Pénteken nyílik és vagy 8 napig látható is lesz.
http://mavoe.eu/
Ami idevaló téma: bemutatjuk a Mikrolin, MEJA gyűjteményeinket, lesz némi Pénzverdei vasút is, igaz, a tavalyi nagyobb pálya helyett most egy kisebb lesz (orosz 0-ás sínkeen fognak futni a járművek): Előre I gép pőrekocsival, kétharmados többségű fehér-arany Helikon, E-275 (Görgőkészítő KTSZ óraműves mozdonyrom összeépítve egy szintén romos Előre mozdony gépészetével, komplett óraműves személyvonati készlet összerakva, de sajnos nem működik a mozdony. A kocsik futóképesek. Pajtás, MEJA fémépítőkből összerakott jókora olajkút modell (mindkét felhasznált készlet 1960-as évek eleji). A himba MEJA, a motorja Pajtás, tápja pedig egy Előre III trafó 1958-ból, sajnos a védelme nem működik, vonatozásra nem nagyon használható. A MEJA gyűjteményt, mivel kevés a pályaanyag hozzá, saját vágányzatán fogjuk bemutatni, futtatni egy jókora 3 sínes, fémágyazatos Marklinen fogjuk (ha megtalálom, lesz Stuka villamos is, igaz, sokat nem várjon tőle senki, igencsak csúnya a kasznija, hogy miért, arról régebben írtam már itt). A Mikrolin pálya érdekessége, hogy hogy egy hiányos készletből (csak sínek, azok sem mind jók-négyet szigetelt sínekké, megszakítókká alakítottunk át)-két vonat járhat egyszerre, az egyik megállóhelyből elektro-mechanikus térköz őrhely lesz, Mikromat vezérléssel (a 4 elemes pultból három hibátlan, egy nagyon romos, sérült, a relés kis számítógép e helyett lesz felhasználva. A gyerekeknek két régi trafikjáték villamos (piros+zöld, piros+kék, illetve egy Rába dömper lesz egyelőre, rajta vagyunk a játéklehetőség bővítésén, a vasutakat a nagyobbak is kezelhetik majd felügyelet mellett, illetve lesz valódi kis gőzgép is, melyet időnként, ha összejön egyszerre kb 10 látogató, be is fogunk fűteni és járatjuk.
A Mikrolinhoz jelenleg egy üzemképes, minden szempontból eredeti állapotú gépünk van, a másik vonathoz egy eredetileg MÁVAG-os asztaldíszt, egy 342-es modellt fogunk felrakni.
Ennek is érdekes a története.
A Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület
MÁV 342-es szertartályos gőzmozdonyának modellje
Eredetileg MÁVAG (Magyar Állami Vagon- és Gépgyár, Budapest) asztaldísz volt, első tulajdonosa megpróbálta működő vasútmodell mozdonnyá átépíteni, de nem fejezte be, egy budapesti vasútmodellezőnek, gyűjtőnek eladta, aki folytatta és befejezte az átalakítást, majd meghirdette eladásra egy számítógépes világhálón működő használtcikk kereskedős oldalon.
Sokáig nem jelentkezett rá vevő, pedig nagyon szép és különleges modell (gyárilag H0 - 1:87-es - méretarányban csak a tatabányai Mikrolin KTSZ gyártott hazai gőzmozdonyt, a MÁV 275-öst.
Kiállításokon, börzéken előfordul még egy szinte teljesen gyári alapú magyar gőzösmodell, a MÁV 410-es sorozatából. Ezek német eredetű, porosz G8 (BR55) német sorozatú gépek voltak. Idegen vasutak festésével, feliratozásával különböző modellgyártók kínálatában folyamatosan szerepel (MÁV kivitel gyárilag ma sem létezik). Főleg a kelet-német PIKO modelleket építették át igényesebb vagy egyszerűbb formában MÁV 410-esnek megfelelőre (volt olyan példány a MÁV-nak, ami alig tért el a német BR55-től). Egy felszámolt gyűjteményből származó igényesen MÁV-osított modell nekünk is van, hozzáillő teherkocsikkal.
Bővebben a Mikromatról.
Fizikai Szemle honlap
Fizikai Szemle 1994/01 35. o.
ATOMFIZIKA, SZÁMÍTÁSTECHNIKA A PIARISTA GIMNÁZIUMBAN (1950-92)
Kovács Mihály
Piarista Gimnázium, Budapest
Részlet
A Mikromat a számítógép működésének a megértését célozta meg.
Lényegében a legkisebb, 4-bites, jelfogós „számítógép” volt a javából. Játékos módon meg lehetett vele érteni a nagy számítógépek működési alapelveit. A hozzá mellékelt 150 oldalas „Vezérkönyv, használati utasítás” tette lehetővé a fiataloknak is a nem könnyű ismeretekben való eligazodást.
Az ötletet hozzá egy kanadai gyártmányú, Minivac 601 elnevezésű eszköz adta, amely ott a számítógépes szakemberek előképzését szolgálta, de volt benne sok saját újításunk is. Például a közel száz összekötő huzalt nyomtatott áramköri technikával helyettesítettük.
A prototípust Wojnárovich Ferenc III. osztályos tanulónk építette meg. A Budaörsi Kisipari Szövetkezet hamarosan vállalta a nagyreményű eszköz gyártását. (Szerződés: 1966. június 15.) - Egy ügyes, és ízléssel is rendelkező technikus segítségével történt a gyártás előkészítése.
A 25 X 25 cm-es, 5 cm magas, hátrafelé kissé emelkedő doboz fedőlapja nyomtatott áramköri lap volt, vagyis mintegy 2 mm vastag szigetelő anyagból készült lap, alul bevonva néhány tizedmilliméter vastag vörösréz fóliával. Ez akkoriban volt a rohamosan fejlődő technika újdonsága. Ezen 188 csőszegecset kellett elhelyezni, és még a nyolc égőnek, a négy szubminiatűr jelfogónak, a négy kettős kapcsolónak, négy váltókapcsolónak és az egy főkapcsolónak szükséges nyílásokat. Az eszközt 4,5 V-os zseblámpaelemmel, vagy más, 4-8 V-os áramforrással lehetett működtetni és még volt rajta egy védő biztosíték is.
Számítógépes szakkifejezésekkel: a négy váltókapcsoló volt a beadóegység, a négy kettőskapcsoló a memória vagy másképpen tároló, négy jelfogó a műveleti egység, felül négy égő a kijelző vagy kimenő egység. A középütt levő négy égő általában előtét-ellenállásként szolgált.
A vörösréz fóliát még a doboz összeszerelése előtt maratással az egyes alkatrészeket összekötő vezetékekké alakították. Így más összekötő huzalokra egyáltalán nem volt szükség. A csőszegecsekbe lehetett bedugni a „programozó huzalok” végén levő kúpos alakú végződéseket. Így történt az egyes kapcsolások összeállítása.
A nálunk újdonságnak számító nyomtatott áramköri technika tréfás bonyodalmakhoz vezetett a gyártás és árusítás folyamán. Amikor az első mintapéldányokat megkaptuk megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a rézfólia és a rászegecselt csőszegecs között nincs vezetői kapcsolat. Hosszas vizsgálattal derült ki a szinte érthetetlen jelenség oka. A csőszegecseket felülről dugták be a lyukakba. A szegecseléshez meg kellett fordítani a lemezt. A megfordításkor azonban a csőszegecsek könnyen kihullottak. A műveletet végző munkás nyilván sok bosszankodás után újított. Vékony selyempapírt tett a lemezre és így dugdosta be a csőszegecseket. Ekkor azok a megfordításkor nem hullottak ki. A szegecselés után pedig gondosan letépdeste a selyempapírt a lemezről. Az mindenhonnan lejött, csak éppen a szegecs és a vezetékként szolgáló fólia között maradt meg és kiválóan szigetelt.
Olajkút modellünk leírása:
Kőolaj mélyszivattyú működő, fémépítőből épült modellje
A motort 1954-es és 1961-es PAJTÁS, a himbát 1960-as évek eleji MEJA TECHNOKID készletekből szereltük össze.
PAJTÁS fémépítő
Fadobozos alapkészlet
Gyártó: Finommechanikai Művek, Békéscsaba, 1954.
Egyszerűbb modelleket lehet összerakni a két fejezetből (I. és II.) álló mintalapokból.
Az ötletfüzet adatai:
Békési Nyomda, Békéscsaba 13 403; felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál;
Felelős kiadó: Vandlik Pál 1954. IX.26. 10 000 db.
villamos PAJTÁS fémépítőkészlet
Papírdobozos készlet elektromos alkatrészekkel, a zsebelem nem volt tartozék.
Eredeti ára: Elektromos Pajtás Fogy. ár: 170 Ft
Gyártó: Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat, Kecskemét; 1961.
78 mágneses, elektromos kísérlet leírása képekkel, rajzokkal.
A doboz adatai: 61.2478 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Gyoma Made in Hungary
Az ötletfüzet adatai: 62.2552 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Gyomai Telepe
Felelős kiadó: Gulyás István
Az alkatrészjegyzék adatai: 62.3720 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét
MEJA TECHNOKID
Három változatban (0, 00 és 1 megjelöléssel) készült.
Gyártó: Budapesti Városi Tanács Hangszer- és Játékgyára, 1960-as évek eleje, közepe táján.
A modell tulajdonosa a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület.
Készítette Gondos Árpád, Budapest, 2014.
