" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A felnőttkori éves hozama másfél mázsán látszik stabilizálódni. Már most látható, hogy jövőre is ígérkezik legalább egy ekkora termés. A rendelkezésre álló termővesszők alapján lehet megbecsülni. Ilyen idős felnőtt fa csak egy van, jóllehet most sok kicsi ki van ültetve, de azok csak növendékek. Az O'Gosho már egy szép nagy fa, de nem fordult még termőre. Remélem, hogy jövőre már igen.
Adtam neki többet, de ő nem figyelt arra, hogy különbözőek és síksági területre az egyik legkényesebbnek számító ujjast ültette magának, miközben azt sem tudja pontosan, hova került a többi.
A Decaisnea-ról: Kékhüvely vagy "halott ember újja" készül egy hevenyészett fordítás .
Annyit elsőre hogy a mag 18°C-n csírázik 1-3 hónapig ,februárban vetik üvegházban, szabadfőldbe szerintem májusban ráér mert a fagyot nem szeretei kis korában,2 éves növény ez azt jelenti hogy első év végén teleltetni kell csak 2. év végén lehet a szabadba kiültetni a végleges helyre.Összel érik november elején :)
Akkor egy kis káki metszési okítást kérnék , ha lehet pár rajzzal is támogatva mert erősen vizuális típus vagyok, kezdve egy 1 éves suháng szerú pár ággal rendelkező növénytől egy 3-4 éves termő fáig az általad ideálisnak tartott metódusok alapján. A környezetemben 4 db fa várja majd a tavaszi alakító metszét és ha asszociálni akarnék a kisherceggel akkor ha már megszelidítettem a környék pár gazdáját akkor felelősséggel is tartozom....
Ha jól vettem le az öreg kákis képről akkor a végcél egy orsó, szuperórso(átmérő max 1méter) korona kialakítása olyan mint a körtefáknál általában.
Korábban már beszéltem róla, hogy a kákinövényen belül nagyon határozott antagonizmus mutatkozik az egyes részek vegetatív és generatív hajlama közt. Azok az ágak, amelyeken nagy az éves növekedés, képesek a rajtuk lévő (kezdetben akár bő) termést lehullajtani, amíg a gyengén növekvő rövidke ágacskák megtartják. Ez a magyarázata az év közben jelentkező hullási hullámoknak is, amikor mindig annak lehetünk tanúi, hogy a fa újabb határozott növekedési szakaszba kezd. A túl sok csapadék, vagy hirtelen nagy mennyiségű öntözés, vagy tápanyagbevitel, mind gyümölcshulláshoz vezet. Fiatal növény esetében a fő cél a növény fejlesztése, kialakítása, ezért előnyös, ha mindig csak annyira van terméssel megterhelve, hogy az ne hátráltassa a fejlődésben. Ez a fiatal fa jól mutatja, mindazt, amit elmondtam. Az eredetileg 80 gyümölccsel terhelt fa 18-at termett ki (három hiányzik róla) és jól megfigyelhető, hogy a termés zöme az alsó, növekedésben visszafogottabb ágakon helyezkedik el.
A fa pedig évről-évre könnyebben kezelhetővé válik és egyre hasonlatosabb lesz az idősebb olasz fákhoz, amelyeken csupán hajtásifjításból áll a szüret és a metszés, egyidejűleg.
Az idén, a korábbi évekhez hasonlóan, almaszedő és teleszkópos olló segítségével végeztem a káki elérhetetlen részein lévő gyümölcsök szüretét. Amint azt már egy évvel ezelőtt is képekben bemutattam, ezzel egyben a fa előmetszése is megtörténik. Talán a mostani képekből is kitűnik, hogy az ilyen típusú metszéssel elejét lehet venni, hogy a káki "szomorúfűzzé" váljék.
A "génmanipulált" élelmiszerek kérdésére nem szeretném elkanyarítani a topikot (van erre több topik is itt az Indexen), de sokkal több rémhír és pánikkeltő félrevezetés forog közszájon, mint megbízható ismeret. (Olyanok jóvoltából, akiket Nino szagemberként szokott aposztrofálni.) Így csak annyit erről, hogy egy kalap alá véve elutasítani a génmódosított forrásból származó élelmiszereket ugyanakkora tévedés, mint fenntartások nélkül bízni mindenben, ami természetes. Ilyen alapon boldogan lehetne enni a gyilkos galócát, a krumpli bogyóját, vagy néhány direkt-termő szőlő metilalkoholos borát (hogy csak nyilvánvaló tévedéseket említsek), hisz csak természetes anyagok vannak bennük, és vegyszermentesek...
A teljes kiőrlésű liszt pedig származzon olyan helyről, ahol rendszeresen ellenőrzik a gombatoxin-szennyeződést a lisztben!!! (Ami nálunk sajnos nem mindenhol valósul meg.) Ugyanis a fuzárium-toxinok a búza felszínén halmozódnak fel. Ha ilyen fuzáriumos búzából (ami csapadékos évben elég gyakori) sima, fehér, finom lisztet őrölnek, abba nem nagyon kerül bele a toxin, és fogyasztható marad, de ha teljes kiőrlésű lisztet csinálnak belőle, abba a hasznos vitaminok, nyomelemek, rostok, stb. mellett a veszélyes mennyiségű gombatoxin is belekerül a felületéről. Szóval csak óvatosan, tessék mérlegelni a kockázatot, és főképp olyan forrásból vásároljunk, ahol ellenőrzik az ilyesmit.
ugy legyen ahogy mondod. csodabogyo legyen a kertemben lévö goji .. mert persze azért vettem. de már kezdek kicsit pesszimistán látni... Kiváncsi vagyok a nyomozás végkimenetelére .. Ha nekem tényleg mérgezö növényt adtak el akkor bizony perelni fogok . Bármi uj infot megtudok leirom
Robi, köszönöm. Én úgy gondolom, hogy a két fajta között nincs nagy különbség, mindkettő fogyasztható.
"Wolfberry – kereskedelmil nevén goji*bogyó - két nagyon szorosan összefüggő fajtája a Lycium barbarum ésLycium chinense.
A Wolfberry fajok lombhullató erdős évelő növények miközben magasan 1-3 m-re növekednek. L chinense-t termesztenek Kína déli részén és némileg rövidebb, amíg L barbarumöt termesztenek északon ,elsősorban a Ningxia Hui Autonomous Regionben.
2007 februárjában, Nagy-Britannia Food Standards Agencyje (FSA), egy tanácsadó élelmiszerbiztonságért, az European Union (EU) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságának, kiadott egy vizsgálatot kiskereskedők és bioétel-boltok irányába, ami a wolfberries gyümölcsök huzamos használatát bizonyítják Európában. Ez az időszak dokumentál egy biztonsági történeli időszakot és kiértékeli, hogy a bogyók újszerűek-e az EU-ban, vagyis szükséges-e vizsgálatok alá vonni.
2007 júniusában a FSA bejelentette döntését, mely szerint a wolfberrieseknek már van használati történelme Nagy-Britanniában, 1997 óta valóban forgalmazzák és fogyasztják, allergiát nem okoz. Tehát a wolfberrieseknek nem kell igényelniük olyan eljárást, amely az újszerű ételekre vonatkozik."
Béla, köszi a linkeket. Ma szüreteltem, lecsíptem egy bogyót, bár még nem voltam biztos abban, hogy érett. Valóban olyan az íze, mint a cikkek szerint, a mazsola és áfonya keverékére hasonlít. Így frissen talán még finomabb, mint szárítva.
Azért persze sosem árt az óvatosság, ha valamiben nem vagyunk teljesen biztosak. Jobb, ha körüljárjuk a témát és nem eszünk meg akármit. Főleg nem génmanipulált és agyonfinomított
élelmiszereket. A liszt legyen mindig teljes kiörlésű és cukor helyett sokkal egészségesebb a méz fogyasztása.
A probléma ott kezdödik hogy a magyaro. forgalombahozott " goji bogyonak eladott
/goji berry Lycium barbarum / nem forgalmazhato stb stb elözö hozzászollásom tartalmazza miért . Azt hogy nem büntettek meg senkit... várd ki a végét . jelenleg folyik a nyomozás/ NFH. / amit te ehettél az a goji-bogyó kínai farkasbogyó /chinese wolfberry/.... ha gondolod utánnajárok erre van e engedély. Kinél zongoráztad le h forgalomba hozható e a növény ill bogyoja? Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalnál? a Gyógynövény kutató intézetnél? vagy ÁNTSZ? eddig jutottam a saját nyomozásom során. Remlem hamarosan pontot tudunk tenni hivatalosan is az ügy végére hidd el minden létezö hatoságot felkerestem hál istennek mindenki segitökész
Robi, nem tudom, hogy miből vontad le ezt a következtetést, hogy
"minden olyan növény ami kismértékben orvosság az nagymértékben méreg is.",
nekem egészen más a tapasztalatom.
"Valoszinüleg azért nincs meg az engedély a növényre mert mondjuk drágább volt kifizetni az engedélyeztetési eljárást a kutatási eredmények elkészitését mint kifizetni a büntetést."
Nem büntettek meg senkit, egyelőre nincs olyan termelő Magyarországon, aki nálunk kívánná piacra dobni a saját portékáját. A szárított goji pedig importálható, a cserje is forgalomba hozható. Lezongoráztam, mert érdekelt. Nálunk még csak most került be a köztudatba a goji, mint gyógynövény. A zavart és félreértéseket az okozza, hogy rokona a mérgezőnek nyilvánított ördögcérnának. Ez utóbbi valóban már évtizedek óta őshonos Magyarországon is. Ennek iszonyatosan keserű az íze ellentétben a gojival, melyből már fogyasztottam és különleges, kellemes, kifejezetten egzotikus ízanyagot éreztem.
Egy pár weblap cím, ahol rendelni és tájékozódni lehet a gojiról:
A saját véleményem az hogy minden olyan növény ami kismértékben orvosság az nagymértékben méreg is. igy van ez a goji bogyoval. Ha megnézitek az EUban nem lehet forgalmazni ezt a növényt de a tengerentúlon gyogynövény....
Valoszinüleg azért nincs meg az engedély a növényre mert mondjuk drágább volt kifizetni az engedélyeztetési eljárást a kutatási eredmények elkészitését mint kifizetni a büntetést. ez csak a saját véleményem.
Amugy a goji bogyo már legalább 50-80éve itt van magyarországon , és aki nyitott szemmel jár talál egész goji bogyo ültetvényeket "vadon" ... a gyümölcs ize ... érdekes a nyelv elején még ehetö , de ahogy eléri a keserü izért felelös részt iszonyaat keserü aki ebböl meg tudja magát mérgezni az szerintem meg is érdemli :)
Valila
az ugynek van folytatása is .. irtad hogy szabadon lehet importálni árulni... nehogy azt hidd , a levelem tartalmazza h belföldi forg. engedélye nincs se a bogyonak se a növénynek. mást eggyenlöre nem mondhatok
Ez a sok kritika, amit itt mi oly' gyakran megfogalmazunk, általában ésszerűtlenül tervezett, vagy kivitelezett dolgok ellen irányul. Minden eset a megvalósítók olyan hiányosságairól árulkodik, amelyek a dolgokban való kellő elmélyüléshez, vagy azok összefüggésekben való szemléléséhez szükséges szellemi magatartás nem-létére utalnak. Meggyőződésem, hogy az oktatás pontszerző versenyében "elsajátított" ismeretek halmaza, szinte gátként tornyosul a legegyszerűbben belátható evidenciák észrevétele előtt és az ennek nyomán kialakuló szellemi megközelítés- és feldolgozásmód teljességgel elégtelen a tapasztalati és logikai úton elérhető konklúziók megalkotásához a józan ésszel könnyen felfogható, gyakorlati hasznú dolgokban.
Most futottam végig az oldalt , hát itt csak úgy áradoznak a gojiról. Megint egy jó püélda arra hogy amit nem ismerünk az attól még lehet jó is. Mert ha talán méreg lenna akkor nem élne a főldön 2*10a9.-en kínai :)))
Igen, amennyiben azokat a térségeket vennék alacsonyabb szinskálába, amik magasabb tengerszint feletti magasságban vannak, és ahonnan nincs adat, az még érthető és logikus is lenne! Éjjel meg fordítva lehetne! De ahol van adat, ott a számok abszolút értékéhez rendelt szin kellene hogy megjelenjen! Főleg, hogy a kép jobb oldalán látni a szinskála beosztását, ahol a 21 fok már bőven lila, sőt, már a 20-as is enyhén lilulhat akár, a 21 meg minden további nélkül, ennek ellenére sárgállik a térképen, amint magasabb tengerszint feletti magasságban van! Ha asztalosok vagy bádogosok vagy vonatkerékpumpálók csinálták volna akkor még oké, nade elvileg hozzá értők készitették.... Bár a vonatkerékpumpálók lehet megértenék, ha szólna nekik az ember, hogy az ugy nemjó!
Persze, hasonló inverziós térképet is lehetne szerkeszteni, amelyen fel lennének tüntetve a legkülönbözőbb terepszinteken mért valós értékek, de a színekkel kompenzálva lenne az illető hely "fagyzugpoziciója", azaz, miközben megtudható lenne egy adott mérési pont valós, mért adata, a térképre pillantva mindenki érzékelhetné, hogy ténylegesen eltérő térségi hőmérsékleti viszonyokkal van-e dolgunk. Például egy adott pillanatban a baranya-tolnai térségben egy bátaapáti -1 fok ugyanazzal a színnel lenne jelölve, mint egy pogányi +6. Így már lenne értelme. De az omsz hőtérkép interpolált színmezeivel megvalósított "térségi jelleg" is csupán eme térkép oly módon történő virtuális hasznavehetőségéhez elegendő, mint amire a toilette-papír szolgál a maga fizikai valóságában.
