" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
ugy legyen ahogy mondod. csodabogyo legyen a kertemben lévö goji .. mert persze azért vettem. de már kezdek kicsit pesszimistán látni... Kiváncsi vagyok a nyomozás végkimenetelére .. Ha nekem tényleg mérgezö növényt adtak el akkor bizony perelni fogok . Bármi uj infot megtudok leirom
Robi, köszönöm. Én úgy gondolom, hogy a két fajta között nincs nagy különbség, mindkettő fogyasztható.
"Wolfberry kereskedelmil nevén goji*bogyó - két nagyon szorosan összefüggő fajtája a Lycium barbarum ésLycium chinense.
A Wolfberry fajok lombhullató erdős évelő növények miközben magasan 1-3 m-re növekednek. L chinense-t termesztenek Kína déli részén és némileg rövidebb, amíg L barbarumöt termesztenek északon ,elsősorban a Ningxia Hui Autonomous Regionben.
2007 februárjában, Nagy-Britannia Food Standards Agencyje (FSA), egy tanácsadó élelmiszerbiztonságért, az European Union (EU) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságának, kiadott egy vizsgálatot kiskereskedők és bioétel-boltok irányába, ami a wolfberries gyümölcsök huzamos használatát bizonyítják Európában. Ez az időszak dokumentál egy biztonsági történeli időszakot és kiértékeli, hogy a bogyók újszerűek-e az EU-ban, vagyis szükséges-e vizsgálatok alá vonni.
2007 júniusában a FSA bejelentette döntését, mely szerint a wolfberrieseknek már van használati történelme Nagy-Britanniában, 1997 óta valóban forgalmazzák és fogyasztják, allergiát nem okoz. Tehát a wolfberrieseknek nem kell igényelniük olyan eljárást, amely az újszerű ételekre vonatkozik."
Béla, köszi a linkeket. Ma szüreteltem, lecsíptem egy bogyót, bár még nem voltam biztos abban, hogy érett. Valóban olyan az íze, mint a cikkek szerint, a mazsola és áfonya keverékére hasonlít. Így frissen talán még finomabb, mint szárítva.
Azért persze sosem árt az óvatosság, ha valamiben nem vagyunk teljesen biztosak. Jobb, ha körüljárjuk a témát és nem eszünk meg akármit. Főleg nem génmanipulált és agyonfinomított
élelmiszereket. A liszt legyen mindig teljes kiörlésű és cukor helyett sokkal egészségesebb a méz fogyasztása.
A probléma ott kezdödik hogy a magyaro. forgalombahozott " goji bogyonak eladott
/goji berry Lycium barbarum / nem forgalmazhato stb stb elözö hozzászollásom tartalmazza miért . Azt hogy nem büntettek meg senkit... várd ki a végét . jelenleg folyik a nyomozás/ NFH. / amit te ehettél az a goji-bogyó kínai farkasbogyó /chinese wolfberry/.... ha gondolod utánnajárok erre van e engedély. Kinél zongoráztad le h forgalomba hozható e a növény ill bogyoja? Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalnál? a Gyógynövény kutató intézetnél? vagy ÁNTSZ? eddig jutottam a saját nyomozásom során. Remlem hamarosan pontot tudunk tenni hivatalosan is az ügy végére hidd el minden létezö hatoságot felkerestem hál istennek mindenki segitökész
Robi, nem tudom, hogy miből vontad le ezt a következtetést, hogy
"minden olyan növény ami kismértékben orvosság az nagymértékben méreg is.",
nekem egészen más a tapasztalatom.
"Valoszinüleg azért nincs meg az engedély a növényre mert mondjuk drágább volt kifizetni az engedélyeztetési eljárást a kutatási eredmények elkészitését mint kifizetni a büntetést."
Nem büntettek meg senkit, egyelőre nincs olyan termelő Magyarországon, aki nálunk kívánná piacra dobni a saját portékáját. A szárított goji pedig importálható, a cserje is forgalomba hozható. Lezongoráztam, mert érdekelt. Nálunk még csak most került be a köztudatba a goji, mint gyógynövény. A zavart és félreértéseket az okozza, hogy rokona a mérgezőnek nyilvánított ördögcérnának. Ez utóbbi valóban már évtizedek óta őshonos Magyarországon is. Ennek iszonyatosan keserű az íze ellentétben a gojival, melyből már fogyasztottam és különleges, kellemes, kifejezetten egzotikus ízanyagot éreztem.
Egy pár weblap cím, ahol rendelni és tájékozódni lehet a gojiról:
A saját véleményem az hogy minden olyan növény ami kismértékben orvosság az nagymértékben méreg is. igy van ez a goji bogyoval. Ha megnézitek az EUban nem lehet forgalmazni ezt a növényt de a tengerentúlon gyogynövény....
Valoszinüleg azért nincs meg az engedély a növényre mert mondjuk drágább volt kifizetni az engedélyeztetési eljárást a kutatási eredmények elkészitését mint kifizetni a büntetést. ez csak a saját véleményem.
Amugy a goji bogyo már legalább 50-80éve itt van magyarországon , és aki nyitott szemmel jár talál egész goji bogyo ültetvényeket "vadon" ... a gyümölcs ize ... érdekes a nyelv elején még ehetö , de ahogy eléri a keserü izért felelös részt iszonyaat keserü aki ebböl meg tudja magát mérgezni az szerintem meg is érdemli :)
Valila
az ugynek van folytatása is .. irtad hogy szabadon lehet importálni árulni... nehogy azt hidd , a levelem tartalmazza h belföldi forg. engedélye nincs se a bogyonak se a növénynek. mást eggyenlöre nem mondhatok
Ez a sok kritika, amit itt mi oly' gyakran megfogalmazunk, általában ésszerűtlenül tervezett, vagy kivitelezett dolgok ellen irányul. Minden eset a megvalósítók olyan hiányosságairól árulkodik, amelyek a dolgokban való kellő elmélyüléshez, vagy azok összefüggésekben való szemléléséhez szükséges szellemi magatartás nem-létére utalnak. Meggyőződésem, hogy az oktatás pontszerző versenyében "elsajátított" ismeretek halmaza, szinte gátként tornyosul a legegyszerűbben belátható evidenciák észrevétele előtt és az ennek nyomán kialakuló szellemi megközelítés- és feldolgozásmód teljességgel elégtelen a tapasztalati és logikai úton elérhető konklúziók megalkotásához a józan ésszel könnyen felfogható, gyakorlati hasznú dolgokban.
Most futottam végig az oldalt , hát itt csak úgy áradoznak a gojiról. Megint egy jó püélda arra hogy amit nem ismerünk az attól még lehet jó is. Mert ha talán méreg lenna akkor nem élne a főldön 2*10a9.-en kínai :)))
Igen, amennyiben azokat a térségeket vennék alacsonyabb szinskálába, amik magasabb tengerszint feletti magasságban vannak, és ahonnan nincs adat, az még érthető és logikus is lenne! Éjjel meg fordítva lehetne! De ahol van adat, ott a számok abszolút értékéhez rendelt szin kellene hogy megjelenjen! Főleg, hogy a kép jobb oldalán látni a szinskála beosztását, ahol a 21 fok már bőven lila, sőt, már a 20-as is enyhén lilulhat akár, a 21 meg minden további nélkül, ennek ellenére sárgállik a térképen, amint magasabb tengerszint feletti magasságban van! Ha asztalosok vagy bádogosok vagy vonatkerékpumpálók csinálták volna akkor még oké, nade elvileg hozzá értők készitették.... Bár a vonatkerékpumpálók lehet megértenék, ha szólna nekik az ember, hogy az ugy nemjó!
Persze, hasonló inverziós térképet is lehetne szerkeszteni, amelyen fel lennének tüntetve a legkülönbözőbb terepszinteken mért valós értékek, de a színekkel kompenzálva lenne az illető hely "fagyzugpoziciója", azaz, miközben megtudható lenne egy adott mérési pont valós, mért adata, a térképre pillantva mindenki érzékelhetné, hogy ténylegesen eltérő térségi hőmérsékleti viszonyokkal van-e dolgunk. Például egy adott pillanatban a baranya-tolnai térségben egy bátaapáti -1 fok ugyanazzal a színnel lenne jelölve, mint egy pogányi +6. Így már lenne értelme. De az omsz hőtérkép interpolált színmezeivel megvalósított "térségi jelleg" is csupán eme térkép oly módon történő virtuális hasznavehetőségéhez elegendő, mint amire a toilette-papír szolgál a maga fizikai valóságában.
Egy fordított értelmű színezésnek akár megmagyarázható oka is lehetne, amennyiben a szíkorrekció az adott pillanat függőleges hőmérsékleti gradiensével korrigálná és a különböző tengerszint feletti magasságokon mért hőmérsékleteket átértelmezné egy egységesített magassági szintre. Ebben az esetben viszont éppen egy magasabb tengerszint feletti magasságban mért azonos abszolút érték kaphatna "melegebb" színnel jelzett magasabb "helyiértéket". Ennek még értelme is lenne, amíg amannak semmi sincs. De gondoljátok, hogy meghallgatnának, ha ezt elmondanám nekik?
Összekeveredett a szezon a fazonnal! Megérteni nem, de megmosolyogni igen, hogy a nevetésnek a felsőbb fokozatait már ne említsem! Prekoncepciókra kárhoztatott népség!
A metnetes hőtérképnek van egy alapvető hibája, mégpedig a következő: olybá tűnik, hogy a tengerszint feletti magasság szerint van szinezve nappal a térkép, magyarán ha az Alföldön 21 fok van az lila, ha valamelyik dombvidéken van 21 fok, az meg sárga! Mintha az alföldi 21 fok az melegebb lenne, mint a dombvidéki, magasabb tengerszint felett mért 21 fok! Amint a képen is látszik, az Alföldön meg a mediterránumban is vannak 21-22-23 fokok, meg pl. Zala megyében is 21 fokok vannak! Az érdekes az, hogy a szegedi 20 fok, a békéscsabai 21, a bajai 21, a paksi 21, a dunaújvárosi 21, a Bp környéki 20-21 fokok magasabb szinskálát érnek, mint a szentgotthárdi 21, az egerszegi 21 vagy épp a kanizsai 21! A kecskeméti 16 ugyanolyan szinben pompázik, mint a szentgotthárdi 21 ! ! ! 5 fokos differencia egy szinskála alá véve! Erre persze lehet az a magyarázat, hogy igen mert az Alföldön meg a mediterránumban vannak 23 fokok is, és azok srófolják fel ott az átlagolás miatt a szinskálát, míg errefelé vannak 19 meg 20 fokok is, azért nem magasabb a szin! Igenám, csakhogy az errefelé, nevezetesen sármelléken lévő 19 fok is magasabb szinben van mint az egerszegi 21 vagy a szentgotthárdi 21! Vicc! Persze, megérteni ezt nem lehet!
Attól tartok, a magyar kivi is hasonlóan aggályos. Szerintem itt minden "aggályos", ami nem a nép tönkretételét és ellehetetlenítését szolgálja. Képzeljétek, milyen aggályos lehet a mi korlátozottan téltűrő növény-terjesztési elhivatottságunk. A szagmáknak, szagembereknek és szaghatóságoknak mindig minden aggályos, de semmit nem tesznek azért, hogy a nép számára hasznos dolgok aggály nélkül elérhetőek legyenek.
Pest megye , Csepel sziget a helyszín, A Bp-i városi plusz meleg itt már sajna nem érvényesül, no és jön a hideg szél a Duna felől, nem kimondottan mediterrán, de én azért szeretem....
oksi, rendben a Profiknak profin kell(ene) csinálni a dolgokat !
Én csak az amatőröket védtem, mert én is beruháztam egy ilyen kütyüre és már 1 hónapja keresem a helyét a kertben még mielőtt betonoznék! de már tudom, hogy a szélmérőm nem lesz 10m magasan(max3-4), a hőérzékelő 2m körül lesz a csapimérő 1m-en nyílt terepen, de hát korlátoz a rádiós hatótáv, de minél messzebb kéne tenni az épületektől....és csak ezért nem fog menni állandóan a Pc fenn a neten...egynelőre
Sziasztok anno kb 1 -1,5 honapja rákérdeztem egy két illetékes szervnél fogyaszthato vagy mérgezö növény-e a Goji bogyo
Részlet a levélböl :
"Tájékoztatom, hogy a Goji növénnyel és Goii bogyóval kapcsolatosan küldött bejelentését
a' ÁNTSZ Váci, Szobi, Dunakeszi Kistérségi Intézete a Közép-magyarországi Regionális
Intézetiünkhöz továbbította.
Bejelentésére a következő tájékoztatást adom:
A Magyarországon üzleti kereskedelmi forgalomba hozható gyógynövények jegyzékét az
üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló
4/1997 . (I. 22.) Kormány rendelet 6. számli melléklete tartalmazza. A Goji növény és
bogyója (Lycium barbarum) a kereskedelemben forgalomba hozható listán nem szerepel.
Az egységes szerkezetbe foglalt gyógynövények és illóolajok vizsgálatáról, minősítéséről,
forgalomba hozata|árő| és ellenőrzésérő| szóIó 37/19.16. (X. 29.) MT. rendelet , valamint a
végrehajtására kiadott 2/|9.78, (III. 16.) NIM rendelet Vhr' 2. $ (1) bekezdése szerint
gyógynövény esetében - a belföldi fogyasztói forgalomba kerüIő termékekre vonatkozóan
- a kötelezően előírt vizsgálati bizonyítványt a Gyógynövénykutató Intézet adja ki.
A Gyógynövénykutató Intézettő| (2011 Budakalász, Lupaszigeti u. 4.) 2008. 09. 19-én
telefonon kapott tájékoztás szerint Magyarországon ez a növény nem forgalmazható,
mivel az előállító vagy a forgalmazó a szükséges vizsgálatokkal, vizsgálati
bizonyítvánnyal nem rendelkezik. A Gyógynövénykutató intézethez Goji bogyóval
kapcsolatos megkeresés nem érkezett.
Mindezek figyelembe vételével a Goji bogyó fogyasztását nem javasoljuk, aggályosnak
tartjuk"
Marimama, gyönyörűek a bogyókáid. Nagyon irigy lettem, hiszen nálad már roskadoznak a terméstől az ágak. Majd írd meg légyszíves, hogy milyennek találtad az ízét. Én még csak szárított gojit ettem, az kifejezetten ízlett.
Extrem nem is azért írta, mert baja van a metnetesekkel, sőt, nem is írta hogy baja van velük! És az egy dolog, hogy az amatőr beruház több 10 000 ft-ot, és összerakja a mérőjét, és esetleg rosszul telepíti, rossz helyre, fa alá a csapadékmérőt, esetleg nem pont 2 méteren hanem 1,60-on, vagy a 4. emeleten, ez egy dolog, de amikor ugyanezt a profik csinálják, beruháznak több millió forintot, és telepítik borzalmas helekre, na az a durva!
bocsi, hogy belebeszélek a dologba, de ugye tudjátok, hogy a metnet csapata amatőr meteorológusokból áll. Persze az OMSZ-től is vesznek át adatokat, előrejelzéseket. De jellemzően egy olyan amatőr aki vesz egy olyan mérőműszert aminek az adatai Pc-re tölthetőek és kitölt egy alaptudást kívánó meteorológiai teszet az pubkiálhatja a mérési erdeményeit a neten keresztül az ő saját koordinátáival. Persze ha rendszeresen kiugró értéket mér akkor az árnyékolással vagy az elhelyézéssel vagy akár a műszerrel lehet gond és ezért szólnak is az illetőnek. Tehát általában az amatőr saját kertjében van a mérési hely, persze szerepelnek a térképen az OMSZ mérőállomásai is.
Bocsi, hogy védem őket, de szerintem az becsülendő hogy valaki beruház több tízezer Ft-t egy műszerre, számítógépre, internetre, és folymatosn járatja a Pc-jét, midndezt hobbyból és azért, hogy minél több mérési pont legyen az országban...
