Simán megoldható, kis türelmet, összehozom a korábban linkelt 3,2"-os kijelzőre.
A DS18B20 soros, gyakorlatilag 40 méter (CAT5) kábellel áthidalható köztes erősítés nélkül is. Azt, hogy hány elemet lehet felfűzni, meg kell nézni a leírásban, de elvileg 10-nél biztos többet.
Kinőttem már abból hogy ingyen akarjak valamit. Megvennék én ilyet boltban is csakhogy nincs, illetve ami van az jóval többet tud annál amire nekem szükségem van és annyit nem akarok áldozni rá.
Csináltam gyorsan CorelDrawban egy rajzot mit is szeretnék:
Ez 5 db DS18B20-as bemenet lenne és 1 db "K" hőelem vagy nekem jó a 0...10V is.
"Mindösszesen" az a célom hogy ezt a felületet lássam a lakásban.
Aztán ha valahogy sikerülne összehozni akkor cifráznám alarm kimenetekkel és talán logolással de ez egyenlőre nekem nem fontos. Az viszont felmerült bennem, hogy van-e olyan valami soros izé ami összegyűjti a pincében az érzékelők jelét és csak egy éren vagy érpáron küldi fel az adatokat hogy ne kelljen millió eret felhoznom a pincéből.
Van ez a tipus és most vettem a 3 ponton összekötött verziót is.
Az lesz, hogy a termetes relé modul megy távtartóval a forrasztási oldalra, a másik oldalra egymás mellé a 3 modul anya érinkezővel rádugva a forrasztós panelra forrasztott tűkre.
A tűket összekötöm a forrasztási pontokon, ha nem érnek el + légvezetékkel.
A nyomógombos LCD-k programozásra is használhatók, vagy csak a képernyő beállításra?
Az adott feladatra még elég hardwert, vagy elegendő tartalékkal rendelkezőt válasszunk a kérdés, ha még nem is tudjuk mit akarunk, a válasz mindegy.
No, a lényeg: össze kellene állítani egy termosztátot a füsthőfok vezérlésére.
Van hozzá max6675 bredboard, tűs érintkezőkkel az alkatrészekkel megegyező oldalon.
Van egy pro mini alaplap kétoldalon beforrasztható érintkezőkkel apa-anya kivitel.
Van 2 relés modul, tűs érintkezőkkel az alkatrészekkel megegyező oldalon.
Cél a darabok minél hozzáférhetőbb elhelyzése lehetőleg minél kisebb térben.
Cél az oldható érintkezések minimalizálása a későbbi érintkezési hibák elkerülésére.
Az érintkezőkre dugott vezetékes összekötők tényleg hobby kategória, de az elemes rendszer miatt az egy nyákra forrasztott alkatrészekről le kell mondani.
Szóval most forgatom a lapokat, hogyan lenne a legjobb kialakítás.
Az UNO (328P) és a DUE (SAM3X8E) között nem igazán van félúton a Mega2560. A DUE elég más architektúra, 32 bites, számottevően gyorsabb (órajel), mondjuk kifinomultabb darab. A Mega2560 órajele ugyanannyi, az igazi differencia ki/bemenetek száma és a memória (különösen a SRAM). Ha a számítási kapacitás fontos, akkor én már nem a DUE felé mennék, hanem a minap tárgyalt mbed szisztéma felé. Több értelme van, rugalmasabb, mondjuk komolyabb cucc.
A harmadik interfész vált be, ezért nem mindegy szerintem a forrás, ez is kínai, csak ök még mindig vannak.
Ezen túl szoftwer függőbb a dolog, a fordhoz az emissziós adatokon túl a többi kiolvasáshoz már egyedi és kompatibilis kell pl. nincs engedélyezve minden az európai modellekhez.
Vagy pénzért megiratod valakivel, csak az ugye pénz és máris nincs ingyen.
Ez a felállás nem rossz, de kell hozzá egy köztes shield, ami magában 10 dollár plusz posta, mert elmebeteg módon van tervezve, gyakorlatilag ha ez fent van, SEMMI más nem mehet fel, pedig a Mega lábainak csak kb. felét használja.
Leszek később (hétvégén) normálisan is, akkor tudok majd interaktívabb lenni.
Többek között nekem még az is magas, hogy mitől lesz 6 hőfok adat a kijelzőn.
Ha nekem ilyen "mz/x:négyzetgyök2-vel a kapcsos zárójelben" kódokat kell írnom akkor abból tuti nem lesz semmi, arra viszont kevés esélyt látok hogy valaki pont olyan programot írt már amilyen nekem kéne ráadásul ugyan arra a hardverre.
Valóban, erről én is hallottam. Én is vettem egy Bluetooth OBD II-t, valamennyire működik, de rendes fogyasztást még nem sikerült kinyernem.
Állítólag az OBD II-kel az a baj (ELM327 alapúak), hogy az ELM cégnek volt egy 1.0-s szoftvere, chipje, valami PIC-en futott a szoftver, amiben elfelejtették bekapcsolni a programtár-olvasási védelmet, ezért ezt lemásolták a kínaiak. Viszont az ELM cég később újabb verziókat fejlesztett a szoftverből, már az 1.5-nél tartanak, és sok hibát javítottak, de a kínaiak még mindig az 1.0-s programot árulják (1.5 néven). Önmagában az ELM programozott chip ára kb. 17 USD (kb. 4 ezer Ft).
Tételezzük fel hogy ezek megvannak, illetve 2 mozdulat és meg van rendelve de ha felírod hogy mi kell a húsleveshez és én azokat megveszem abból még nem lesz húsleves. Tudom tanuljak meg főzni, de mi van ha nekem tényleg csak 1 tányér leves kell de a boltban nem lehet kapni.
Errol van valami info? Nagyon tetszik, de addig jutottam az olvasasban hogy a kinaiul tudok szeirnt a kinai datasheet is hianyos, a kinaiul nemtudok meg orulnek ha eljutnak vele odaig hogy egy http requestet tud csinalni es kesz. Persze ez sokmindenre eleg, de elvileg van benne rtc is, es ha ahhoz is lenne doksi tenyleg alom cucc lenne.
"Szóval kezdetnek nagyon jó az Arduino, de sajnos a továbblépésben nem segít. Ahhoz már érdemesebb platformot váltan"
Vagy mélyebbre kell leásni, sőt leginkább jobb onnan kezdeni - az alapoktól.
Az Arduino hobby kategória/projekt, úgy is kell kezelni. Persze az alappaneleket fel lehet használni komolyabb dolgokra is, de ahhoz kellene az alapok (pl egy mikrovezérlúő belső felépítése, regiszterszintű müveletek, elektronika, stb).
Az androidos fejlesztéshez az ingyenesen letölthető Android Studio-ra van szükség, ez tartalmaz minden további eszközt, mely a fejlesztéshez szükséges.
Saját androidos eszköz birtoklása előny, de semmiképpen sem előfeltétel a tanfolyam hallgatásához. A bemutatott példák túlnyomó többsége szimulátoron is működni fog.
