" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hááát! A püspökszilágyi állomás a radioaktiv telepen van, aminek egyik vége 241-en, másik vége 224-en van, vagyis már ott sem mindegy hogy a telepen belül melyik végén van, körbe 180-190 méterek vannak, sőt délre a feneke 170-en van, ami azt jelenti, hogy ha a legrosszabb esetet vesszük, 50 méteres fagylefolyás! Az nemrossz azért, ha meg a legjobbat, akkor 70 méter! Aszódon van 115 méteres szint és 160-as is, a településtől északra van 180-210 méteres szint is, elég változatos a terep, mindkét településen lehetne Rómát és Moszkvát is mérni!
A terület be van kerítve. Nem akartam bemenni a gazda jelenléte nélkül.
Kívülről nem láttam a gyümölcsöket és az idő is nagyon elment a keresgéléssel.
Még 4 éve hallottam a növényről. Akkor már termett annak köszönhetően, hogy tavasszal nem metszették. A porzós növénnyel volt problémája a tulajnak. Be kellett segíteni a porzásnál.
Ezeket négy éve mesélték. Abban az időben még nem foglalkoztatott a téma.
Na ezen jövőre lesz sok gyümölcs, azok a nagy hosszú vesszők bíztatóak....hacsak a gazda nem nyírja-kaszabolja-gyilkolja-vagdossa össze tavaszi metszés gyanánt! Most mennyi van rajta? Hány éves lehet?
A kifejlett méretű bogyók utóérnek, csak kevésbé jóízűek, mint a tövön érettek. De azért jóízűen meg szoktam enni, és semmi bajom nem szokott lenni tőle.
Nálunk (Szeged körül) most nem volt fagy, 2-4 fok között volt a legalacsonyabb hőmérséklet. (Kb. ugyanazt mértem a deszki kertemben, mint amit a szegedi met. állomás.) Még minden él, a földicseresznye a 2 métert hajazza, és sok hajtása tele van virággal, bimbóval is. Egyik felét meghagyom, amíg teljesen tropa nem lesz (hátha érik még be termés), viszont a másik felét ki kellett abriktolnom a hétvégén. Jobb híjján ezekről leszedtem a méretes, de még zöld bogyókat is, nemcsak az éretteket. Van tapasztalatod arról, mennyire utóérő gyümölcs?
Én is pont ezt akartam még hozzátenni, hogy az a rohadt terasz nem hiszem el hogy nem fért volna el másképpen, vagy nem lehetett volna kicsit megmetszeni a fát, inkább a felét legallyazni, mint az egészet kivágni, vagy ahogy Te is írod, körbeépíteni terasszal a törzsét! Egyszerűbb kivágni!
Sajna a magyar nép nem az a tanulós-átvevős fajta!
Az este én is nézegettem, de szerintem az az aszódi lehet inkább! Egyrészt a többi állomáshoz viszonyított helyzete miatt, másrészt a -1 fok arra a dombra kicsit sok!
Már miért haragudnék? Sajnos úgy tudom, hogy levélről csak a 'costata/athén' fajtát lehet beazonosítani, ezt sem kellő bizonyossággal. Nekem azt mondták a faiskolában, hogy 'rojo brillante', úgy emlékszem, hogy a 'tipo' éppen akkorra fogyott el, amikor mentem tavasszal. De majd a termésről kiderül, egyébként mindkettő igazán kiváló fajta, annyi csak a különbség, hogy a r. b. hosszúkásabb, a tipo pedig ha van a közelben pollennel is rendelkező fajta, akkor magos lesz. Úgy tudom, ízre is elég hasonlók. Nekem is sikerült 7 érdeklődőt toboroznom kivire és kákira is, de jelenleg most az a helyzet, hogy a telepen olyan növények vannak, melyeket fólia alatt neveltek, így nem álltak le a vegetációban, ősszel nem lehet őket kiültetni. Körbetelefonáltam az érdeklődőket, így egy kivételével mindenki lemondta, hogy jó lesz neki tavasszal is, mivel senki nem tudja hideg helyen átteleltetni, ennyi növényt én sem. Így tavaszra marad a beszerzés, addigra biztos többeket is sikerül toboroznunk.
Spanyolországban olyan dolgokat láttam, ami pont az ellenkezője. Egy meredekebb domboldalon épült háznál egy pálmafa nőtt alul. Nos a pálmát nem vágták ki, hanem az erkélyt úgy alakították ki, hogy egy lyukat hagytak, ahol a fa nyugodtan tovább növekedhetett. A másik ilyen környezetbarát megoldás az volt, hogy egy nagy áruház (magyar példák: obi, auchan, tesco, metro stb.) helyén volt két pálmafa. Nem vágták ki, hanem a bejáratot úgy alakították ki, mint egy nagy üvegházat, ott bőven elfért a két nagy fa.
Volna mit tanulnunk! Meg mit átvennünk hozzáállásból, gondolkodásmódból!
Ha már egyszer megnőtt egy szép növény (fa), akkor az épületet alakítsuk hozzá, ne pedig a növényt pusztítsuk el!!!
Van egy állomás Püspökszilágy településen, ha jól tévedek, dombi állomás, közel Gödöllőhöz! Asszem valami rádioaktív hulladékokat feldolgozó telepen van! Az biztos nem mért még fagyot!
Egyébként ma a kanizsai állomáson voltam este 6-kor, 7 perc alatt 1,2 fokot zuhant a hőmérséklet!!!!
Sőt, ma láttam, lényegében az ágak neki vannak feszülve az ablaknak! ÉS tele van gyümölccsel! Ha nem lenne rajta gyümölcs, akkor azt jelenti, hogy leszedik, vagyis ér nekik valamit a növény, de így hogy rajta van.... Újabb ló! De hogy miért ültetnek oda fügét, ahol később útban lesz?? Biztos odafigyeltek földrajzórán....
Az egyetlen ellenpélda ez a becsehelyi család most, 2008-ban. Úgy sem vágták ki eddig, hogy nem látnak ki az ablakon. Vagy ennek a napjai is meg vannak számlálva?
Esedékes fagyjelentés Máriabesnyőről. Vasárnap reggel: -3,7 Ma: -2 Vasárnapra elfagytak a tökfélék, és ami a dáliákból még megmaradt. A dézsások ilyenkor 2 réteg fátyolfólia alatt éjszakáznak, így nem lesz semmi bajuk, ráérek valamikor novemberben bepakolni. A földicseresznye a vasárnapi hideget is egész jól átvészelte. A gyümölcsöknek semmi bajuk (erre számítottam is), a levelekből néhány foltokban megfagyott, de a növények még élnek. Csak már nagyon hullik róluk a gyümölcs.
Nos, a fügekutatás eredménye akár pozitivummal is záródhatna, hisz a növény tényleg szép kort ért meg, 20 évest! A hely a lovairól elhiresült Rádiháza mellett van! A történet lényege azonban választ ad arra a kérdésre, miért nincsenek errefelé hatalmas fügefák?! Az illető hölgyet utolértük, a dombtetői birtokát eladta 10 éve, de a jelenlegi tulajdonostól megtudtuk, hogy múlt éven kivágta a fügét! Mert teraszt építenek oda! 20 éves fügefa és a terasz csatájából a füge került ki vesztesen, nyert a terasz! A tulajdonos arra a kérdésre, hogy mégis mekkora volt a növény, így felelt "hatalmas, gömbölyű" ! Szomorú!
Tegnap voltam az idősebb fiaméknál (már többször is, de most egy kerti-parti volt, így nem a lakásban, hanem a "természetben"). Ez egy lakóparki terület, ahol vagy 8-10 ház van körbekerítve, házanként 8-10 lakóval.
Szóval betekintést nyertem a körbekerített rész "kertészszagértő" által tervezett fásításba. Tényleg a Nino által alkalmazott terminológia illik rá. Pénz-szagértő! Sokkal kevesebb fa elegendő lett volna! (de a pénz a döntő). A fák közötti távolság szűk 2 méter, és van úgy, hogy ezek között még van egy-egy fenyőfa is. A faltól úgy 1,2 méterrel van két fenyőfa is ültetve. Most még elférnek, mert fél méternyiek, de mi lesz pár év múlva? Vagy elférnek a fal mellett, vagy kivágják! De ugyanez a többi fára is! Most még elvannak a közeli távolság miatt, de mi lesz pár év múlva? Eleve halálra van ítélve egy része!!
Ajánlottam a fiamnak, hogy egy szabad helyen telepítsen kákit! Ennyit áldozhatunk a szemlélet megváltoztatására. Benne is van! Azt mondtam Neki, hogy ne számítson arra, hogy minden termés az övé lesz, de hátha az lesz a vége, hogy többen az ilyen fák telepítése mellett voksolnak, és végül az "ésszerű" fák telepítése lesz a jövő.
Lehet, hogy nem vagyok normális, hogy ilyen ideáim vannak?
Képek 1975-ből. A családi képeken látható növény ekkor harmadik éves. 1972-ben ültettük 1984-ig élt. A képen látható kisgyerek most 35 éves, a tegnapi képeken lévő kislány unokám édesapja. A fiatal nő ifjú feleségem. 1975-ben kb. akkora, mint a mostaniak voltak 1999-ben, kivágásakor akkora volt, mint a hegyiek most.
Az időnként növényeikkel bemutatott "Béla bácsik" szüleim közel kor- és sorstársai (10-15 évvel fiatalabbak), de náluk sikeresebb túlélők. Életük alkonyára tettem őket korlátozottan téltűrő növény tulajdonosává és ürügyet teremtettem magamnak ahhoz, hogy aktív kapcsolatot ápolhassak velük és együtt örülhessünk még valami olyannak, ami egy ugyanazon közösségben leélt múlt élményén kívül jelen érvénnyel is közös számunkra, ráadásul az évek súlya ellenére is perspektívikus és pozitívan jövőbe tekintő. Az ő esetükben van egy ilyen motiváció is. Minden rétegre és minden korosztályra vonatkozóan kissé más a motivációja ennek a terjesztői tevékenységnek, de minden esetben legalább annyira érzelmi, mint értelmi.
Akkor egy jó ideig nem volt fényképezőgépem, de szuper nyolcas filmfelvevőm igen. Azzal van megörökítve különböző korszakaiban, majd talán találok egyszer módot a digitalizációra és úgy sikerül róla valamit mutatnom.
Azért is írok mindig olyan keserű iróniával a fügefakivágásokról, mert az új lakó első dolga természetesen a hatalmas fügefa kivágása volt, amikor a ház még üresen állt és csak kilátásban volt, hogy ő fog odaköltözni. Az a sok, részben visszafojtott indulat, a sok, talán már másoknak nem éppen szimpatikus gúny is az életem során megtapasztalt rengeteg emberi hülyeségre, gyarlóságra, korlátoltságra és rosszindulatra adott ösztönös válasz.
