" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egy fordított értelmű színezésnek akár megmagyarázható oka is lehetne, amennyiben a szíkorrekció az adott pillanat függőleges hőmérsékleti gradiensével korrigálná és a különböző tengerszint feletti magasságokon mért hőmérsékleteket átértelmezné egy egységesített magassági szintre. Ebben az esetben viszont éppen egy magasabb tengerszint feletti magasságban mért azonos abszolút érték kaphatna "melegebb" színnel jelzett magasabb "helyiértéket". Ennek még értelme is lenne, amíg amannak semmi sincs. De gondoljátok, hogy meghallgatnának, ha ezt elmondanám nekik?
Összekeveredett a szezon a fazonnal! Megérteni nem, de megmosolyogni igen, hogy a nevetésnek a felsőbb fokozatait már ne említsem! Prekoncepciókra kárhoztatott népség!
A metnetes hőtérképnek van egy alapvető hibája, mégpedig a következő: olybá tűnik, hogy a tengerszint feletti magasság szerint van szinezve nappal a térkép, magyarán ha az Alföldön 21 fok van az lila, ha valamelyik dombvidéken van 21 fok, az meg sárga! Mintha az alföldi 21 fok az melegebb lenne, mint a dombvidéki, magasabb tengerszint felett mért 21 fok! Amint a képen is látszik, az Alföldön meg a mediterránumban is vannak 21-22-23 fokok, meg pl. Zala megyében is 21 fokok vannak! Az érdekes az, hogy a szegedi 20 fok, a békéscsabai 21, a bajai 21, a paksi 21, a dunaújvárosi 21, a Bp környéki 20-21 fokok magasabb szinskálát érnek, mint a szentgotthárdi 21, az egerszegi 21 vagy épp a kanizsai 21! A kecskeméti 16 ugyanolyan szinben pompázik, mint a szentgotthárdi 21 ! ! ! 5 fokos differencia egy szinskála alá véve! Erre persze lehet az a magyarázat, hogy igen mert az Alföldön meg a mediterránumban vannak 23 fokok is, és azok srófolják fel ott az átlagolás miatt a szinskálát, míg errefelé vannak 19 meg 20 fokok is, azért nem magasabb a szin! Igenám, csakhogy az errefelé, nevezetesen sármelléken lévő 19 fok is magasabb szinben van mint az egerszegi 21 vagy a szentgotthárdi 21! Vicc! Persze, megérteni ezt nem lehet!
Attól tartok, a magyar kivi is hasonlóan aggályos. Szerintem itt minden "aggályos", ami nem a nép tönkretételét és ellehetetlenítését szolgálja. Képzeljétek, milyen aggályos lehet a mi korlátozottan téltűrő növény-terjesztési elhivatottságunk. A szagmáknak, szagembereknek és szaghatóságoknak mindig minden aggályos, de semmit nem tesznek azért, hogy a nép számára hasznos dolgok aggály nélkül elérhetőek legyenek.
Pest megye , Csepel sziget a helyszín, A Bp-i városi plusz meleg itt már sajna nem érvényesül, no és jön a hideg szél a Duna felől, nem kimondottan mediterrán, de én azért szeretem....
oksi, rendben a Profiknak profin kell(ene) csinálni a dolgokat !
Én csak az amatőröket védtem, mert én is beruháztam egy ilyen kütyüre és már 1 hónapja keresem a helyét a kertben még mielőtt betonoznék! de már tudom, hogy a szélmérőm nem lesz 10m magasan(max3-4), a hőérzékelő 2m körül lesz a csapimérő 1m-en nyílt terepen, de hát korlátoz a rádiós hatótáv, de minél messzebb kéne tenni az épületektől....és csak ezért nem fog menni állandóan a Pc fenn a neten...egynelőre
Sziasztok anno kb 1 -1,5 honapja rákérdeztem egy két illetékes szervnél fogyaszthato vagy mérgezö növény-e a Goji bogyo
Részlet a levélböl :
"Tájékoztatom, hogy a Goji növénnyel és Goii bogyóval kapcsolatosan küldött bejelentését
a' ÁNTSZ Váci, Szobi, Dunakeszi Kistérségi Intézete a Közép-magyarországi Regionális
Intézetiünkhöz továbbította.
Bejelentésére a következő tájékoztatást adom:
A Magyarországon üzleti kereskedelmi forgalomba hozható gyógynövények jegyzékét az
üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló
4/1997 . (I. 22.) Kormány rendelet 6. számli melléklete tartalmazza. A Goji növény és
bogyója (Lycium barbarum) a kereskedelemben forgalomba hozható listán nem szerepel.
Az egységes szerkezetbe foglalt gyógynövények és illóolajok vizsgálatáról, minősítéséről,
forgalomba hozata|árő| és ellenőrzésérő| szóIó 37/19.16. (X. 29.) MT. rendelet , valamint a
végrehajtására kiadott 2/|9.78, (III. 16.) NIM rendelet Vhr' 2. $ (1) bekezdése szerint
gyógynövény esetében - a belföldi fogyasztói forgalomba kerüIő termékekre vonatkozóan
- a kötelezően előírt vizsgálati bizonyítványt a Gyógynövénykutató Intézet adja ki.
A Gyógynövénykutató Intézettő| (2011 Budakalász, Lupaszigeti u. 4.) 2008. 09. 19-én
telefonon kapott tájékoztás szerint Magyarországon ez a növény nem forgalmazható,
mivel az előállító vagy a forgalmazó a szükséges vizsgálatokkal, vizsgálati
bizonyítvánnyal nem rendelkezik. A Gyógynövénykutató intézethez Goji bogyóval
kapcsolatos megkeresés nem érkezett.
Mindezek figyelembe vételével a Goji bogyó fogyasztását nem javasoljuk, aggályosnak
tartjuk"
Marimama, gyönyörűek a bogyókáid. Nagyon irigy lettem, hiszen nálad már roskadoznak a terméstől az ágak. Majd írd meg légyszíves, hogy milyennek találtad az ízét. Én még csak szárított gojit ettem, az kifejezetten ízlett.
Extrem nem is azért írta, mert baja van a metnetesekkel, sőt, nem is írta hogy baja van velük! És az egy dolog, hogy az amatőr beruház több 10 000 ft-ot, és összerakja a mérőjét, és esetleg rosszul telepíti, rossz helyre, fa alá a csapadékmérőt, esetleg nem pont 2 méteren hanem 1,60-on, vagy a 4. emeleten, ez egy dolog, de amikor ugyanezt a profik csinálják, beruháznak több millió forintot, és telepítik borzalmas helekre, na az a durva!
bocsi, hogy belebeszélek a dologba, de ugye tudjátok, hogy a metnet csapata amatőr meteorológusokból áll. Persze az OMSZ-től is vesznek át adatokat, előrejelzéseket. De jellemzően egy olyan amatőr aki vesz egy olyan mérőműszert aminek az adatai Pc-re tölthetőek és kitölt egy alaptudást kívánó meteorológiai teszet az pubkiálhatja a mérési erdeményeit a neten keresztül az ő saját koordinátáival. Persze ha rendszeresen kiugró értéket mér akkor az árnyékolással vagy az elhelyézéssel vagy akár a műszerrel lehet gond és ezért szólnak is az illetőnek. Tehát általában az amatőr saját kertjében van a mérési hely, persze szerepelnek a térképen az OMSZ mérőállomásai is.
Bocsi, hogy védem őket, de szerintem az becsülendő hogy valaki beruház több tízezer Ft-t egy műszerre, számítógépre, internetre, és folymatosn járatja a Pc-jét, midndezt hobbyból és azért, hogy minél több mérési pont legyen az országban...
értem, köszi szóval nem fagytűrű a golgota. Nekem corulea-m van egy pár éve kiültetve és igen jól bírja, persze annak a termésében nem sok enni való van...
de olyan jól érzi magát, hogy teljesen befutotta japán naspolyát(ő volt a gyorsabb nem én)
A fórum olvasóinak, vagy annak, aki csak ugy be-bekukkant, furcsa lehet, miért foglalkozunk ennyit az időjárással, meg a meteorológiával, meg a tévhitekkel! Az ok nagyon egyszerű, egyrészt a korlátozottan téltűrő növények, illetve ezen gyümölcsfajok termeszthetőségét tévhitek sokasága övezi, rengeteg félreértelmezés, félremagyarázás létezik, ami gátat szab elterjedésüknek! Ezekkel a meteorológiai példákkal nagyon jól lehet szemlélteni ezen tévhitek leleplezésének módszerét! Másrészt a klimaelemek nagyon fontosak ugy általában a gyümölcstermesztésben, persze fontos, hogy milyen módon metszük a növényt, de ha valaki beleülteti a fügéjét egy fagyzugba, vagy dombra, de nem elég magasra, akkor a metszési tudománnyal nem sokra megy!
Na, most néztem meg a guglin, 88 méteren van mellette a sík, vagyis közel 40 méteres fagylefolyás! Aztán ugye nem tudjuk, hogy a miskolci avasi állomáson nincs-e valami fagylefolyást gátló akadály, vagy lehet épp a tarcali annyira jó helyen van, annyira nyitott, hogy a levegő éjjel egy pillanatra sem tud éjjel megállni, igy ellensúlyozva lehet a fagylefolyásbeli különbség! Akkor lenne két feladatod, avasi állomás meg a tarcali :)) Várjuk a képeket!
Igen, igazad van, Tarcal télleg csak 1-2 fokkal mér alacsonyabb minimumot derült időben! Az a 124 méter mondjuk akkor érdekes, ha ott mellette a sík 100 méteren van mondjuk, mert akkor az a 20 méteres fagylefolyás elég ahhoz, amit mér! Milyen domborzatú rész Tarcal? Gondolom jártál már arrafelé, vagy honnan tudod hogy pontosan 124 méteren van?
Tudni tudom hogy kétszázakárhány méteren van, talán 230 körül, meg tudom hogy domb, meg tudom hogy kb. 80-100 méterrel van a sík szintje felett, meg hogy valami buszvégállomás közvetlen közelében van állítólag, de a közvetlen környezetére lennék kiváncsi, meg hogy a buszállomás belezavar-e vajon a hőszennyezés végett?!
Te ExtremEE! Ha esetleg arra az Avas felé jársz-kelsz, le tudnád fotózni az állomást, meg a közvetlen környezetét, illetve úgy hogy látszódjon hogy dombon van? Vagy esetleg bárki a fórumból? Ha már ennyi szó esik róla, megnézném, milyen magasan van meg hol! Milyen utcában van az állomás, a koordinátáit meg tudod adni esetleg, vagy bármit ami alapján megtalálom a guglin?
