" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Most olvastalak csak és nagyon megörültem,amikor olvastam,hogy beszélsz olaszul és a picit is olaszul tanítod, le a kalappal! :) Imádom az olasz nyelvet, vele együtt szerettem bele a kertészkedésbe :) Van neked kivid is, lenne pár kérdésem majd, szeretnék pár kivi csemetét ültetni nincs,nem is volt soha kivim sajnos eddig. Szüleimnek volt önporzós kivi, kicsi zöld és édes volt a termése. Látom,hogy felétek Zalában egyre több helyen termesztenek. A hely kiválasztással vagyok gondban,északi domboldalban lakunk kb. 120 méter tsz. feletti magasságban és elég fagyos terület. Az idei tél rendkívül hideg volt az elmúlt telekhez képest ugye,de itt 4-5 napon át -19,-20 fok volt, a kínai kenderpálmám oda is veszett. Úgy tudom,hogy a fagytűrése a szőlővel azonos,igaz ez? Te egyébként olasz vagy,vagy hogy jött neked az olasz nyelv? :)
Köszönöm.Akkor valószínűleg nem is lesz?Mert minimálisan több árnyékot kap. Plusz nem tudom, h mennyire lehet gond, hogy barackfára futtatott?Például már a mini kiim is bimbós.
Valakitől tudok kérni, venni majd, ha úgy adódik 1-2 porzós virágot?
Nekem is van egy Rosseyankám. Még nem termett. Azt olvastam, a fanyarság kis mértékben teljes érésében is megmarad. Elég lehangoló. Akinek terem, kérem írja meg valóban így van-e.
Az Auchanben vettem két káki oltványt és mindkettő bedöglött az anno nagy tavaszi fagy idején. A tövek újra fakadtak , valószinüleg az alany hajtott ki. Kettő ilyen van , a másik hátul a hintaváz mellett, arra egyszer azt írtad, hogy meghatározása még folyamatban van (eme(z) még nem hajt). Nagy ovális fényes levelük van. Magoncok lennének?
80 % fagy van a mi tulipáfánkon is ,már mindenhol virágzik itt meg épp itt ott egy kis zöld hajtás van 1 bimbót láttam rajta és a déli oldalon áll ! A kiviket a néhány hete volt -1-3 fok hazavágta még rügy se jelent meg rajta ,pedig a kibontáskor már élt most meg halott ,nem tudok mit tenni vele várok hátha a vastag részekből előtör !
-Kákik: A rosseyanka hajt, a Nikita's gift él, zöld a szára szövete, de még nem indul. Az előkertben a nyugati oldalon az ízetlen vizes kásás húsú sápatag termésű káki jól van és hajt . A többi szerinten totál fagykáros.
-A játékkivik jól vannak.
-A kivik vegyesen éledeznek lassan emelkedik a nedü nyomás a szárakban, néhány tő nem akar még indulni és az indulgatókon is csak 1-1 rügy kezd hajtani. A kedvenc porzósom indult a legkorábban az egérfüles irányba , de totál leállt. ???????????
-A két jujubám most kezd hajtani.
-Az indián banánok jól vannak, még csak a borsónyi felálló virágbimbós állapot van.
-Szépen virít a M. stellata (nem tudom mikor lesz mészbetegsége) , kidöglött végleg a vastagszárú nagy sárga virágú "büdös" magnólia, a M. "Genie" még egyenlőre jól van , de már látom rajta a meszes talaj káros hatás első jeleit.
- Kifagyott az erős fejlődésű sárgavirágú nyári orgona.
Minden olyan körülmény, ami a növénynél stresszhelyzetet idéz elő, csak és kizárólag a növény kárára van, minden téren. A vízhiányos stresszben szenvedő kivik sajátosan viselkednek. Az éppen kinevelés alatt lévő indájuk "elöregszik", a csúcsukon göbös, további növekedésre alkalmatlan rügyeket fejlesztenek. Az ezt követő vízhez jutásuk után nem az addig fejlődött (már fás) inda/törzs növekszik tovább így, hanem vagy tősarjat fejlesztenek, vagy a törzs alsó részén előtörő hajtórügyből indulnak újra. Ha ezt követően, a sors jóvoltából, vízhez jutnak, az újonnan képződött növekmény rövid idő alatt túlnövi az eredeti (befásodott) indát. Ekkor azt kényszerűen el kell távolítanunk és a jóval fejlettebb sarjjal folytatni a kinevelést.
Amennyiben a sors rosszvoltából elmarad a vízhez jutás, egy rossz kondícióban lévő, kéregrepedésre hajlamos, csökött valamivel kell nekimennünk az új szezonnak. (Azzal a tanulsággal, hogy a kivi folyamatos vízellátottságot igényel.)
Én azt olvastam,hogy a paw akkor terem többet,ha két különböző oltvány,vagy egy oltvány egy magonc,vagy két magonc van a közelben.Genetikailag különbözőek legyenek.
Az én magoncaim még csak pár évesek,remélem egyszer lesz rajtuk gyümölcs.
Nem semmi! Nálam most virágzik a korai cseresznye,a kajszi most jár a végén! Nyerek a lottón megyek középföldére mert a nyugdíjig még sok van/jelen állás szerint 18 év/! Nagyon jó klimatikus helyek vannak Zalában! Ja,a nálam az ÉK-Dunántúl,enyhén fagyzug,idei minimum -21°c volt!
Itt, Egerben, még a korai cseresznye is most virágzott el! A szőrös kivi még most indul! Vennem kell egy telket Zalában! :)
Valaki próbálkozott már a pawot több fajtára oltani? Elvégre a porzás kérdését valamilyen szinten előbbre segítené... :) Vagy elnyomja az erősebb a másikat?
Örömmel jelentem Érdről, hogy a káki és a kivi is túlélte a huzamos -18-at. Szépen hajtanak.
A kivit idén még tovább nevelem függőlegesben, mert még nem érte el tavaly a 3-4 métert. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy mit tegyek az oldalán előtörő hajtások tömegével?
Nekem most csak a csúcshajtás kellene, hogy mihamarabb elérje a lehajtási hosszt. Levágjam őket?
A jövő kertészei illetve kert és természetbarátai! Gratulálok hozzájuk valamint a példamutatásodhoz is feléjük,hogy olaszul adtad az instrukciókat külön érdem! További sok örömöt!
