" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Újabb lelkes korlátozottan téltűrő növénybarát a láthatáron. Elég lelkesnek tűnik, igaz, csak "innen" Debrecenből ugrott át kedves feleségével Fityeházra a növények kedvéért.
Ez sem az USDA térkép, csak valami ahhoz hasonló. Arra az esetre teszem ide be, ha netalán mégis valamelyik szagember rátalálna erre a topicra, akkor megtanulhassa, hogy ez egy délnyugatról induló melegedés első napjának tipikus hőtérképe. Az előrejelzés nappali hőmérsékleteit ennek megfelelően kell a megelőző estén az előrejelzési térképre írni. Ez az egyik legkönnyebben előrejelezhető típushelyzet. Ez mindig ilyen, ha nem ilyen, akkor nem erről a fajtáról van szó, de megfigyeléssel a többi fajta is ugyanígy beazonosítható. Csupán érteni kellene hozzá.
De miért törték volna magukat, hogy ilyen marhaságokat figyelgessenek. A fizetés ugyanaz így is meg úgy is. Nekünk amatőröknek pedig elvették volna a kenyerünket. Nem vették el, meghagyták a miénket is, miután az övék elvehetetlen.
Tanuld meg, hogy ezek sémákból építkeznek. Az eredményeik is olyanok. Kiválóan értik a szagot, azért szagértők. Tipikus "visszamelegedési első" nap a maga tipikus hőeloszlásával és a rá jellemző áramlási képpel. Marha nehéz annak, aki soha nem figyelte meg!
Az előrejelzők is idedughatták volna a meleget "dedélnyugatra"! Ehelyett odadugták Pécsre meg Szegedre, közben ott 12-13 fok van, itt meg 17-18! Pedig nem volt egy bonyolult helyzet!
Ja igen, bocsánat, el is felejtettem leirni, hogy kosaranként 25 kilóval lehet számolni, az 8-szor 25 = 200 kiló! Ez vegyesen a hegyen lévő Hayward és az udvaron lévő kisebb gyümölcsű fajta, a képeken látható az a hegyi Hayward! 2 mázsa kiwi 2 növényről! Nemrossz!
Ezek szerint nyolc kosárnyi ("silingányi", hogy a kedves Zalán kívüli topictársak egy kis itteni tájnyelvet is tanuljanak) a teljes termésmennyiség. Hány kiló van egy silingában és az egészet hány tő produkálta?
Milyen boldog hőskort élünk mi most, hogy ezek a kivivel teli kosarak ma még szenzációt jelentenek Magyarországon. Nem messze az idő, hogy úgy fognak tekinteni rá, mint most egy kosár almára.
A 7végén egy fantasztikus őszi kirándulást szerveztem a családdal és ennek keretében látogatást tettünk pár topiktársunknál iietve személyes találkozóval egybekötve közösen "gerilláskodva" jártuk be a környéket.
Nagyon sok tapasztalatot szereztem, sokat tanulhattam és a párom is és a gyermek is nagyon élvezte a kertész akciókat.
Nagyon jó, hogy sikerült kiprovokálnom a kivis képeket is. Gondoljuk csak át okosan, hogy miért kelt a kivi ott ellenszenvet! A kérdés költői, hiszen megírtad a választ. A KÍVÜLÁLLÓKNAK, A KÖZÖNSÉGNEK, A TERMELŐI SZEKTORON KÍVÜL LÉVŐKNEK ellenszenves, mert kiszivattyúzzák miatta a folyó vizét. Ellenszenves, mert az ősidők óta honos őszibarack megszokottabb, a KÍVÜLÁLLÓK szemének megnyugtatóbb látvány volt, mint ez a nagylombú, szőrösgyümölcsű valami. De vajon miért lett ez, amaz helyett? Újra költői a kérdés: mert sokkal jövedelmezőbb. Emilia-Romagna gazdaságát szinte 100%-ban a mezőgazdaság jelenti. Jobb lenne netalán a már lassan csak ráfizetéssel termeszthető barack helyén a jó magyar parlagfű és a nagyértékű akác? 0%-os gazdasági növekedés, munkanélküliség és folyamatos lecsúszás? Ha a NAGYKÖZÖNSÉG mindezt képes lenne fölfogni, akkor megértené azt is, hogy minek kellene örülni és mi miatt bánkódni!
A most ültetett kivijeid ugyanazt a fajtát képviselik, mint a régi. Ugyanúgy nem fognak megfagyni, ahogy a régi. A törzsét (40-50 cm magasságig hasznos befáslizni, mert abban a zónában a fiatal kivi kérgén keletkező fagyrepedés reális veszély. Ennyi a kivi összes rizikója, a fűkaszától szenvedett kéregsérülésen és a közelében használt vegyszeres gyomirtáson kívül.
