Az alapkísérlet a következő. Egy biciklikerék tengelyének az egyik végét fölakasztod egy valahonnan lelógó madzag végére, a tengely másik végét pedig megfogod, hogy a kerék függőlegesen (tehát a tengelye vízszintesen) álljon. Ezután a kereket megpörgeted, majd a tengely tartott végét elengeded.
Csodák csodájára a kerék tengelye nem lekonyulni fog (ahogy tenné, ha a kerék nem pörögne), hanem közel vízszintes marad (vagyis a kerék síkja közel függőleges) , és a madzag, mint tengely körül szép lassan körbeforog. A lényeg, hogy nem arra mozdul el a tengely szabad vége, amerre az - jelen esetben függőleges (gravitációs) - erő hat rá, hanem erre merőleges irányba.
Ugyanez a jelenség zajlik le, amikor elengedett kormánnyal biciklizel: ha a bicikli balra akar dőlni, akkor a forgó kerék erre merőlegesen mozdul el (pont jó irányban), vagyis a kormányt balra fordítja el. Ugyanazt csinálja, mint amit te is csinálnál, hogy egyensúlyban maradj.
Hogy ez miért van így? Nagyon durván talán így lehet elképzelni, miről van szó: a bicikiabroncs minden kis darabkája körmozgást végez, vagyis állandóan változtatja a helyét. Amikor a kerék áll, akkor a fogott tengelyvég elengedésekor a kerék legfelső pontjára vízszintes erő hat, és ez az erő egy függőleges kör mentén kezdi mozgatni ezt a pontot, vagyis a kerék lekonyul. Ha viszont a kerék forog, akkor kis idő múlva már nem a legfelső ponton lesz, hanem oldalt. Ebben a helyzetében viszont a kapott vízszintes irányú sebesség már egy vízszintes kör mentén mozgatja, tehát nem lekonyul a kerék, hanem elfordul.
Szégyellni csak a tudatlanságot lehet legfeljebb,a kor csupán dátum kérdése :)
Nem zárható ki hogy ezekből az írásokból megtanulhatom az elvet,ami alapján rájöhetek a válaszra a kérdésemre,csak azért tartottam kicsit hendikeppesnek magam,mert ha fizikus végzettségű embereknek gond ezt hétköznapi fogalmakkal leírni,vagyis megérteni,akkor sanszos hogy én se lépem át az árnyékomat.
Pont a fizika,matek,kémia az ahol egy jó magyarázat felérhet egy heti agyalással.
Én csak középiskolába jártam,de a matek tanár már ott nem értette az anyagot,csupán ismerte a megoldás lépéseit,és az fel tudta írni a táblára...
Szóval ha valaki mégis képes lenne elmondani,kb.ilyen stílusra gondolok:
A légellenállás azért négyzetesen arányos a sebességgelmert kétszer annyi utat megtéve,kétszer annyi részecskével találkozol,és ráadásul ezek kétszeres sebességgel is érkeznek.
Ez ugyanazt mondja,mintha egy képletet írsz ide,de azok számára is érthető akik még nem tudnak erről semmit.
A képlet nem alkalmas önnmagában magyarázatra,két dologra jó:tömör összefoglalásra,annak aki már megértette,és számítások elvégzésére.
Én ezt a jelenséget még nem értem,nekem szavakra van szükségem.
És igen, egy kicsit lusta vagyok általánosságban olyan magas szintre jutni a fizikában hogy ezt is magamtól megértsem,ezért gondoltam hogy egy képzett ember itt kirázza a kisujjából a népmesei változatot.
Te meg NE szégyelld a korodat, én 46 éves vagyok, és most végzem a csillagász Msc-t, és egyáltalán nem érzem magam "elpazarolt tehetségnek", mert a tehetséget kamatoztatni sosem késő, még akkor sem, ha mindenütt a fiatal munkatársakat preferálják a munkaadók.....
Nem vettem észre hogy valami gond lenne a stílusoddal :)
Nem kellenek,csak érdekel.
Tudom eléggé kilógok ezzel a sorból,de néha csak úgy is érdekelnek dolgok.
Ez épp önnmagában is érdekel,bár ha jobban belegondolok motoros siklóernyős tanulmányokhoz köthető,de oda se a magyarázat kell,csupán a jelenség ismerete.
Én viszont nem bonyolult képletekre vagyok kíváncsi,hanem hétköznapi szavakkal megfogalmazva a magyarázatra.
Köszi a magyarázatot,de ha még nem fogyott el a türelmed,egy kicsit ovodásabb szinten kéne fogalmaznod,mert sajnos nem minden fogalmat értek.
pl:" a súlyerő az érintési pontra vonatkozó, az fénykép síkjára merőleges, befelé mutató forgatónyomatékot fejt ki"
Mi az az érintési pont? Afénykép síkjára milyen irányból értendő?Mi a szimetriatengely?
"Esetünkben ez azt jelenti, hogy a tengely mindig a súlyerő és a tengely által meghatározott síkra merőlegesen mozdul el"
Feltételezem hogy itt két tengelyre gondoltál,de elfelejtetted megírni hogy melyik melyik,így nem értem a mondatot,és a következő mondattal is ugyanez a helyzet.
Lehet hogy egy egyszerű búgócsigán keresztül előbb megérteném..
Ha súlytalan pörgettyűről beszélünk, csak nutációról beszélhetünk. A megforgatott pörgettyű szimmetriatengelye szabad tengely, tehát akörül foroghat a test. A forgástengely az irányát azért tartja meg, mert tengelyirányú perdületet adtunk a pörgettyűnek, és ez megmarad, hiszen nincs külső forgatónyomaték.
Ha a pörgettyű forgáspontjára vonatkozó forgatónyomaték nem nulla, akkor mozgása lényegesen eltér az erőmentes pörgettyűétől. Az ilyen pörgettyű gyakori esete, hogy a külső forgatónyomaték a nehézségi erőtől származik, vagyis a pörgettyű forgáspontja nem esik egybe a súlyponttal. Ha a pörgettyűt lefényképezzük, a súlyerő az érintési pontra vonatkozó, az fénykép síkjára merőleges, befelé mutató forgatónyomatékot fejt ki, Mivel a perdületvektor a szimmetriatengellyel egybeesik, a szimmetriatengely iránya a perdülettel együtt változik. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a tengely mindig a súlyerő és a tengely által meghatározott síkra merőlegesen mozdul el: a tengely csúcsa körön, a tengely maga egy kúpfelületen mozog.
Hidd el, nem lebcsülésképpen emlegettük fel, hogy ilyen eszköz létezik már. A saját tapasztalat nagyon is hasznos, az ötletek még hasznosabbak, még akkor is ha nem a tied az elsőség. Láthatóan használható ötlet jutott az eszedbe és a megvalósítása is örömöt okozott. (Vélhetően.)
Talán abban különbözik, amiben pl. a hősugárzó különbözik a vasalótól vagy a cserépkályhától: gondolj arra, hogy miért cserépkályhával szokás fűteni inkább, mint hősugárzóval.......
Köszönöm, azt hiszem értem. Mert ami jelen esetet illeti, a többrétegű anyagon keresztül " szivárgó " meleg biztos nem különb egy vasalóénál és biztos nem gyógyít.De fogásnak nagyon jó.
A hő átadásának 3 formája létezik 1. hősugárzás (pl infralámpa) 2. hőáramlás (folyadékok, gázok melegitik a velük kapcsolatban lévő testeket) 3. hővezetés (pl a kanál a forró teában, a vége is meleg lesz.
Azt hiszem a mindennapi életben a 2. a leggyakrabban előforduló
Kösz szépen a választ. Értem is meg nem is :-( Tudom, hogy van infravörös csillagászat.Ehhez szondákat küldenek az űrbe.Van infra kamera, az éjjellátó más néven. Sugároz a cserépkályhám is, de ez a bizonyos infrahőt adó karbonlap mi a fenét tud sugározni, ha egyszer van rajta egy védőanyag ( vászon szerű ) és továbbá kétrétegű lepedőt is teszünk alánk a melegforrás tetejére. Mennyivel más lehet ennek a hősugárzása, mint egy szimpla cserépkályháé? Ti. emiatt mondják különlegesnek a szerkentyűt.Ezt is elektromosan fűtik, ettől miben különbözik egy vasalótól ? Bocs,ha nem ide illő kérdések ezek, de sokunkat érintenek. Az ágyat árulják és nem kevésért.
Van közeli és távoli infravörös sugárzás. Pl. az emberi test a közeli infravörös tartományban sugározza melegét.....
HŐMÉRSÉKLET többféle definiálható, de az biztosan nem tananyag azon a tanfolyamon, hogy milyen hőmérsékletek léteznek, az az asztrofizikusok számára fontos:))
Sziasztok! Szeretném a segítségeteket kérni egy ügyben: Járok egy termo masszázs központba, ahol azt szokták magyarázni, hogy az ágyban lévő " karbonszálas epoxilap " infra hőt sugároz, ami a testbe áramolva segít bizonyos folyamatokban. Ez ügyben kérdezném: Van egyáltalán infrahő? Mert infravörös fényről hallottam, de hőről nem. Akkor ha a cserépkályhámnak nekidűlök , az milyen meleg ? Ha valamit melegítünk, akkor milyen hő keletkezik ? Egyáltalán van több fajta hő? Előre is kösz szépen a válaszokat.
Kedves fizikusok, szerintetek is lehet úgy modellezni az alapállapotban lévő elektront, mint egy valamilyen helybizonytalansággal rendelkező, zárt hullámteret, amely a helyigény javára lecsökken, ha valamilyen em. hullámmal kerül kölcsönhatásba?
Szerintem a kísérleti mérések nagyon érdekesek. Szerintem a Te kísérletednél valamilyen jó felvevő kamerára lenne szükség, és valahogy fel kellene raknod a youtube-ra. És körbenézni, hogy más ilyenféle kisérleteknél milyen berendezéseket használnak. Szerintem vagy az ELTE-s vagy a BME-s Kármán Laborhoz kell fordulnod segítségért.
Mindenképpen valahogy mennyiségi adatokra kell lefordítanod a látottakat. Meg kell mérned a higany vezetőképességét, az általad alkalmazott áram áramerősségét és feszültségét, a forgó víz szögsebességét, stb. Mert csak így lehetne egy kvantitatív fizikai modellt készíteni. Mert szemmel azonosnak lászó jelenségek eltérőek lehetnek. Ha egy ilyen fizikai modellt tudsz erre a jelenségre alkotni, akkor minden további nélkül publikálhatod bármely tudományos folyóiratban.
