A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
...de az álláspontomat, (szaknyelven sejtésemet) és a véleményemet ettől függetlenül nyugodtan leírhatom és ki is tartok mellette, mert eddig több adatot látok, ami megerősíti, mint ami nem.
Magyarán: Úgy gondolom az adott szakterületnek megvan a saját hibajavító módszertana és jelenleg éppen ezt a hibát kezdik kijavítani. Meg tudom várni.
Rendben van. Ha így gondolod, hát így gondolod. Nem is ez az izgalmas, hanem az, hogy érdekel-e téged e diszkrepancia oka. Akarsz-é utánajárni ennek a témának?
"Én adtam rá egy minuszt, mert a logikai érvelésben bukás jár a tekintélyelvre való üres hivatkozásért. Érvelési hiba."
Bocs, de pk nem tekintélyre hivatkozott, hanem csak érdeklődött az iránt, hogy a konkrét téma megfelelő szintű kezeléséhez megvan-e a szükséges ismereted?
Kozmológiába ugyanis ne próbáljon beleugatni az, aki nem tudja kezelni az Einstein-féle téregyenletek differenciálegyenlet rendszerét (minimum!) és mivel anyag is kitölti ezt az univerzumot, én még azt teszem hozzá, hogy a beleugatónak nem árt a kvantummező-elméletek matekjának kenése-vágása sem.
Akinek nincs tudása hozzá, az ne pofázzon bele semmilyen témába, a kozmológiába se.
"A téridő kontinuum szerint sincs nagy értelme távolságra, időre, sebességre és tágulásra való kijelentéseknek ezekben a helyzetekben, hiszen ezek egyértelműen nagyon relatívak."
Azért a relativitáselmélet szerint se relatív minden. A kozmológiai idő, és az Univerzum tágulása történetesen ilyen abszolút paraméter.
Jó volna előbb rendesen megismerned azokat a dolgokat, amikről beszélni akarsz. Anélkül ez csak egy verbális zsonglőrködés. Ha érdekel, akkor adok linket.
Látom, valaki mínuszt adott a 110-re, nem múlt el tehát nyomtalanul. Azért írtam, mert egy kollégám, aki vizsgáztat is ezekből a tárgyakból, más véleményen van.
Kezdik feladni az ŐsrobbanásIsten deista elméletet? (kisarkítva, semmiből minden)
Kezdenek rájönni, hogy az anyag és energia megmaradás tételét be kellene tartani!
Pont erről szól a MagnaFánk és MagnaZorb elméletem
összekapcsolódhatnak egyfajta sajátos téridő-csatorna által, és hogy a fekete lyuk bejárata a fehér lyuk kijárata lehet ugyanannak az univerzumnak totálisan másik részében, vagy akár egy másik univerzumban.
Néhányan úgy vélik, hogy valamennyi fekete lyuk különleges „ikertestvére", a másik oldalán található fehér lyuk, ami mindent, amit a fekete „testvére" beszippant, kifúj egy másik univerzumba.
6 ezer, vagy 13 milliárd év a semmiből való teremtésre? :-) Dettó egy baromság.
A téridő kontinuum szerint sincs nagy értelme távolságra, időre, sebességre és tágulásra való kijelentéseknek ezekben a helyzetekben, hiszen ezek egyértelműen nagyon relatívak. Nem tudhatjuk jók-e a méréseink, vagy csak érzéki csalódások és mérési hibák.
Tehát egy abszolút világegyetem keletkezést leírni és időben megadni, hogy mikor volt hülyeség a köbön és ellentmond már a jelenlegi fizikai és logikai szabályainknak is.
nádfúvós! Furcsa egy dialógus az, mikor egy válaszra nem az reagál, akinek az szól. Remélem nem fognak most megelőzni téged, mivel nem éppen a tudomány rovatba való a válaszom. Viszont válaszolni illendő.
„esetleg vegyük úgy, hogy a matematikai pont egyetlen kvantum oszcillátort tud tartalmazni, mármint térben.”
Úgy veszem, de egy feltétellel, hogy nem matematikai a pont, hanem fizikai. Indoklás: a matematikai pont szigorúan kiterjedés nélküli, így csak a végtelen és a nulla fogalmai köthetők hozzá. A fizikai pont, azonban véges energiamennyiséget tartalmaz olyan formában, aminek a „kiterjedtsége” nem érzékelhető. Más szóval semmilyen módon nem mérhető meg.
„de az oszcillációhoz idő is kell, nemdebár? de engedjük meg azt, hogy kezdetben az idő egyetlen pillanat volt. abban hány frekvencia fér el?”
Itt jelenik meg az idő kvantuma, ami egy fizikai pont kiterjedésének és összezsugorodásának eseményeit,periódusait, olyan formában mutatja fel, ami ebben az esetben két eseményt egy időben, vagyis egy kivételes pillanatban, az abszolút időben teljesít. Az a véges energiamennyiség, ami egy tér kvantumot az „abszolút időben” felmutat, a téridő egy kvantuma. A végtelen tér axiómája azt erőlteti ránk, hogy végtelen sok fizikai pont, és egyben téridő kvantum létezik egy időben, egy végtelen időben. Ha ezt a téridő kvantum felmutatást, egy eseménynek fogadjuk el, akkor ennek az eseménynek a megismétlődéseközött, nulla és Max, közötti véges időtartam telik el, aminek oszcillációja, vagy fluktuációja, a globális (kiterjedt-ponti) energia értékének az ingadozása. Amikor egy vizsgált halmazban a felmutatások közötti idő, a minimum felé irányul, a téridő tágul, amikor a maximum felé, akkor zsugorodik. Ennek a gyorsuló tágulásnak a kimutatásáért már adtak egy Jelentős díjat. (nem a bumm utáni inflációra gondolok)
esetleg vegyük úgy, hogy a matematikai pont egyetlen kvantum oszcillátort tud tartalmazni. mármint térben. de az oszcillációhoz idő is kell, nemdebár? de engedjük meg azt, hogy kezdetben az idő egyetlen pillanat volt. abban hány frekvencia fér el?
Állítólag komoly viták voltak arról, hány angyal tud táncolni egy tű hegyén. Szerintem az a vita magasabb színvonalú lehetett, mint a kérdésed.
Tényleg azt hiszed, hogy ez a fajta megközelítés értelmes, közelebb visz valamiféle megértéshez?!
mmormota azt hiszi, hogy a klasszikus fizikát keresem a kvantumfizika hátterében.
pedig csak a formális logikát próbálom megtalálni benne
Kevered a dolgokat.
A kvantumelmélet axiomatikus, matematikai alapossággal megfogalmazott rendszer, semmi baj a logikájával.
Hogy aztán ezt helyesen tudják-e alkalmazni egy nehéz problémára, amiről kevés ismeret van, vagy hogy egyáltalán egy ilyen probléma mennyire van benne az érvényességi körében, az egész más kérdés.
Precíziós kozmológiává tudták fejleszteni, vagyis egy csomó dolog igazolja, hogy használható. De az, hogy mindenre alkalmazható-e, és ha az is, sikerül-e jól megragadni - ezen dolgoznak.
