" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A citrusoknál sem igazán a növényt féltettem önmagában, inkább a virágokat, gyümölcsöket, na meg a trópusi citrusféléket. A szobai hibiszkusz, meg az aranygyümölcspálma viszont tényleg veszélyes volt.
Természetesen a mostani helyzettel pontosan ellentétes előjelű szituációk is szép számmal előfordulnak, gyakori eset, hogy egy mediterrán ciklon előoldalára esik a keleti országrész, míg a nyugati épp a hátoldalára. Voltak olyan téli félévek, amikor ez elég gyakori volt, az elmúlt 1-2 évben nem igazán volt jellemző. Ez mondjuk valamivel ritkább, mint a mostani helyzet és ennek sincsen sok köze az esetleges kritikus minimumhőmérsékletekhez.
26.-án reggel a derült égkép által érintett térségben még a legkivételesebb pozíciójú helyen sem igazán lehetett volna +2 - +3 foknál többet mérni szerintem, miközben a nem érintett területeken a brutális fagyzugokban sem volt +3-nál hidegebb.
Nem csak Győr közvetlen környezetével történt ez meg 26.-án, hanem gyakorlatilag az egész Kisalföldet érintette. Az éjszaka közepén kiderült az ég. Ebben a speciális esetben nem azért volt "mellette" 7 fok, mert az olyannyira kedvezőbb pozíciójú mérőhely, hanem egyszerűen ott már nem volt derült idő, ahogy ezt ezen a térképen is láthatod. Figyeld csak meg, hogy az óbaroki észlelő 5 fokot mér a sok 0, meg -3 mellett, pedig korábban mutattam a térképeken, hogy az ország egyik leghidegebb értékét szokta mérni a tipikus inverziós éjszakákon! Én akkor nem voltam itthon, de még citrusfélék, szobai hibiszkuszok is kint maradtak azon az éjszakán, egyszerűen nem szóltam haza, hogy pakolják be, mert abszolút nem tűnt veszélyesnek az éjszaka, ehhez képest 0,9 fok lett, a talaj közelében 0,4. Pont mázli, semminek nem lett baja. A környéken meg elmondás alapján -2 -3 közötti érték is előfordult.
Az ilyen helyzetek az abszolút minimumokat kevésbé befolyásolják és ebből következően a korlátozottan téltűrő növények túlélését sem. Ninovarga is csak azért hasonlította össze azzal a "gagyi" USDA-térképpel, mert feltételezte, hogy a készítésekor ezeket az áramlási helyzeteket vették számításba. Ami persze hibás módszernek tűnik, ahogy nagyon helyesen látod. Csupán arról volt szó, hogy "a külföldiek" észrevették ezt a jelenséget, ebből vélhetően hibás következtetést vontak le, mert ha számításba is kéne venni valamilyen légköri jelenséget a kisugárzási inverzión kívül, az nem a kezdődő melegedés, hanem épp a hidegbetörések. A Kárpát-medencébe jellemzően három irányból törhet be szélsőségesen hideg, kontinentális eredetű levegő: az Északkeleti-Kárpátok, Beszkidek, Vereckei- hágó irányából; északnyugatról, a Dévényi-szoroson és a Fehér-Kárpátokon keresztül; valamint délkeletről, a Vaskapu-szoros irányából. Viszont bármelyik esetben általában teljes hidegelárasztás jön létre, így megint csak a helyi domborzati tényezők számítanak, esetleg azt kellene megvizsgálni, hogy ilyen helyzetekben az éjszaka folyamán a beáramlás irányában mennyire marad meg a szél: általában az északkeleti és az északnyugati szélcsatorna működik ilyenkor. Viszont ez is zömmel csak a kritikus időszak első éjszakájára igaz, pedig egy ilyen időszak általában három éjszakát érint, legtöbbször a második, vagy a harmadik hajnal a kritikus, ilyenkor már megszűnik a hideg beáramlása, a rendkívül hideg levegő nyugalomba jut és az esetek többségében elkezdődik a melegedés, zömmel a most látható irányból, ez pedig többnyire a szél fordulásakor teljes szélcsendet eredményez: na ilyenkor van a katasztrófa. Nem azért tettük be ezeket a mostani térképeket, mintha ez mindig így lenne, de egy eléggé gyakori időjárási helyzet a téli félévben, de a kritikus minimumhőmérsékletekhez nem sok köze van, viszont statisztikailag egy térség középhőmérsékletére már éppen lehet hatással. Ennek a téltűréshez semmi köze, esetleg inkább még hátrányt is jelenthet a nyugalmi időszakban, pláne azért, mert ez a szituáció a téli félévben jellemző. Eddig úgy tűnik, hogy nincs olyan az általunk tárgyalt növények közül, amelynek vegetációs idejében ne lenne elegendő a hőösszeg az ország bármely térségében. A füge termeszthetőségét is elsősorban a téli abszolút minimumok és a fagymentes időszak hossza határozza meg, amit -mint mi azt már szerencsére tudjuk- nálunk szinte kizárólag a helyi domborzati tényezők határoznak meg. A kivi termesztésével kapcsolatban pedig nincs is szükség klimatológiai fejtegetésre, mert a medence területén minden éghajlati paraméter megfelelőnek tűnik számára. Az általunk feltett hőtérképek inkább azt próbálják kifejezni, hogy még azokban az esetekben sem a magyar meteorológiai szakma tévhitei jönnek be, amikor netán valóban térségi különbségeket figyelhetünk meg egy-egy időjárási szituáció esetén.
Egy félreértést szeretnék tisztázni: merqez barátunk ajándékba küldte a Decaisnea magjait, mindannyiunknak. Én csak továbbítom ezeket, tehát pénzről szó se essék.
Eddig négyen küldték el a címüket, a 40 magot így ötfelé osztom, de vasárnap estig még bárki jelentkezhet.
Gyanusan a nyugati részleg a nyerő! ÉS tudtommal az egerszegi állomás nem dombon volt! Egy akkori domb mit tudhatott volna itt, amikor 17 fok Egerszeg és 18,1 Győr!?
Lenyűgöző teljesítmény egy fagyzug részéről: október 29-én este 7-kor Iklódbördőcén 21 fok! Íme, mi lenne, ha soha nem állna le a szél. A mai napon ennek a térségnek egy dombi fekvésében lehet, hogy minden idők legmagasabb október 29-ei napi középhőmérsékletét lehetett volna produkálni.
Köszönet merqeznek: ma megérkeztek az amsztredami Decaisnea magok. Kb. 40 van. Aki szeretne belőle, küldjön egy címet a tomajiandi@indamail.hu-ra, a jövő hét elején postázom.
Inkább hagynák kihúzni az összes fogukat és leamputáltatni magukról minden kiálló szervüket, mint hogy egyszer a mostani hőtérképen lévő adatokhoz hasonló számokat tegyenek az előrejelzési térképre. Vannak kitüntetett körzetek és vannak favorizáltak!
Ezeknek, szegényeknek odáig ér a "tudományuk", hogy a zalai fagyzugokba telepített állomásokat mindig a szélcsendes, derült éjszakák végeredményeinek tükrében látják, nem is tudom, milyen erőfeszítés árán préseltek ki magukból tegnap este egy Szentgotthárd környékére biggyesztett 21-et a pécsi 22 (mint lehetséges országos maximum) ellenében.
Kanizsán 10 fok lett a T min, mivel éjjel még az eső előtt egy fél órára kiderült, vagyis a dombokon tényleg 15 fok körüli hőmérsékletek voltak, most már 21 fok van, pedig még csak 11 óra van, egy laza 25-ös is benne van a pakliban! Éjjel 15 fok feletti T minek is lesznek, ez nem gyenge középhőmérséklet!
Ez a szín tökéletes a szedéshez. Tavaly decemberben Cesenában egyes fákon még egészen zöld gyümölcsöket is lehetett látni a fákon, a még az ottani viszonylatban is túl magas hőmérsékletű ősz miatt. A káki érési folyamatai nagyon sajátosak, teljesen mások, mint a legtöbb gyümölcsé.
"Ez sem az USDA térkép, csak valami ahhoz hasonló. Arra az esetre teszem ide be, ha netalán mégis valamelyik szagember rátalálna erre a topicra, akkor megtanulhassa, hogy ez egy DÉLNYUGATRÓL INDULÓ MELEGEDÉS ELSŐ NAPJÁNAK tipikus hőtérképe..."
(Arról van csupán szó, hogy az előrejelzőknek ezt az evidenciát kellene ismerniük a várható nappali hőmérsékletek térségi megítélésében.)
(Azt lehet gyanítani, hogy az USDA térkép szerkesztésénél a lehűlési helyzeteket felszámoló légköri szituáció nagy súllyal került be az imputadatok közé.)
