" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"nyárias idő volt ARRAFELÉ(!)"... olyannyira, hogy Pécs, nagy szerencséjére, egy rövidke időre érte el nyögve-nyelve a 20 fokot. Ehhez képest egy kevésbé kedvelt térségben szerdán egész nap, mindenhol 20 fok fölötti hőmérséklet volt (még este hétkor is), a csúcshőmérséklet pedig mindenütt 24 fok körül vagy fölötte, nagyon kiterjedt területen! De az nem volt szóra sem érdemes! Akkor kezdett csak téma lenni, amikor a favorizált körzetek is fölzárkóztak.
2008-11-01 15:00 szombat eső eső 15 Szélirány: Északkeleti 74 15 1011 88 2008-11-01 14:00 szombat eső eső 17 Szélirány: Északnyugati 292 28 1012 70 2008-11-01 13:00 szombat erősen felhős erősen felhős 20 Szélirány: Keleti 92 9 1010 64 2008-11-01 12:00 szombat eső eső 18 Szélirány: Délkeleti 155 11 1011 71 2008-11-01 11:00 szombat erősen felhős erősen felhős 17 Szélirány: Délkeleti 133 10 1012 68 2008-11-01 10:00 szombat erősen felhős erősen felhős 16 Szélirány: Délkeleti 115 17 1011 74
Ma a tv-ben bemondták, hogy Sátorhelyen 24,1 fokos hőmérsékletet mértek, tehát teljesen nyárias idő volt ma arrafelé! Ahhoz képest, hogy 25 fokos T maxot vártak délkeletre, ahhoz képest Szegeden gyenge 21 fok lett, illetve ez a 24,1 fok ez is szerencse kérdése volt, hogy épp hol süt ki a nap, jó példa erre, hogy Pécs is csak 20 fokos T maxot produkált Sátorhely közvetlen közelében, és a várt 25 fokhoz képest amugy nem nagy szenzáció, hogy 24,1 lett, mégis bemondták külön a tv-ben, szenzációként Pedig mára nem volt nagy szám, hisz épp egy front érkezett, igy egyértelmű, hogy ahol már esett az eső vagy épp borult volt az ég, ott nem lehetett 24 fok! Viszont amikor vártak a zalai térségre 21 fokot szerdán egy könnyen előrejelezhető főnös szituációban, és itt a környéken 24 fokokat mértek általánosságban az állomások, Nagykanizsán 24,2 fok volt, akkor hallgattak mint sz.r a fűben! Mert azzal a bejelentéssel nem lehetett volna sztereotípiákat megerősíteni! Mert akkor az nem sztereotípiaerősítő körzetben következett be! Pedig akkor különösen szenzáció kellett volna hogy legyen, miután ehhez közeli hőmérsékletet sem vártak! A mai véletlen viszont óriási alkalmat adott a sztereotípiaerősítésre! Hogyne ütöttek volna le egy ekkora föladott labdára!
Murarátkán ez a füge 31 éves, azóta többször visszafagyott, mivel a sík szintjéhez képest csak 10 méterrel van fejjebb, 10 méter pedig nem elegendő fagylefolyás ahhoz, hogy túléljen! Az idén rengeteg gyümölcs volt rajtuk, a budapesti rokonok ámulva nézték, és csodálkoztak, hogy itt is megérik a füge! Ennek a dombnak a tetején 230 méteren, a 140 méteres síkszintje felett 90 méterrel található egy templom, ami egy sikeres pályázatnak köszönhetően turisztikai látványosság lesz, túraútvonal pihenőállomásaként fog funkcionálni! A helyi polgármester asszony beleszeretvén a fügébe, ígéretetet tett rá, hogy a templom körül fügefákat fog ültetni, amint minden adott lesz a projekthez! Elképzelem a túristákat egy 5-10 év múlva, amint kilépve az erdőből, a templom körüli padokon pihenve egyszer csak azon kapják magukat, hogy fügefák árnyékában pihennek és fügével tömik tele a zsebeiket!
Hidd el nekem, értelmezhetünk mi itt félre bármit, a félreértelmezések azon csúcsainak még csak a közelébe sem kerülhetünk még a magunk részéről legbravúrosabbnak tartott félreértelmezésünkkel sem, mint amilyen magasságokban ezek a jó szagemberek járnak a zseniális félreértelmezéseikkel.
Azt viszont álmukból fölriasztva is tudnák, "hogy ezen a napon nagy hőmérsékleti ellentét alakult ki az országrészek között, mert amíg Baján +16 fokot mutatott a hőmérő, addig nyugaton..." A végeredményről nem szól a fáma, arról már nem is tudnának... de, ha valaki mégis forszírozná a kérdést, a válasz, fogadni mernék, hogy a valósággal ellentétes tartalmú lenne az "emlékek" alapján... A kutya itt van elásva! Ennek már köze van ahhoz is, amit bemutatni szándékoztam...
Ez az aznap délelőtti látványhó a hegyen, aminek egy órával ezután már ott sem volt nyoma. Arra viszont jók ezek a látványok, hogy a szagemberek benyomások alapján fejlesszék belőlük a szagtudásukat. 22-én viszont ki a franc figyelt már a bajai -5 fokra, és az ahhoz közeli térségek fagyzugainak minimumértékeit ki mérte és kit érdekelt? Ki tudott arról, hogy egyidejűleg a néhány órára hólepellel borított zalai dombokon nem volt fagy, legalábbis károkat okozó mértékű nem, vagy egyáltalán nem.
Ezzel kapcsolatban ezt írtam a "Fagytűrő ...."-ben 2007. márc. 23-án:
"A tegnapi fagyos hajnal iskolapéldája volt az általam Bene Laci felé tett kiigazításban foglalt mikroklíma magyarázatnak (azaz, hogy a dombokon ilyenkor mérhető markánsan magasabb hőmérséleteknek nem a talaj minőségéhez van közük.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásairól begyűjtött adatok szerint az éjszakai minimumok országosan - 5 és +1 fok között szóródtak. Az éjszakát az ország legnagyobb részén felhőmentes, az Észak- Dunántúl kivételével szélcsendes idő jellemezte. Ilyen helyzetekben alakul ki az ún. kisugárzási inverzió, amelyben a kisugárzás következtében kihűlt levegő molekulái egymáshoz közelebb kerülve, ugyanazon térfogaton belül nagyobb számban jelennek meg , nagyobb fajsúlyú közeget képezve. Ezért a legenergiavesztettebb (leghidegebb közeget alkotó) részecskék a gravitáció hatására a légoszlop legaljára kerülnek, a legmélyebb tereppontok szintjén összegyűlő leghidegebb légréteget alakítva ki. Minél kisebb a légmozgás és minél derültebb az ég, az így rendeződött légoszlopon belül annál markánsabb a függőleges hőmérsékleti rétegződés:az elmondottaknak megfelelően, felfelé haladva egyre enyhébb rétegekkel találkozunk. Mivel ez fordítottja a nappal a talaj felöl a napsugárzás által melegített vagy a széllel áramló levegő hőeloszlásának, inverziónak, tulajdonképpen megfordulásnak hívjuk. Lévén, hogy ezek a szituációk az okozói a bioszféra szintjén kialakuló, növények létét fenyegető, veszélyes fagyhelyzeteknek, döntő jelentőségű, hogy az adott növény termőhelye ilyen értelemben milyen tipusú terepponton van. Nagykanizsát a Principális- csatorna völgyi fekvése tette hirhedten hideg hellyé, ráadásul a mérőállomás a völgy legalján van. Ki hinné, hogy az innen emelkedő homokkomáromi vagy förhénci dombok megfelelő magasságú pontjain ugyanakkor 6-8 fokkal enyhébb hőmérsékletek mérhetők a fent leírt helyzetekben. Így lehetséges, hogy gyakran, az ilyen változatos domborzati adottságú körzetekben az ország összes meteorológiai állomásáról származó szélső adatok közti eltérést is meghaladó hőmérséklekülönbségeket lehet tapasztalni. Ha ez nem déligyümölcsökről szóló fórum lenne, hanem ilyen nevű tanfolyam, akkor az itt leírtaknak az első lecke anyagát kéne képeznie, a további órákon kötelező ismétléssel."
A végeredménye ennek a 21-éről 22-ére virradó éjszakán egy bajai -5 fokos minimum lett, miközben a csörnyeföldi hegyen nem volt említésre méltó fagy. A lehűlés a fagyos éjszaka előtt azonos érvénnyel kiterjedt az egész medencére, és a kritikus hajnal 22-én állt elő. EZ AZ AMI FONTOS, A TÖBBI CSAK PILLANATNYI LÁTVÁNY. A lehűlésnek látványos fázisai vannak, a hideglevegővel már és még nem elárasztott területek kontrasztjával. De ez egy kicsit (vagy nagyon) más téma, mint amiről én kezdtem volt beszélni. Olyannyira, hogy a kettő nem keverendő össze!
Ezek a brilliáns szagemberek viszont úgy használják rendszeresen a harmadik kép által megjelenített helyzetből kialakított sémát, mintha valaki minden matematikafeladat megoldására mindig ugyanazt a képletet alkalmazná. Pedig ez csak egy pillanatnyi helyzetet jelenít meg, teljesen másmilyent, mint a másik. Ha az amerikaiak egy ilyen séma szerint csinálták volna az USDA térképet, ugyanúgy tévedtek volna, mint így.
Jól felizgattam a Csigát a tavaszi nagy fityeházi kemencés fórum talival, csúpa nyál lett :)))
Minden jóban benne van ő is :))
Hoztam Gosztoláról 5 db makkot csíráztattam, 2 db -nek kijött a csírája elültettem mind az 5-öt , lesz makkfám jó nagy cserépben és a gyökerén termelek egy kis szarvasgombát :)) Leszedek vagy évi 2-3 kg-ot mi bajom lehet !!! :))))))))
Hát nem tudom, kinek kellene szólni, én a magam részéről egyszerűen csak azt indítványoznám, hogy a tél azonnali hatállyal és örök érvénnyel monnyonle!
Nem tudom! De nem érdemes kockáztatni, így is elég nehéz volt pl. kaffir citromot, vagy klementint szereznem, a szobai hibiszkuszok, meg az említett pálmafaj meg semmilyen fagyot nem bírnak tudtommal. Ez a pálma csak azért van kint a végletekig, mert ha bent lenne, akkor menthetetlenül halálra zabálnák a takácsatkák, hiába permetezem akármivel, hiába párásítok. Így meg sárgul, szenved, de még mindig jobb.
Az a két nyári viszont szerintem megint egy kicsit más szituáció volt, de a tavaszi jó példa, akkor nyugaton havazás is volt, ahogy 2005 novemberében is. Ezt a legutolsó félmondatot hogy érted pontosan?
A citrusoknál sem igazán a növényt féltettem önmagában, inkább a virágokat, gyümölcsöket, na meg a trópusi citrusféléket. A szobai hibiszkusz, meg az aranygyümölcspálma viszont tényleg veszélyes volt.
Természetesen a mostani helyzettel pontosan ellentétes előjelű szituációk is szép számmal előfordulnak, gyakori eset, hogy egy mediterrán ciklon előoldalára esik a keleti országrész, míg a nyugati épp a hátoldalára. Voltak olyan téli félévek, amikor ez elég gyakori volt, az elmúlt 1-2 évben nem igazán volt jellemző. Ez mondjuk valamivel ritkább, mint a mostani helyzet és ennek sincsen sok köze az esetleges kritikus minimumhőmérsékletekhez.
26.-án reggel a derült égkép által érintett térségben még a legkivételesebb pozíciójú helyen sem igazán lehetett volna +2 - +3 foknál többet mérni szerintem, miközben a nem érintett területeken a brutális fagyzugokban sem volt +3-nál hidegebb.
Nem csak Győr közvetlen környezetével történt ez meg 26.-án, hanem gyakorlatilag az egész Kisalföldet érintette. Az éjszaka közepén kiderült az ég. Ebben a speciális esetben nem azért volt "mellette" 7 fok, mert az olyannyira kedvezőbb pozíciójú mérőhely, hanem egyszerűen ott már nem volt derült idő, ahogy ezt ezen a térképen is láthatod. Figyeld csak meg, hogy az óbaroki észlelő 5 fokot mér a sok 0, meg -3 mellett, pedig korábban mutattam a térképeken, hogy az ország egyik leghidegebb értékét szokta mérni a tipikus inverziós éjszakákon! Én akkor nem voltam itthon, de még citrusfélék, szobai hibiszkuszok is kint maradtak azon az éjszakán, egyszerűen nem szóltam haza, hogy pakolják be, mert abszolút nem tűnt veszélyesnek az éjszaka, ehhez képest 0,9 fok lett, a talaj közelében 0,4. Pont mázli, semminek nem lett baja. A környéken meg elmondás alapján -2 -3 közötti érték is előfordult.
Az ilyen helyzetek az abszolút minimumokat kevésbé befolyásolják és ebből következően a korlátozottan téltűrő növények túlélését sem. Ninovarga is csak azért hasonlította össze azzal a "gagyi" USDA-térképpel, mert feltételezte, hogy a készítésekor ezeket az áramlási helyzeteket vették számításba. Ami persze hibás módszernek tűnik, ahogy nagyon helyesen látod. Csupán arról volt szó, hogy "a külföldiek" észrevették ezt a jelenséget, ebből vélhetően hibás következtetést vontak le, mert ha számításba is kéne venni valamilyen légköri jelenséget a kisugárzási inverzión kívül, az nem a kezdődő melegedés, hanem épp a hidegbetörések. A Kárpát-medencébe jellemzően három irányból törhet be szélsőségesen hideg, kontinentális eredetű levegő: az Északkeleti-Kárpátok, Beszkidek, Vereckei- hágó irányából; északnyugatról, a Dévényi-szoroson és a Fehér-Kárpátokon keresztül; valamint délkeletről, a Vaskapu-szoros irányából. Viszont bármelyik esetben általában teljes hidegelárasztás jön létre, így megint csak a helyi domborzati tényezők számítanak, esetleg azt kellene megvizsgálni, hogy ilyen helyzetekben az éjszaka folyamán a beáramlás irányában mennyire marad meg a szél: általában az északkeleti és az északnyugati szélcsatorna működik ilyenkor. Viszont ez is zömmel csak a kritikus időszak első éjszakájára igaz, pedig egy ilyen időszak általában három éjszakát érint, legtöbbször a második, vagy a harmadik hajnal a kritikus, ilyenkor már megszűnik a hideg beáramlása, a rendkívül hideg levegő nyugalomba jut és az esetek többségében elkezdődik a melegedés, zömmel a most látható irányból, ez pedig többnyire a szél fordulásakor teljes szélcsendet eredményez: na ilyenkor van a katasztrófa. Nem azért tettük be ezeket a mostani térképeket, mintha ez mindig így lenne, de egy eléggé gyakori időjárási helyzet a téli félévben, de a kritikus minimumhőmérsékletekhez nem sok köze van, viszont statisztikailag egy térség középhőmérsékletére már éppen lehet hatással. Ennek a téltűréshez semmi köze, esetleg inkább még hátrányt is jelenthet a nyugalmi időszakban, pláne azért, mert ez a szituáció a téli félévben jellemző. Eddig úgy tűnik, hogy nincs olyan az általunk tárgyalt növények közül, amelynek vegetációs idejében ne lenne elegendő a hőösszeg az ország bármely térségében. A füge termeszthetőségét is elsősorban a téli abszolút minimumok és a fagymentes időszak hossza határozza meg, amit -mint mi azt már szerencsére tudjuk- nálunk szinte kizárólag a helyi domborzati tényezők határoznak meg. A kivi termesztésével kapcsolatban pedig nincs is szükség klimatológiai fejtegetésre, mert a medence területén minden éghajlati paraméter megfelelőnek tűnik számára. Az általunk feltett hőtérképek inkább azt próbálják kifejezni, hogy még azokban az esetekben sem a magyar meteorológiai szakma tévhitei jönnek be, amikor netán valóban térségi különbségeket figyelhetünk meg egy-egy időjárási szituáció esetén.
Egy félreértést szeretnék tisztázni: merqez barátunk ajándékba küldte a Decaisnea magjait, mindannyiunknak. Én csak továbbítom ezeket, tehát pénzről szó se essék.
Eddig négyen küldték el a címüket, a 40 magot így ötfelé osztom, de vasárnap estig még bárki jelentkezhet.
