" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
az AVAS teton Guran3 Atillanal, az a fuge sem fa csak bokor ...regota nem jelentkezett nem tudom mi lett vele ... es a fugevel....akkor kaptam tole egy hajtast, nagy becsben orzom, most van rajta egy NAGY es par kicsi fuge .
Nagyon nehezen maradt meg azert vigyazok ra annyira . meg mindig kontenerben van .csak akkor ultetem ki ha megfelelo helyet talalok neki.
Nino, gyönyörűséges a babérod, lassan fonhatsz belőle koszorút is.
ExtremEE, holnap lefotózom a fügémet, sajnos későn olvastalak,
vakuzni nem szeretek. Volt termése júniusban, (nem túl sok) és volt bőven szeptember-október hónapokban folyamatosan. Ha a bokron lévő fügécskék a másodtermés kései növekedésű változatai,
akkor valóban másodtermések. Én csak úgy gondoltam, hogy a méretkülönbség és éretlenség miatt a
bokrom harmadik nekifutása lehet, de ezekszerint még mindig nem értek hozzá.
Én mindig mindenkit arra biztatnék, hogy tegyen föl mindig mindent, amit jónak lát. A közönség szabad akarata szerint nézi meg, vagy nem. Miért kéne, hogy bármi bárkit is untasson. Ha valaki nem akarja, akkor nem nézi meg. Ez fórum, nem kötelező olvasmány.
Nem sérült. Még a virágbimbóiból is sok épen maradt. 2006 telét kevésbé szerette a hosszabban tartó fagy és talajfagyás miatt, de akkor is csak részleges levélpörkölődést szenvedett. Ez azt jelenti, hogy sokat kibír, de szerencsére a tűréshatárát még nem volt alkalmam kitapasztalni. Azért tudott megnőni ilyen hatalmasra. Az is igaz, hogy a terület legtetején van.
Na holnap megmerem hany km -re van a miskolci dombon a fiam telke ,))) Hozzank a Buzater 11 km onnan meg egy kicsit ODEBB van jocskan . Holnap megyunk, viszem a gepet es ha kint lesz a szomszed lesz foto is a fugerol ami nem fa csak bokor , mert voltak evek mikor tovig fagyott neki a GONDOS takaras ellenere ,,,
Sajnos, a közönség úgy olvassa ezeket az ártalmatlannak tűnő, de a valóságban óriási tudatfertőzést és ítélőképességelfajulást okozó újságcikkeket, hogy sejteni sem meri, mennyire meghülyítik.
Beszélnek ezek sokmindenről, csak általában azt nem tudják, hogy miről. Tegnap az iskolában az összes hetedikes tanulóval meg tudtam értetni, hogy ha még igaz is esetleg az általános melegedés, egyetlen egy hidegbetörést követő szélcsendes, hótakarós éjszaka hogyan tud abszolút gátja lenni bizonyos, korlátozottan téltűrő növények meghonosításának szárazföldi viszonyok között, és hogy az örök időktől meglévő inverziós jelenségnek sokkal döntőbb szerepe lehet ebben, mint a következő nemtudmhányévtized nemtudomhánytizedfokos feltételezett ÁTLAGhőmérsékletemelkedésének. Az idei ősz időjárását elemző cikkben nagyvonalúan odavetett +3 fokról is érdekes lenne tudni, hogy Tolna megyében ez melyik helyre vonatkozik. A bátaapáti völgyre, a teveli dombra, Paksra, Szekszárd bel-, vagy külvárosára?! A cikkben megkérdezett óriási tudor el tudja képzelni, hogy a cseresznyerügyeknek baja eshessen egy átmeti enyhébb időszakkal tarkított őszt követő télen? Hát ilyen fokon már nem lenne szabad SZAGembernek lenni!
Szerintetek ez igaz lehet? Ennek tudatában is globális felmelegedésről beszélnek?
Az idén szeptember vége óta tart a kellemes idő, eddig a leghidegebb éjszakán plusz 3 fokot mértek. Nem egyedi az idei rendkívüli időjárás – mondta Németh Lajos, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakembere. Feljegyezték, hogy 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy márciusban az alma már dió nagyságúra nőtt, 1327-ben pedig pünkösd napján arattak, július 25-én kezdődött a szüret, 1902-ben pedig azt írták a szakemberek: megtévedt a természet, hazánk délre tolódott a térképen.
Szia Extreme NEM itt NEM volt vihar csodalkoztunk is mikor masnap hallgattuk a jelentest .
Egyebkent Bankut tolunk, JO!! 30 -35 km-re de lehet hogy 40 is .... Ényugatra van, mi lent a Sajo volgyeben lakunk.
Irjatok a napsuteses orak szamat ,,,Ékeleten . hat igen van ,,, De milyen napsutes az ami a jovastag ködpaplan felett van ??? Pl tegnap, elindultunk innen Sajopalfalarol ködben, es egészen Mezokovesd utan a Bogacsra vezeto ut felenel kezdodott csak napsutes .
Ha nagyon közel van a parthoz, akkor könnyen előfordulhat, hogy (mint ahogy csekély túlzással mondani szoktam) lényegében a "víz" hőmérsékletét méri, különösen, ha onnan felöl fúj a szél. A köd feloszlása után is 100 %-ot közelítő páratartalom tud még maradni, ami fölemészti a napsugárzás hőjét és lényegében egy "átlátszó", Balaton vize által folyamatosan visszahűtött hidegpárna marad fenn, amiben a napsütés csupán egy diszítőelem.
Az olasz mikroszaporító laboratórium udvarának hatalmas fügefái alól szedtem ki sarjakat, azokat dugványoztam. Azokon kívül egy trevisoi ismerősömtől kaptam két dugványt, meg Zuccherelli proftól egy magnélküli, meg egy ismeretlen, de jónak mondott fajtát. Fejből nem tudnám megmondani, összesen mennyi. Sok. Helyük már nincs, egymás hegyén-hátán lesznek.
Hogyan lehet, hogy a Rédics és Lovászi között elterülő elég magas dombvidék (300-330 m) erdeiben minden enyhe év decemberében(!) jön tudósítás több talált vargányáról. A saját megfigyelésem az, hogy ha idejében megjelenik tömegesen, akkor a mostanihoz hasonló, sőt ennél jóval hűvösebb idő esetén is továbbtermelődik, amíg, ha valamilyen oknál fogva (holdállás(?), csapadékhiány) nem jött ki időben, akkor már nem is akaródzik.
Bocs, ha Jozsotól vársz választ. A magam részéről: szerintem nagyon nincs papírforma idő a vargányának. Az a magasabb átlaghőmérsékletű napokon is 8-10 napra bújik elő a komoly, áztató esők után. Mostani őszön nem volt ilyen, az éjszakai hidegek pedig teljesen visszafogták a termőtestképzést.
Persze lehet találni (helyismeret, szerencsés körülmények...), de nagy terméshullámot kár elvárni.
Arra adj magyarázatot Jozsókám, hogy az abszolút kedvezőnek tűnő időjárás mellett miért ez a gombaszegénység. Papírforma szerint vargányaőrületnek kellene lenni!
Legyünk bizakodóak. Kimondottan diadalként élném meg, ha ott jól viselkedne ez a faj. Nagyon szorítok neki. Magában az, hogy nemigen elterjedt, még semmit sem bizonyít, se pro, se kontra.
Most már nyugodtan leszedheted. Az érettség fokát jól lehet érzékelni azzal, hogy a gyümölcs mennyire könnyen válik el a szárától. Ha könnyedén "kipattan" belőle, a termés szedésre érettnek minősíthető. Akkor nem szabad még leszedni, amikor erőltetni kell és a szár egy kis része bennemarad az izületben.
Nem lenne szerencsés belőlem ez a mennyiség, mert ebben az esetben bárki azt mondhatná, hogy én sem vagyok különb a szagmáknál, mert azok 19, én meg egy hiján 20.
"Más megyékben" ott vagy Te, és 20 év múlva, ha a Mecsek oldalában keres valaki fügét, megkérdezve egy öregembert, hogy nem tud-e ilyenről, az automatikusan a Tokaj-hegyet fogja megemlíteni, mint a legbiztosabb lelőhelyet.
Imádom Bennetek ezt a fiatalos hevületet és boldog vagyok, hogy a segítségetekkel, egy jó ügyet szolgálva, lehetséges lesz egy mozgalmat elindítani. Nem állunk túl rosszul a saját (szűkebb) hazánkban történő "prófétává" válásban. (Pedig a mondás szerint ez lehetetlen). Most fejeztem be az iskolában egy hetedik osztályban tartott interaktív földrajz-biológia-fizika-kémia előadást a korlátozottan téltűrő növények honi termeszthetőségéről és óriási aktivitást és érdeklődést sikerült kiváltanom az érdektelennek tudott kamaszokból. Elképesztően aktívvá váltak, amikor feltártam nekik, hogy egyenként (a különböző tantárgyakból) minden olyan ismeretelem birtokában vannak, amelyek összekapcsolásával teljességgel értelmezhetővé és érthetővé válik számukra minden olyan összefüggés, amit ehhez tudni kell. Mindent ők maguk találtak ki, miután végigvezettem őket a konklúziókhoz vezető logikai ösvényeken. Boldognak és diadalittasnak láttam őket. A végén jutalomként mindenki megkapta a maga korlátozottan téltűrő gyümölcs-jutalmát.
