Valaki árulja el nekem, hogy hogy működik ez a 16:9-es képnorma a videón meg a TV-n?
Ha nézem a TV-t, akkor van egy képjel, ami normál 4:3-as adásnál kitölti a képernyőt. Ha van egy valódi 16:9-es szélesvásznú adás, akkor ez hogy működik?
Elveszik a kép két széle vagy összenyomódik a kép két oldalról?
Most nem arra gondolok, amikor a TV-adásban megnyújtva jön a kép, vagy alul és felül fekete csíkkal, amiigazából nem üres, mert pl. ott a TV-társaság logója?
Mi a helyzet akkor, ha ezt videóra rögzítem? A videón beállítató ez a lehetőség. 4:3-as üzemmódban nem rögzíti a 16:9-es kép szélét?
Melyik TV-adón van egyáltalán szélesvásznú adás, és milyen gyakran? Most nem a az alul-felül fekete csíkkal közvetített műsorra gondolok, mert ha annak a képét megnyújtom (széltében és hosszában) akkor a részletgazdagság csökken.
PANACONIC mindenképpen!!! Azt ugyanis legalább 6 éve nem fejlesztették tehát a 6 évvel ezelôtti mechanikát (ami akkor szembetűnôen gagyinak minôsült!) találod benne ma is.
A többi gyártó ezidô alatt a mechanikát 1dollárból fejlesztési elv megvalósításában jelentôsen megelôzte a neves öreget...
Amit tilos szerintem: Grundig, Sony. Ez biztos. a többit nem szedtem szét.
Szia CiluHS!
Nagyon köszi a segítséget, időközben már megvettem ma délután, féltem hogy elfogy. :)
De azt hiszem nem csináltam nagyon rossz üzletet, 99 euróért vettem egy olaszországi bevásárlóközpontba. Hogy otthon miért kerül ez másfélszeresében? Érdekes...
ez már nem az abszolut fapados, de ennyiért jobb helyen qsvhs playback is jár. amúgy ráírhatnák nyugodtan, hogy jvc, a philips a jvc vagy a panasonic licenseit használja a *VHS technikában eddigi tapasztalataim szerint... :-)
sajnos szinte csak papírvideók vannak, ami új. igazi, strapabíró szerkezetet csak használtan lehet szerezni, viszont azt ki kell fogni...
éles példa, a 15eFt-os 2 fejes gagyi VHS videóban ugyanaz a mechanika van, mint a 300eFt-os DVHS-ben...
az a lényeg, ha veszel, legalább 6 fej (4+2), tudja a nicam és a2 sztereó szabványokat (mindkettőt!), ha lehet, ne csak 1 scart legyen rajta. ha benézel az ajtaján, lehetőleg ne műanyagból legyen szinte az egész mechanika. a daewoo-t szerintem kerüld, és még egy fontos: legyen rajta folyamatos autotracking, a leggagyibbakból ezt kispórolják, és nagyot lehet vele szívni...
Aha.
Házi célokra kell, nem kifejezetten erős igénybevételhez, olykor felvenni valamit, meg lejátszani. A jelenlegi tévémnek csak koax bemenete van, de később szeretnék egy modernebbet, tehát olyan kellene, amivel különböző tévékre lehet csatlakozni. Mit mondjak még? A pénzről egyelőre nem tudok mit mondani, mert persze, hogy olcsót szeretnék, de azért nem gagyit, és nem tudom, mi a realitás.
A JVC HR-V500-as típusú készülékéről van valakinek tapasztalata? Gondolkodom rajta, hogy megveszem, szerintetek érdemes? A neten nem sok infót találtam róla...
vaalki meg tudja mondani, hogy hogy működik a Smart File funkció? Azaz a videókazettáról hogy tudja leolvasni a videómagnó a tartalmát. Milyen módon tudja ehhez azonosítani a kazettát, anélkül, hogy beleraknánk a videóba?
Miért jobbak a mai TV-k?
Mert kevesebb mint felébôl kijön a gyártási költség, viszont alig olcsóbbak mint 10 éve.
Egyik barátom most panaszkodott hogy vett valami 63 centis tv-t, a fülhallgató aljzatát meg semmi nem rögzíti a kávához, hanem csak a nyákhoz. Két hét alatt letört, mert a kicsi gyerekük miatt minden este fülessel nézi. Gariban megfoltozta a muki de mondta, ez szar, nem lehet jobban megcsinálni. Pechük volt gyártóműéknek, met akad egy ember aki használna még 2003-ban a fülhallgató kimenetet...
árulja el valaki, ha már így a pixeleknél tartunk, hogy a mai tévéknél miért böki ki az ember szemét a hálórács? szerintem baromi idegesítö, főleg közelről nézve, de távolabbról is.
a régi tévéknél nem látni ilyet, olyan közelről nézheted, nincs rajta semmi idegesítő, és sokkal jobb volt a képcsövük is, mint a maiknak. nekem egy régi sonym van, olyan színmélységgel rendelkezik, amilyet a maiakon nem látok (még a sonykon sem).
egyáltalán, mivel jobbak a mai tévék?
Ó, de hát ha a magnót az elsô ülésre teszed egy jó vastag laticelre, akkor nem fog rázkódni. A lányeg a 12V kompatibilitás. A kamerát is mindenképp szépen, rugalmasan kel felszerelni. Én többször szereltem fel HI8 és MiniDV kamerát motorra, de sajnos ezek a vibrációt nem bírják. No de ne vessünk össze egy autót egy HD-val... van NÉMI vibrációbéli különbség.
Azt nem is hittem volna hogy kazi nélkül esetleg nem áll le a standby állásról Ez igaz? Lehet?
Feltétel volt, hogy bírja a rázkódást. Szerintem ez a legnagyobb böki, valamilyen tartószerkezet, amelyik elnyeli, mert a szalagos rögzítőcuccoknál a szalag ugrál, ha ütés éri. (pl. VHS magnót tartó asztalra ráütsz lejátszás közben, ott lesz a képen az eredménye)
Szia!
Ehhez a dologhoz egy sima egyszerű Sony vagy Samsung videókamera lesz jó, de 4 óránál többet nem tudsz felvenni. Ez 8MM rendszerben, LP sebességgel 120-as kazinál megy.
Képstabilizátor és 1/50 nél gyorsabb rekesz sem ártana. Nappal szemben semmilyen kamera nem tud igazán jó képet adni, csak az emberi szem ill. az agy.
Ha kivezeted a cuccot egy VHS magnóra, akkor ugye már lehetôség van a hosszabb idejű felvételre, csak a kamerák Standby állásból 5 perc után lekapcsolnak akkuspórolás miatt.
Tanácsot szeretnék kérni tőletek az alábbi probléma megoldására. Autókba szeretnénk beszerelni videokamerákat a jelzőtáblák felmérésére. (tehát igen gyenge minőségű, rossz felbontású kép is tökéletesen megfelel a céljainknak)
Követelmények:
- óra-perc-másodperc rögzítés a filmen (vagy a fájlban ha digitális)
- 8-10 óra rögzítése emberi beavatkozás (kazettacsere) nélkül
- 12V-os tápfesz csatlakozási lehetőség
- bírnia kell az autós kiképzést (rázkódás)
- nem árt, ha nappal szemben is rögzít valamit
Ha valakinek van ötlete, akkor kérem küldjön egy mailt.
Kösz: sui :)
ui.: Ha van ilyen gép, akkor 3 darab kellene, tehát ha kereskedők is olvassák ezt a fórumot, akkor várom az árajánlatokat is.
Mivel ha a trinitront is megnézed közelről, amikor be van kapcsovla, és meglátod akár egy egyszínű fehér kép esetén is a függőleges felosztását a képnek, akkor meg tudod számolni az így "keletkezett" "pixeleket".
hiába próbálod lelőni a pixel megfogalmazást, hiszen magad tetted be az ábrát a résmaszkról, és a képcső felületét beborító lumineszcens porról, melynek VAN FIZIKAI KITERJEDÉSE, azaz a teljes képernyő felületéhez viszonyítva kiszámolható a FELBONTÁSA az adott képcsőnek
A számítástechnikában a pixel egy logikai fogalom, jelentése elemi képpont. Egy pixel egyszerre egyféle színű lehet. Az árnyékmaszk által meghatározott terület nem ilyen. (Elvileg sem ilyen, és ha egész konkrétan hozzányomom az orrom a képernyőhöz, akkor látszik is, hogy nem ilyen, pl. csak a fele világít.) A képernyőn lévő pöttyöket (már ahol vannak) egyébként dot-nak nevezik.
Feltennék egy konkrét kérdést. Szerinted hány "pixel" van egy trinitron rendszerű képcsövön? A trinitronnál nincs árnyékmaszk, hanem egy drótszálakból kialakított (függőleges) rács van. Emiatt a trinitron képcső felszínén hosszú, a képernyő teljes magasságát végigérő függőleges színes csíkok láthatók pl. 1500. (Ha a rács, mondjuk 500 drótszálból áll.) A következő ábrán a jobb oldali mutatja egy kis kinagyított részletét. (A bal oldali egy hagyományos "delta" elrendezésű árnyékmaszk).
A te értelmezésedben ezért egy trinitron képcső felbontása 500x1, ha jól értem.
BTSC, dbx stereo NTSC-hez tartozó hangszabvány. Sajnos a tunerkártyák külföldi weboldalainak tesztje általában csak a saját országuknak szól. Hogy a PAL szabványhoz tartozó hangokkal mit tud egy-egy ilyen kártya kezdeni, azt legfeljebb egy PAL-ra gyártott kártya használati útmutatójából, vagy abból sem derül ki. A BTSC az A2 szabványhoz "áll közel", semmiképpen sem a NICAM-hoz. A dbx tudtommal egy féligmeddig emulációra alapuló hang. De nálunk egyik sem hasznosítható. lásd egy régebbi hozzászólásom)
Ezzel nem mondtÁl újdonságot, ellenben hiába próbálod lelőni a pixel megfogalmazást, hiszen magad tetted be az ábrát a résmaszkról, és a képcső felületét beborító lumineszcens porról, melynek VAN FIZIKAI KITERJEDÉSE, azaz a teljes képernyő felületéhez viszonyítva kiszámolható a FELBONTÁSA az adott képcsőnek. Akárhogy csúsztatják rajta a képpontokat, végre mondok egy primitív összehasonlítást: próbálj megjeleníteni egy TVképernyőn egy PC 640x480-as felbontását akármilyen videojel átvitellel, összeszinkronizálva, stb. Egy paszat lesz a helyén, mert a képcső felbontása (vagy ha jobban tetszik megjelenítő képessége) sokkal kevesebb.
És itt most ez volt a lényeg, ha figyelmesen elolvasod írásaimat, nem pedig az analóg jel digitálisként való feltüntetése, hanem az EREDMÉNY digitális szavakkal való leírása, mert az könnyebben értelmezhető - szerintem.
CiluHS-nek és mikimausnak válaszolnék, pontosabban néhány megjegyzés.
1. A PAL szabvány analóg szabvány, amelyben legkisebb logikai egység a sor. Egy sor tartalmát (szín, fényesség) egyetlen hullámforma írja le. Én nem tudok arról, hogy ennél kisebb egységeket (képpont, pixel) definiáltak volna benne. Ha valaki tud mutatni referenciát arról, hogy ilyen lenne, kérem tegye meg.
Az éterben vagy egy átlagos kábeltévében jövő jelben tehát nincsenek pixelek. A studiótechnika gondolom mostanában már digitális, ezért ott van, de a hőskorban (amikor még szinte minden élőben ment, vagy filmről) szintén csak sorok voltak. Az analóg tévéknél szintén nincsenek pixelek, a tévék egyszerűen a sort hordozó hullámforma alapján analóg módon vezérlik az elektronágyukat. Pixelekre bontás (digitalizálás), csak a nem katódsugárcsöves (pl. LCD), vagy a digitális jelfeldolgozást igénylő technikákat használó tévéknél van (Pl. 100Hz).
2. A katódsugárcső úgy működik, hogy a képernyőt egy speciális anyaggal vonják be (fénypor). Ezek olyan anyagok, hogy egy-egy elektron becsapódására egy-egy foton kibocsátásával reagálnak. A képernyőn ezért nem kell semmilyen pixeleket kialakítani, egyszerűen csak be kell festeni, és az elektronsugár eltérítésével (plusz az erősség szabályozásával) "rajzolni" lehet rá. Nem kötelező soronként, mint a tévé, én még dolgoztam vektoros monitoron, ami műszaki rajzhoz hasonló vonalas ábrákat tudott kirajzolni úgy, hogy az elektronsugarat a rajz vonalainak megfelelő módon "össze-vissza" mozgatta.
Ha megnézünk egy régi fekete fehér tévét, annak felületén sem lehet felfedezni semmilyen pixelhez hasonlatos dolgot.
3. A szines képet úgy oldják meg, hogy a képernyő felszínén piros-kék-zöld területeket alakítanak ki (pl. háromszög elrendezésben, vagy csíkokban). Minden színhez külön elektronágyú tartozik. Hogy minden elektronágyú csak a saját színét találhassa el, ezért a képernyő mögött megfelelő módon kilyuggatott fém lapot helyeztek el, azt hiszem ezt hívják árnyékmaszknak. Az árnyékmaszkot, a képernyőn lévő festékpöttyöket, ill. az elektonágyúkat egymáshoz képest nagyon pontosan kell elhelyezni, különben színhibák keletkeznek.
Ugyanakkor a pontos célzás (miközben az elektronsugarakat sorról sorra végigvisszük a képernyőn) nem annyira fontos. Egy viszonylag vastag sugárral végig lehet söpörni az árnyékmaszk felszínén, ahol lyukak lesznek, ott az elektronok elérik a megfelelő színt és kész. Megpróbálok belinkelni egy ábrát:
Ez egy in-line rendszerű képcső (azaz a színek függőleges csíkokban jelennek meg a képernyőn.)
3. Ha közelről megnézzük egy ilyen képcső felületét, akkor az árnyékmaszknak megfelelő mintázatot látunk, az én tévémen pl. a fenti képnek megfelelő mintázatot. Ezeknek azonban semmi közük a pixelekhez. Példának okáért nincsenek egy sorban, minden második oszlop függőlegesen el van csúsztatva, mint ahogy az a képen is látszik.
Más jelek is erre utalnak. Például a számuk nincs összefüggésben a sorok számában. Az én tévémen egy oszlopban kb. 330 téglalapot tudok megszámolni, ezt nehéz lenne az 576 képsornak megfeleltetni. A másik jel az, hogy amikor a kép összeesik (a képernyő alsó és felső szegélyén megjelenik egy fekete csík, akkor interferenciás sávoknak kellene megjelenni, hiszen ekkor a képsorok egy része nem a feltételezett "saját" képernyőpixeleit gerjesztené, hanem a szomszédosakat, vagy éppen a pixelek közötti területre esne. Ilyen sávokat azonban nem látunk a kép továbbra is tökéletes.
4. A trinitron képcső tudtommal egy kicsit más, ott nem kilyuggatott fémlemez, hanem függőlegesen kifeszített drótszálak biztosítják a három elektronsugár terelését. Emiatt, ott a teljes képernyőn végigérő kék-zöld-piros csíkokat kellene látni, nem így van?
Bocs, kicsit hosszú lett, de hátha valakinek hasznos lesz. A belinkelt kép az alábbi oldalról származik: A raszteres CRT. Ez a számítógépmonitorokra koncentrál, ami kicsit más, mint a tévé, de magyar nyelven jobbat nem találtam.
Teljesen egyetértek a hozzászólásoddal, de én azt akartam érzékeltetni, és ezért is maradok a pixel kifejezésnél :-), mert a kamera CCD-je is pixeleket rögzít, aztán a TV képernyőjén is szintén azt látunk megvalósulni. Aztán hogy közben mi történi vele, milyen átalakulásokon megy keresztül, és ez milyen problémákkal jár, az másik kérdés, csak a jellegezetes minőségromlási helyeket akartam érzékeltetni, hogy végül a megjelenített kép töredéke az eredetinek, meg a "szabvány" felbontásnak.
Az egészben az a szomorú, hogy sok TV-s (stúdiós) ezt nem tudja, hogy a videomonitorának a felbontása gyatra mint az állat, és már most HDTV-ben gondolkodnak, mikor még a PAL felbontásnak a felénél járnak a TV képcsövek.
***
A projektorok alapvetően két technológiára épülnek, az egyik a hagyományos katódsugárcső, csak itt a 3 szín 3 külön csővel és képernyővel van megoldva, iszonyatos kontraszttal, nem tudom, hogy ezek egyáltalán sugárvédettek-e, vagy nem tanácsos eléjük mászni. A projis TV-k általában ezzel rendelkeznek.
A normális (mai) projektrokok már tudtommal egytől egyig LCD-sek, így a felbontásuk is annyi, amennyit csak akarnak, főképp a számítógéphez mérik a felbontást, mivel ott használják legtöbbet. Egy régi LCD-s projektort szedtem már szét, azon 3 mono LCD volt 1 böszme tükrös ívlámpából tükrökkel megvilágítva, előttük 1-1 színszűrő, majd ismét összetükrözték, és így ment ki a kép. Az újabb, nagyon pici projektoroknál gyanítom, már valami aktívmátrixos színes LCD van, mert azon a pici helyen annyi tükröt elhelyezni nemigen lehetne.
Van pár fogalom, ami nekem nem tiszta:
BTSC dbx stereo. (Csak a 3. rémlik valahonnan.) Segítetek? Ezek (BTSC-dbx) amerikai/japán szabványok? Miben különböznek ezek a chipek?
Bocsánat, ha kicsit off voltam, de itt találok szerintem olyan embert, aki ért hozzá.
Oszlopt az életben videótechinikában nem elítenek (column lenne), ellenben annál inkább használatos a képpont (nem fizikai) és a vonalbontás fogalma.
Oszlop és sor: minden olyan fixen kialakított (lcd, tft, magneitus vagy vfc) kijelzőnél (display) használatos, ahol a szó szoros értelmében vett elektromos (fel)bontás nincs, mivel a display fizikai jellemzői nem csak optikailag de elektronmosan (vezérélés) is behatárolják ( sőt: meghatározzák) ezeket a paramétereket.
A félreértés (pixel v.s. pont vagy raszter) épp inen szármaizk és inkább csak szemantikai jelentőségű azért, mint szintaktikai :-)
Amit Te pixelnek hívsz, azt egyes szakirodalmakban tényleg így nevezik, de a tényleges méréstechnikai és tervezési szinten ezzel nem sokra mész. Ugyanis mivel 3 független elektronsugarad van (még a legmodernebb,de KS-csöves VGA esetén is, tisztelet az 1 katódos próbálkozásoknak, melyek tudtommal még nincsenek piacon...) így sem elektromosan, sem optoelektromosan nem vonhatod össze az R-G-B rasztereket (sajnos!).
És itt van a gyártók nagy gondja DBV ügyben: hiába a legmodernebb digitális adás, ha a képvisszaadás ugyanilyen tökéletlen marad (elvileg nem javítható értelmesen).
A projektorokhoz viszont nem értek, igaz szvsz abban vagy 3 valamilyen direkt elektro-optikai átalakító vetít, vagy egy lcd/tft/xxx(?) képet nagyítasz "csak" ki.
Itt már - elviekben is - lehet pixelekről beszélni, de ezek már technológiailag és vezérléstechnikailag is tökéletesen más készülékek.
Halkan megjegyezném még: szvsz a pixel bevezetése a videótechnikába INKÁBB a szoftveres megoldások miatt alakult ki (ebbe beletartozik a képkeverők, trükkasztalok mindenféle képfeldolgozó sw-ek megoldásai, de a matematikai megközelítésből adódó kényszer is), és így aki inkább sw-es az a pixelt használja, aki inkább hw-es megközelítésű, inkább a rasztert vagy a képpontot (ami nem pixel!) használja szívesebben.
