Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Fajtaazonosításban kérnék segítséget. Tavaly őszi telepítésű ajuta látható a képeken, vagy legalábbis annak vettem Lengyelországból. A rátűzött cédulán viszont az ajuta feliratban az A és a J betű közé tollal berajzoltak egy N betűt. Akkor ez most Ajuta vagy Anjuta lehet???
A volt keleti blokkban a szellemi termékek védelme, ma is sok hibával terhelt, még inkább tőlünk keletre. Jó példa Kalasnyikov apó aki gyakorlatilag csóróként élte le életét, pedig ha találmány amiből az oroszok profitáltak az az ó munkája volt.
Egy új növényfajta is szellemi termék, ha bejegyezték ingyen felhasználni tilos. Használatáért fizetni kell. Sőt nemesíteni sem lehet csak úgy, ha felhasznált alapanyag nem szabad felhasználású, az a nemesítőnek nagyon gáz ha használta. Egész életemben szaporítóanyag forgalmazásban dolgoztam, van némi betekintésem. Volt, hogy nem fizettünk időben licencdíjat mint forgalmazó, úgy meg fenyegettek bennünket felső szinten, hogy jobbnak láttuk rögtön fizetni.
Ma már a géntechnikai eljárásokkal könnyű kideríteni, ha valaki tilosban jár. A "fekete" fajtahasználat megakadályozásának első lépése a jogi háttér. Majd ha egyszer egy levédett fajta használatáért keményen megbüntetik a tulajdonost meg a szaporítóanyag csereberélgetőket is talán rend lesz. A piacokon árusítókat simán el lehet kapni, a családi ház kertjében saját fogyasztásra termelőket viszont aligha.
Most is be kéne fizetni, pl. a nérót asszem egy német pacák védette le, bár sok köze nincs a fajtához, vagy az árkádiát pár magyar magyar fajtaként jegyeztette be, etc. Ezek a jogdíjak a feketén árusítók´tól, csereberélöktöl pláne nem fognak befolyni (jóval kevesebb a jogdíj amúgy, ha nem tévedek, de Pjotr, ha ráér és olvassa, majd kijavít, ha valamiben tévednék).
Ugye erre már találtak megoldást a dohány, szesz, hanglemez stb. üzletágakban. A fejlett világban már növényekre is létezik. Lehet kapni borsos áron új pl. kajszit és mást is, ami védett. Zárjegy, védjegy, vagy akárhogy nevezik. Ha oltványonként csak 50-100 Ft-ot be kellene fizetni a bejegyző fajtatulajdonos részére akkor valószínűleg még meg is érné a fejlesztés is.
Egy fajta állami elismertetése több millió forint, a bele fektetett munkáról, évekröl nem is beszélve. Egy csemegeszölönél, ami kiszabadul a szülöhelyéröl, soha nem fog ez megtérülni, egyrészt, mert nem ültetnek annyit, hogy a jogdíjból visszajönne ez a pénz, másrészt, mert gyak. mindenki okosba szeretné megszerezni.
Sajnos honosítással nemigen foglalkoznak egyik helyen sem. Vannak saját nemesítések, főleg Pécsen, azokat vizsgálják, de nem zárom ki, hogy jó része saját munka, nem államilag finanszírozott. A fajtagyűjteményt se kezelik úgy, ahogy az ember gondolná. Próbálj beszerezni egy régi magyar fajtát származásival. Jó móka lesz...
Pedig mindhárom helyen ezzel (is) foglalkoznak. Hiszen hol máshol? Saját nemesített is biztos van, de pl. Pécsi fajtagyűjtemény pont erről szól. Neten fent van!
Van ennek az egésznek egy normális legális útja is. Úgynevezik, hogy fajtahonosítás. Megfelelően képzett szakemberek évekig vizsgálják a fajtákat, (többek között tesztelik vírusokra is), majd ha meggyőződtek róla, hogy értékes a fajta, akkor benyújtják honosított fajtaelismerésre. Ezzel az egész fajtabehozatallal az a baj, hogy illegális. Mint illegális dolgot tulajdonképpen büntetni kellene. De erre nincs felkészülve a hatóság sem, másrészről pedig ha elkezdenék szigorúan ellenőrizni, akkor ezek a fajták nem jöhetnének be.
Nem hinném, hogy Kecskemétnek, Pécsnek vagy Keszthelynek lenne a feladata ezeket a vizsgálatokat elvégezni. Hiszen ennek iszonyatos költsége lenne. Gondolj csak bele, hogy hány ukrán fajta jött be az elmúlt időben. Ezeknek az előállítóit is hivatalosan megilletné a jutalék és ki kellene kérni a hozzájárulásukat. Ezzel szemben a jutalékot erkölcstelenül Xy vágja zsebre .
Egy szóval nem mondtam, hogy nincs/nem lehet vírus a magyar szaporítóanyagban. Sajnos. Viszont a futószalagon gyártott ukrán/orosz fajtáknál, ahol a ritkadág az érték, egyszerűen hiányzik az az idő és termőterület, ami ahhoz kell, hogy legyen belőle vírusmentes törzsültetvény. A világon nincs annyi szőlőterület, ami ehhez kéne...
Nem teljesen értek veled egyet. Igaz amit írtál, a vírus biztos, hogy nem igaz, mert lehet onnan is, itthonról is kapni. Hiába van szabályozva, attól még van belföldön is. Van egy kockázata. Az, hogy nem ők csinálják a tesztet, az is igaz, de kit is érdekelnének a Fekete tengeri fajtakísérletek, ezt nálunk, itthon kell majd valakinek tesztelni helyben. Ez legyen Kecskemét és Pécs és a Georgikon feladata, jó ez így. Vegyük például a Vénuszt, ami már az NFJ-ben is bent van, annak mondjuk lehetett egy Kaliforniai vagy más USA területen tesztje, de az nekünk szinte semmit nem ér. Itt, helyben is ezt el kell végezni. Ezt meg csak nem várhatjuk el az Ukránoktól. De mondhatnám a bolgár Dunavot, vagy mást is.
DE! ha nincsenek fajták, amiket tesztelni lehet, akkor miről beszélnénk? Itt vannak, ki lehet próbálni tájba telepítve is akár, lesz közte jó is, szemét is, eddig is így volt. Ha nem lenne mit tájba kihelyezni, mert csak a 3x éves fajtákból lehet válogatni, akkor tulajdonképpen nem is lenne mit tesztelni.
Kicsit kezd olyan érzésem lenni, mint amikor pl. egy régi előadó vagy együttes (akik lehet, már nem is élnek) kiadója időnként előhúz egy-egy korábban meg nem talált számot és azzal kijön, hogy újdonság.
ja valami ilyesmi színe van fonákjának bár az a nagy levél nem valami világos fonákú....jupiter usa ja hallottamhogy jó ..oltóanyagot átvennék ha közel vagy debrecenhez
Az othelló Mg-hiánya volt olyan (csak ezzel találkoztam eddig szerencsére), hogy elkezdtek egy-egy fürtkocsányon lévő bogyók fonnyadni és majd jóval később száradt el az a kocsányrész.
A szürkerothadás miatt meg a kocsány "száradása" miatt fonnyadnak a bogyók.
Hogy vegyigyümi10 által készített képen melyik volt előbb... hát az nem a tyúk és tojás esete ;-) (különösen nem Tóth Marival)
Vagyis ha jót "akar", jövőre minden ellen védekezik ;-)
A fotózással kapcsolatos kérésed, Maci_P jóvoltából, máris teljesült. Ettől szakszerűbben ezt nem lehet csinálni. Részemről is köszönet érte.
Ami a Muscat Bleu festő levét illeti, ez jó hír, mert ismerőseim szerint nekem egy vörös bor sem elég sötét, de a vörös borokra nem jellemző a muskotályos íz. Ennek ellenére csemege szőlőként egy tőkét feltétlen ültetek.
Ha jól emlékszem a Mg-hiánynál vagy a relatív Mg hiánynál nincs elszáradás a fürtnyélen/kocsányon (de tévedtem már ennél nagyobbat is).
Véleményem szerint mindenki ismerheti a bogyót/fürtöt megtámadó szürke penésztelepet (persze olyankor már késő minden) de ez a betegség is végig kíséri az egész vegetációs időszakot. Szóval figyelünk a peronoszra, lisztharmatra, mostanában a fekete rothadásra, rovarokra atkákra és "csak" akkor kerül a figyelem középpontjába mikor baj van pedig ez a "rohadék" is ott van állandóan és vár a kedvező alkalomra;-)
Legalább 3x kellene védekezni (megelőzésképpen), "tüzet oltani" bogyó sérülések után illetve zöldmunkázni (átszellőző lomb és fürtzóna lelevelezése) stb.
Bioban jó megoldásnak tűnik a Botector (csak azt nem tudom hol lehet kapni mert ami nagyker-t mondtak ott még csak nem is hallottak róla, lehet ezt is borvidékek környékén kellene keresni) illetve a Polyversumról hallottam, de csak eseti engedélyt találtam róla (talán borszőlőre 2017-ből).
És még a SteriClean Plant (20 literes kiszerelésben 3-6 hónap eltarthatósággal)
"Hagyományos" növényvédelemben több hatóanyag használható ...
