" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nagyon jó, hogy sikerült kiprovokálnom a kivis képeket is. Gondoljuk csak át okosan, hogy miért kelt a kivi ott ellenszenvet! A kérdés költői, hiszen megírtad a választ. A KÍVÜLÁLLÓKNAK, A KÖZÖNSÉGNEK, A TERMELŐI SZEKTORON KÍVÜL LÉVŐKNEK ellenszenves, mert kiszivattyúzzák miatta a folyó vizét. Ellenszenves, mert az ősidők óta honos őszibarack megszokottabb, a KÍVÜLÁLLÓK szemének megnyugtatóbb látvány volt, mint ez a nagylombú, szőrösgyümölcsű valami. De vajon miért lett ez, amaz helyett? Újra költői a kérdés: mert sokkal jövedelmezőbb. Emilia-Romagna gazdaságát szinte 100%-ban a mezőgazdaság jelenti. Jobb lenne netalán a már lassan csak ráfizetéssel termeszthető barack helyén a jó magyar parlagfű és a nagyértékű akác? 0%-os gazdasági növekedés, munkanélküliség és folyamatos lecsúszás? Ha a NAGYKÖZÖNSÉG mindezt képes lenne fölfogni, akkor megértené azt is, hogy minek kellene örülni és mi miatt bánkódni!
A most ültetett kivijeid ugyanazt a fajtát képviselik, mint a régi. Ugyanúgy nem fognak megfagyni, ahogy a régi. A törzsét (40-50 cm magasságig hasznos befáslizni, mert abban a zónában a fiatal kivi kérgén keletkező fagyrepedés reális veszély. Ennyi a kivi összes rizikója, a fűkaszától szenvedett kéregsérülésen és a közelében használt vegyszeres gyomirtáson kívül.
NEM !!! NEM fagyott ki alig birtuk kiirtani )))) mert meg a kovetkezo evben is kihajtott. )))))az igaz hogy vedett helyen fal elott volt .Mar most sajnalom nagyon , de akkor meg nem voltam felvilagositva .
Telve vagyok most szep remenyekkel)))) csak nehogy ugy jarjak mint a delelott elfogyasztott,,,--- mert megettem hamar ennyit vartam ra ))))))))))))) na az a fuge ami egyedul volt az egy szem leesett,,, megettem, finom fü izü volt,,,lehet hogy a fü finomabb kikene probalni )))))))
Hiaba volt nagy, puha es zoldes barna de eretlen volt meg keves volt neki az oszi napsutes.
Neha ZSUZSUKAM en is aggodom magamert ))))))) valszoltam neked a fagyturokben ..
NINO eleg ha a kiwi tovet takarom be , kb 30cm magasan es a fenti reszet pedig csak akkor ha nayg fagy igerkezik ??? akkor ug gondoltam hogy dobok ra az allvanyra pledet pokrocot.
"A kiwi miatt kivágták már szinte az összes régi hagyományos barackost, mivel a kiwi kevesebb munkával jár."
A kivitermelők röhögnek a markukba az egész világgal szemben, mert egyedül ők vannak tisztában vele, hogy a kivitermesztés költségei hihetetlen mértékben alacsonyabbak minden egyéb gyümölcsfajénál! Magyarországon ezenközben minden erő (rajtunk kívül) oda hat, hogy a kivi még a házikertben se jelenhessen meg.
Remélem eljön az idő, hogy hazánkban a zöldeknek kell majd tiltakozniuk a folyóvizek kiviöntözésre történő túlzott felhasználása miatt.
Bölcsen hallgattam a kiwiről,ugyanis azon a környéken rettenetesen útálják a
kiwit és azt is elmondták,hogy miért.A kiwi miatt kivágták már szinte az összes
régi hagyományos barackost,mivel a kiwi kevesebb munkával jár.A másik ok,hogy
a folyót a gazdák teljesen leszívják a kiwi nagy vizigénye miatt.Most,hogy ott voltam
teljesen kiszáradt a folyómeder,száraz lábbal lemehettem és kapribogyót szedhettem a folyó támfaláról.A nyáron mikor ott voltam még hatalmas pontyokat
láttam a már akkor is alacsony vízben.Mint te is tudod minden ültetvényen láthatóak
azok a víztározók amibe felszivattyúzzák a folyó vízét és onnan öntöznek miután a folyó már kiszáradt.Mellékeltem egy képet az egyik ilyen tározóról,de ilyet amerre
mentünk mindenütt látni,van ahol hatalmasak vannak.A traktor meg ott ketyereg a parton és mint a tűzóltótömlő,olyan csöveken tolja a vizet ezekbe,már ameddig még
van a folyóban.Azért mutatok néhány fotót a kiwiről is.A vőm ráadásul lelkes horgász,hát előtte a kiwit említeni sem szabad.
És a legdurvább az egészben, hogy le lehet lopni azt a kákit úgy is, hogy a gazda ne vegye észre, le tudtak volna szedni úgy 20-30 db-ot hogy nem vesszük észre! De nem! Letörték-levágták az ágakkal együtt, vagyis teljesen nyilvánvaló jeleket hagytak maguk mögött! Borzalom! Az is döbbenet, hogy mer hozzányúlni a másik fájához, de hogy ennyire gátlástalanul, ez vérlázító!
Flooval ma reggel kákikényszerszüretet végeztünk, mentendő a menthetőt, mivel észrevettük, hogy elég csúnyán megdézsmálták a fát. Panaszkodtam minap, hogy mennyire rossz hatásfokkal lehet felviágosító munkát végezni. Most azonban egy csodálatos pozitív példát tapasztalhattunk meg azzal, hogy érdekessé vált a káki, mint ellopandó gyümölcs. Micsoda előrelépés a tavalyi kutyalabda-felhasználásból a humán fogyasztásig, mindössze alig több, mint 12 hónap alatt! Egyelőre a fa földről elérhető részeit szedtük le (amennyit egy két méter magas ember elérhet. Ezután következik majd a tavaly bemutatott almaszedő+teleszkópos olló-módszer, ami egyben a fa felső részének metszését is részben megoldja.
Az alulról elérhető gyümölcsök leszedve
A tetejét, speciális eszközökkel, egy későbbi időpontban szüreteljük
Ha a kivi nem jön, akkor úgy csatlakoznék rá a beszámolódra, mint amikor a szerelvényhez újabb kocsikat kapcsolnak. Sokan úgy tekintenek az általad bemutatott olasz valóságra, mint valami, számunkra elérhetetlen álomra. Pedig az ott látottak nagy része nálunk is megvalósítható lenne! Ha valaki tizenöt évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy a zalai dombokon aszú jellegű desszertborokat lehet termelni, szinte évjárattól független biztonsággal, körberöhögték volna. Van valaki, aki a körberöhögők pofájára tudta fagyasztani a vigyort azzal, hogy néhány hektár szőlővel, fehérbor kategóriában Magyarország "csúcsbor"-ra minősített borainak kb. 1/7- ét egymaga képviseli. Biztosan minket is körberöhögnek egyesek a "déligyümölcshonosítási" törekvéseinkkel. Remélem, nincs messze az idő, amikor ezeknek a pofájára is ráfagy a vigyor.
Hiaba volt nagy, puha es zoldes barna de eretlen volt meg keves volt neki az oszi napsutes. 
