" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen, ennyit kell még "magadra számolnod" és máris füge-kivi-káki-jujuba "nagytermelő" leszel, anélkül, hogy meg kellett volna hozzá öregedned. Nem olyan rossz perspektíva ez!
Nino mesélt ma egy történetet, illetve újra elmesélte, hogy 1994-ben egy Zala megyei településen dolgozott, ahol azon a télen -20 fokok voltak! Annak az évnek a nyarán találkozott ott egy hölggyel, aki egy zsák fügével volt épp felszerelkezve, majd elmondta, hogy a közeli hegyi birtokáról származik a rengeteg füge...-20 fokok után! Ezen felbuzdulva felkutatjuk az illető hölgyet, ugyanis amennyiben az 1994-ben termő füge még meglenne, közel 20 évesnek kellene lennie! A fejleményekről majd beszámolunk!
Majd ha teljesen érettek lefotózom, mind a 3 termő fajtám gyümölcsét egyben és kettévágva is ! és felteszem a képeket...
A Hachya fagytűrése valóban határon mozog 7-9 zónásnak írják az amerikaiak, a Kertészeti Egyetemen jó pár évtizede él(persze a Budai Villányi úti klíma az elég kellemes) és egy barátomnál Szigetszentmiklóson is nagy fává nőve vagy 20 éve ontja a gyümölcsöket, ez már hűvösebb vidék--az én kertem még egy kicsit hidegebb és huzatosabb. A Hana Fuyu-t 6-9 Zónásnak írják, ez viszont, elég jól hangzik és ez keményen is édes a leírás szerint.
Fügét, nagyon sokat elosztogattam az elmúlt években, a felderített és itt bemutatott példányok javarészt a saját tevékenységemen kívül eső forrásokból származnak. Egyszer-kétszer mutattam be az én dugványaimból fejlődött, más gazdáknál lévő példányt is. Félgerilla akciók, a leendő tulajdonos meggyőzésével.
Csatlakozunk a gerillakertészekhez? Ami ingyen van, azt annyira is becsülik meg az emberek. Nem ingyen kérem, de esett szó köztünk őszi őszibarackokról. Ha kinn jársz és fér a kocsiba, 5-10 arra érdemesnek bizonyult növényt szívesen örökbefogadnék. Fityeházra el tudok menni értük.
Főleg azért érdekelt, mert az én kákimon is ilyen gyönyörű vörösek lettek a levelek.
És, mert nem vagyok teljesen biztos, hogy melyik fajta az enyém.Én inkább Tipora emlékszem, Aiol meg a Brillantére. (remélem, nem haragszol, Ákos, hogy ellenőrizlek):)
Gondoltam, az őszi állapot is jó alkalom az azonosításra.
A fügeterjesztésben tényleg jó eredményeket tudok felmutatni:)Idén még kínálnivalóm is volt/van.
A kivire is lennének érdeklődők, de én ugye nem tudok előállítani szaporítóanyagot, így aztán csak az érdeklődés marad egyelőre.
Még egy kérdés: négy helyre ígértem fügetövet.Azokból fogok adni, amik most még cserépben vannak.Most ősszel, vagy tavasszal jobb kiültetni?Jól gondolom, hogy mégis jobb lenne cserépben átteleltetni, aztán tavasszal odaadni?Akkor biztosabb a sikerélmény! És lesz +4 kivitermelő!
Nekem is vannak ilyen méretűek, átültetésre várnak.Én azt terveztem, hogy jól bebugyolálva a helyükön maradnak, aztán tavasszal ültetem a végső helyükre.
A következő képeket azoknak a figyelmébe ajánlom, akik most ültetnek ilyen növényeket és siettetnék az időt, hogy minél hamarabb megnőjenek, teremjenek, szép nagy, felnőtt növényekké váljanak. Ne legyetek türelmetlenek, az idő gyorsabban elszáll, mint gondolnánk! A képeken látható kisunokám időközben "nagyunoka" lett, majdnem olyan magas, mint én. A fügék és a szomszéd szőlője között nem lehet már elférni, a nektarint teleszkópos ollóval metszem, a káki ötméteres, a babér négy. Én pedig megöregedtem...
Valószínűleg rosszabb, mint 20-21-22-én, de reméljük, azért elfogadható. (Lenti környéke Hetés és Göcsej között van, nem Őrség, az Őrség északabbra van, de nem a név a lényeg, a táj a fontos, az pedig van, szép)
Ha nagyon-nagyon-nagyon elnézőek akarunk lenni a mindenkori állami meteorológiai szolgálat tudományát illetően, akkor azt mondhatjuk (megerőszakolva magunkat), hogy amíg véletlenszerűen telepítgetett (megyénként pár) állomásaik alapján és a kisugárzási inverzió hatásának ismerete hiján azt gondolták, hogy a fagyzugba sikeredett állomások megyéi "hidegek", a jó fagylefolyásokra telepítetteké meg "melegek", most már sajnos, egyszerűen, a hőmérővel felszerelt autók megjelenése okán sem tanúsíthatjuk velük szemben ezt a megértő türelmet. Ekkor még szakmai igényekről nem is beszéltem, csak a puszta felismerés hiányáról.
Általánosításokban, jelzőraggatásokban és megbélyegzésekben viszont verhetetlenek. Amíg ilyen alapokon áll a tudományuk, addig nem sok minden lesz belőlük (önfegyelemmel sikerült elkerülnöm, hogy azt írjam, hogy "sz@r se", hivatalos verzió tehát, a zárójelen kívül). Továbbra sem értem, hogy konkrét adatok birtokában, azok földrajzi helyét látva, a kis távolságokon belüli hatalmas szakadékokat is látva (vagy csak nézve, de minek?), hogyan nem jut el a magát magyarázó dolog felismeréséig olyan valaki (sőt olyan valakik), aki ráadásul ezzel foglalkozik.
Közben újabb "gyöngyszem" született: http://www.idokep.hu/?oldal=hirek&id=358
"Az ország leghűvösebb megyéjében, Nógrád megyében már a cikk írásának idején, este 10 órakor is több helyen is 0 fok alá csökkent a hőmérséklet, a mindekori állapot megtekinthető a hőtérképünkön. "
-Úgy látszik, még a saját hőtérképüket sem nézik! Ha netán igen, értelmezni már képtelenek!
Mielőtt valaki megbotránkozna a nyelvezeten, próbálja megfelelően fölfogni és mérlegelni, hogy milyen botrányos hiányosság váltotta ezt ki és érzékelni, hogy ahhoz képest túlzottan is finom.
Nem fér a fejembe, hogyan nem képesek még mindig kapcsolni, miután sikerült beleb@szniuk egy mérőállomást egy qrv@hideg fagyzugba a rohadtmeleg Tolnában is, ami egy szécsényi körüli éves középhőmérsékletet produkál, Bajától és Teveltől sehánykilométeres távolságban.
