" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Rossz képről, rossz látással, ráérzéssel, azt tudom mondani, hogy nem az évszaktól függ, hanem attól, hogy úgy veszem ki a felsorolt vizuális korlátok ellenére, hogy szerencsére nem teljesen tőben, vagy 1-2 szemnél csonkol, hanem odébb. Így, ha szerencséje van, még 1, esetleg 2 virágos rügy is beleeshet a megmaradt részbe, csak a termés többsége vész el, valamennyi azért marad. Gondolom, a lehetséges termés 10-20 %-a. Ha mégis maradt volna ép vesszője, valahogy tudatni kéne vele, hogy azt semmiképp ne termelje le róla "tavaszi kiigazító metszés" címén. Jövőre pedig ne csonkítgasson, hadd tudja meg végre, hogy mit képes az a növény teremni.
Ismét sikerült néhány napot Olaszországban,Faenza környékén töltenem és szeret-
nék néhány tapasztalatról számot adni.Először is az időjárásról:ezen a vidéken hónapok óta nem volt rendesnek mondható csapadék.Az öntözött ültetvényeken
is meglátszott,de ahol nem öntöztek,ott egyszerűen minden kiégett fű,fa.Az a csoda
ha ezek a növények túlélik.Ezek után a bennünket érdeklő növényekről.
Megkezdődött a kiwi szüret,kezd érni a kaki és a gránátalma is.Megpróbálok minél több fotót közreadni,kezdem a kakival v.datolyaszilvával.Szinte minden második ud-
varban van egy-két fa,de még a vasuti töltés mellett is v. a városi parkokban.
Az első képen látható kis fa annyira megrakódott gyümölccsel,hogy ágát földig huzta
a sok termés(2.kép).A harmadik képen látható ág le is hasadt.Jó tudni,hogy rendkívül törékeny a datolyaszilva ága,így érdemes több termés esetén alátámasz-
tani és erre a szedésnél is ügyelni kell.Szedés közben bevallom sikerült néhányat
ágastul levenni,de utánna már ügyeltem rá.A negyedik képen is nagy tömegű gyümölcs van az ágon,az érdekessége,hogy látható egy érett gyümölcs,ezt rögtön
elfogyasztottam,rendkívül finom volt.A negyedik képen az utcát szegélyező sor lát-
ható,egy régi ültetvény része,mely a város "kezelésébe" került,ami aztán meg is látszott rajta.No itt volt az első negatív tapasztalatom,nevezetesen látható az 5. képen,hogy mi a különbség a gondozott és az elhanyagolt ültetvény közt.A két
kisebb értelemszerűen a városi nem gondozott,a harmadik a mellette lévő gondos
gazda kertjéből való.De ami még jobban meglepett,hogy teljesen meglepték a
képen látható fura csillag alakú pajzstetvek és ezek velejárója a korompenész.
Az utolsó képen a normál méretű mellett a vadkakinak nevezett(ott így hívták),
apró gyümölcsű termése látható.Ilyen fával a hegyekben is találkoztam vadon,de
például a Dalmontéék ültetvényében is láttam egy példányt,gondolom alanynak
Ezeket a kertbarát köröket én csak borbarát körnek nevezem. Persze tisztelet a kivételnek, hamar elsikkadnak a hallottak. A szomszéd bácsi már hetven felett jár, ha a fiatalokat nem érdekli neki már mindegy. Bár a talicskát még ügyesen tolja. Bőven beleférhetne még a kiwi és a füge, ha nem látná a következő nemzedék érdektelenségét.
Jól látod tényleg van rajta csokolt vessző. Még 2005-ben beszéltem a tulajjal azaz nem négy, hanem három éve. Ő az akit említettem, hogy azóta terem a kiwije mióta nem tavasszal metszi.
CO2-vel érik el zárt térben (tárolóhelyen) a csersav gyors átalakítását, anélkül, hogy a gyümölcs állaga megváltozna. Mindez a szüret után, amikor ez a fajta is, a többi, ehhez a fajtakörhöz tartozó fajta gyümölcséhez hasnlóan fanyar. A CO2-nek a termesztéshez és a gyümölcs méretéhez nincs köze. Itt a képen egy imént a kerti fáról válogatás nélkül levett Tipo gyümölcs. A méretét a súlyával érzékeltetem.
Az a bizonyos termés évekkel ezelőtt a teljes vessző "elhúzásának" évében lehetett. Lehet, hogy utána már csak a "lecsonkolás ínséges évei" következtek, ahogy ez az esetek 99,9 %-ában lenni szokott. Termésnek csak a növényüket "elhanyagoló", "trehány" emberek örülhetnek, olyan áron, hogy a növény telenövi az udvart. A magyarokat meg kell tanítani a kivi művelésére! Az második szomszéd igazán kisegíthette volna, ha az előadásomon odafigyelt. De ha nem is tudott róla, hogy van....!?
Látjátok, csak ilyen hatékonysága van egy nagyon aktív ismeretterjesztői munkának is. Az információ elakad, elakad, elakad, elakad... Nem véletlenül érezhető ki a szavaimból, hogy legszívesebbet mindenhol mindenkit megráznék úgy, mint Krisztus a vargát(!). Íme, ismét a hallgatagság és a passzivitás kártétele!
Ha még nem fogyasztottad el, mérd meg a súlyát! Normális fajta esetében az egyes gyümölcs súlyának 30-40 dkg-nak kell lennie. Így jobban értjük, hogy mihez viszonyítunk.
Teljesen ledöbbentem a méretén amikor megkaptam!egyszer láttam kákit,kb 1 hónapja,de az ennek az 1/4 volt,és ízetlen.
mindegyik ekkora,vagy csak ez az egy fajta nő ekkorára?
attól félek,hogy ez amit kaptam ízben megint csalódást fog okozni,mert egészen más ize van annak amit az ember a kertjében szed,vagy éppen egy bevásárlóközpontosban lehet kapni.
Pontosan. Az ideieknél a méret- és minőségi arányok ugyanilyenek. Nem véletlenül írom én szakadatlanul, hogy kákitermelő ország lehetnénk üzemi méretekben. Jövő tavasszal települ a térségemben 1 hektárnyi Sharon és egy hektárnyi Rojo. Valahol el kell kezdeni!
Hááát! A püspökszilágyi állomás a radioaktiv telepen van, aminek egyik vége 241-en, másik vége 224-en van, vagyis már ott sem mindegy hogy a telepen belül melyik végén van, körbe 180-190 méterek vannak, sőt délre a feneke 170-en van, ami azt jelenti, hogy ha a legrosszabb esetet vesszük, 50 méteres fagylefolyás! Az nemrossz azért, ha meg a legjobbat, akkor 70 méter! Aszódon van 115 méteres szint és 160-as is, a településtől északra van 180-210 méteres szint is, elég változatos a terep, mindkét településen lehetne Rómát és Moszkvát is mérni!
A terület be van kerítve. Nem akartam bemenni a gazda jelenléte nélkül.
Kívülről nem láttam a gyümölcsöket és az idő is nagyon elment a keresgéléssel.
Még 4 éve hallottam a növényről. Akkor már termett annak köszönhetően, hogy tavasszal nem metszették. A porzós növénnyel volt problémája a tulajnak. Be kellett segíteni a porzásnál.
Ezeket négy éve mesélték. Abban az időben még nem foglalkoztatott a téma.
Na ezen jövőre lesz sok gyümölcs, azok a nagy hosszú vesszők bíztatóak....hacsak a gazda nem nyírja-kaszabolja-gyilkolja-vagdossa össze tavaszi metszés gyanánt! Most mennyi van rajta? Hány éves lehet?
A kifejlett méretű bogyók utóérnek, csak kevésbé jóízűek, mint a tövön érettek. De azért jóízűen meg szoktam enni, és semmi bajom nem szokott lenni tőle.
Nálunk (Szeged körül) most nem volt fagy, 2-4 fok között volt a legalacsonyabb hőmérséklet. (Kb. ugyanazt mértem a deszki kertemben, mint amit a szegedi met. állomás.) Még minden él, a földicseresznye a 2 métert hajazza, és sok hajtása tele van virággal, bimbóval is. Egyik felét meghagyom, amíg teljesen tropa nem lesz (hátha érik még be termés), viszont a másik felét ki kellett abriktolnom a hétvégén. Jobb híjján ezekről leszedtem a méretes, de még zöld bogyókat is, nemcsak az éretteket. Van tapasztalatod arról, mennyire utóérő gyümölcs?
Én is pont ezt akartam még hozzátenni, hogy az a rohadt terasz nem hiszem el hogy nem fért volna el másképpen, vagy nem lehetett volna kicsit megmetszeni a fát, inkább a felét legallyazni, mint az egészet kivágni, vagy ahogy Te is írod, körbeépíteni terasszal a törzsét! Egyszerűbb kivágni!
Sajna a magyar nép nem az a tanulós-átvevős fajta!
Az este én is nézegettem, de szerintem az az aszódi lehet inkább! Egyrészt a többi állomáshoz viszonyított helyzete miatt, másrészt a -1 fok arra a dombra kicsit sok!
Már miért haragudnék? Sajnos úgy tudom, hogy levélről csak a 'costata/athén' fajtát lehet beazonosítani, ezt sem kellő bizonyossággal. Nekem azt mondták a faiskolában, hogy 'rojo brillante', úgy emlékszem, hogy a 'tipo' éppen akkorra fogyott el, amikor mentem tavasszal. De majd a termésről kiderül, egyébként mindkettő igazán kiváló fajta, annyi csak a különbség, hogy a r. b. hosszúkásabb, a tipo pedig ha van a közelben pollennel is rendelkező fajta, akkor magos lesz. Úgy tudom, ízre is elég hasonlók. Nekem is sikerült 7 érdeklődőt toboroznom kivire és kákira is, de jelenleg most az a helyzet, hogy a telepen olyan növények vannak, melyeket fólia alatt neveltek, így nem álltak le a vegetációban, ősszel nem lehet őket kiültetni. Körbetelefonáltam az érdeklődőket, így egy kivételével mindenki lemondta, hogy jó lesz neki tavasszal is, mivel senki nem tudja hideg helyen átteleltetni, ennyi növényt én sem. Így tavaszra marad a beszerzés, addigra biztos többeket is sikerül toboroznunk.
