Skócia félszigetén, Yarmouth városka mellett találtak egy 181 kilogrammos homokkövet 1812-ben jelenleg a helyi múzeumban őrzik , melynek feliratát 1984-ben Szilva Lajosné székely rovásírásként olvasta el. A hírek szerint meleg hangú gratulációt kapott érte a Pesten székelő kanadai nagykövettől
Én magyarul írtam, azaz "korpusz"-ként, ami a megfelelő jelentést kellett, hogy hordozza számodra is ("gyűjtemény").
Igen-igen meglepődtem, mert a MÉK-ben benne van, már 1972-ben is. Latinul különben - tudtommal - "test" jelentésű, s ilyen értelmű a magyar átvétel is - képileg "megfogva" a dolgot.
"megalkodtad a "Bizánci Egyetemes Éremtár" szakkifejezést! "
Semmi ilyet nem alkottam meg. Nyilvánvalóan, a bizánci pénzeknek is van egy "korpusza", és itt megadom neked a Magyar Értelmező szótár szerinti definíciót: "Korpusz: valamely kérdéskörre vonatkozó írások, források összessége".
"Latinul azért nincs értelme leírni, mert Bizáncban leginkább görögül írtak..."
??????
Én magyarul írtam, azaz "korpusz"-ként, ami a megfelelő jelentést kellett, hogy hordozza számodra is ("gyűjtemény").
(Különben jó darab ideig latin feliratosak voltak a bizánci pénzek, holott Bizáncban "leginkább görögül írtak". De ezt neked jobban kell tudnod, hiszen gyakrabban volt bizánci pénz a kezedben, mint nekem kilincs, ahogy megállapítottad az imént.)
Abban még nem is szerepelt Szent István királyunk nagyharsányi ezüstpénze...
Hogyan? Nyilván olyan keltezési módszerrel, a megtalálás körülményeitől függően, amely egyértelműen mutatta az illető pénzdarab kibocsátásának az idejét, az adott uralkodóhoz való tartozását."
No, a bizánci pénzek keltezése még egyértelműbb lehet, hiszen azok sokkal szélesebb körben forogtak, mint a KM-i dénárok, így sokkal könnyebben, egyértelműbben beazonosíthatók az azonos nevű uralkodók veretei (a leletkörülmények mián.).
Elég logikus ugye, hogy ha első Bazil máshova temetkezett mint második Bazil, akkor érmei is máshol leletelnek...
