Keresés

Igaz, hogy a 8 fokos különbséget elég lenne csupán észrevenni. De bolondok lennének észrevenni is, amikor ugyanannyi a fizetés akkor is, ha nem veszik észre.

Ahhoz gondolkodni is kellene, de aki fizetést kap a bárhogy végzett munkáért, bolond lenne gondolkodni.

A Bicskéhez tartozó Óbarok megint nem hazudtolja meg fagyzug mivoltát. 1 fokkal országosan leghidegebbet mér az idokep.hu automatái közül. Mellette ott a 9 fok. Nem értem, hogy nem tűnik fel ez az egész magyar meteorológiai szakmának? Pláne ennek a jelenségnek a középhőmérsékletre gyakorolt hatása...

Robi, az eddigi egyik legsajátosabb művelésmódról tudósítottál. Nem kevesebbet szimuláltak ezzel, mintha minden egyes évben télen tövig visszafagyott volna és elölről kellett volna kezdenie a növekedést. Ez idáig a legkitűnőbb túlélési képesség-teszt. Semmiképp nem rokonítható egy másik, más helyszínen megtörtént esettel, amelyben egy egész kis állományt alkotó több növény pusztult el gyanúsan egyszerre, minden feltárt ok nélkül, a vegyszeres gyomirtó hatásmechanizmusára utaló tünetek mejelenését követően.
Úgy látszik, vágni vághatod, ahányszor akarod, de gyomirtót azért ne vigyél neki.

Én magamnak oltottam róla egy példányt, de még edényben tartom és az előbb említett ok miatt habozok, hogy kiültessem-e a többiek közé.

A magos fajtákkal az a probléma, hogy egy állományon belül bemagosítják a partenokarp termésű fajtákat is, amelyek ezáltal azonnal édesek, de kevésbé tárolhatók lesznek, na, meg a magokat is köpködni kell belőlük.

Ez egymagában is magos fajta. Küllemre nagyon emlékeztet a Tipo-ra, de kisebb méretű. Az íze viszont kifogástalan. Egyáltalán nem mondható értéktelen fajtának. Egészen szimpatikus. Az ellenállóképességéhez pedig, úgy gondolom, nem szükséges kommentár.

Akkor ez olyan, mint egy többször levágható csirke. Jól gondoltam én, hogy levágásra nevelték.

Készítettem egy három részből álló oktatófilmet, amit vetítgetni szoktam a már többször említett kertbaráti összejöveteleken. Azon szerepel ez a fa. Aztán amikor láttam, hogy már túlzottan el volt "szomorúfűzesedve", egy másik alkalommal elmentem és megejtettem az ifjító metszést. Aztán megbíztam a "kémemet", hogy kövesse nyomon a terméshozam alakulását.

Ez egy Fekete-tenger melléki, a gumipitypang, gyapot és egyéb növényi anyaggal együtt az ötvenes években Magyarországra érkezett fajta. A baj csupán az, hogy a szakmának láthatóan nem volt meg az a disztinkciós képessége, hogy mindent a maga helyén kezeljen a termesztési esélyek tükrében. Egyelőre még a kivi is Csipkerózsika-álmát alussza, részben a szőlővel való téves asszociációk miatt. De közel már az ébredés pillanata! Mindent megteszünk, hogy siettessük!

Azért olyan satnya, mert tőből egy csomószor vissza volt vágva. Szerencsétlen így is 4-5 szálon fut. Az új hajtások viszont szép erőteljesek és ha nem lesz megint visszavágva, akkor lesz remény.

100-200 évig, gondolom. A cserszegtomaji már úgy élt le 55-öt, hogy a haja szála sem görbült, még 1985-ben sem.

A mázsa fölött produkáló "fészerkivi" még nyári lombozattal, de már termés nélkül

Tavasszal metszésnek lesz alávetve, de klasszikus Y elágazás most sincs rajta.

Három évvel ezelőtt elmentem és az asztal tetejéről egy elég drasztikus ifjító metszést adtam neki. Az iménti képen látható kis hölgy híradásai szerint, az azt követő éven természetesen nem, de az utolsó kettőben szép termés volt rajta, ő pedig tett róla, hogy hasznosuljon is, megismertetve az évfolyamtársait ezzel az isteni gyümölccsel.

2005-ben satnya kis csemeteként lett kiültetve a baromfiak számára körbekerített terület kerítése mellé, mostanra nagyra nőtt és kiteremte az első bődületes méretű és meglepően hamar beérett terméseit.

Azt viszont nem értem, hogy a kivit ültették-e "levágásra" (kivágásra), vagy a szőlőt, mint ahogy a baromfiakkal szokás.

Most azonnal rohanj át hozzá és mondd meg neki, hogy holnap nehogy az legyen az első dolga, hogy azokat a szép vesszőket levágja róla. A metszőollót ennek közelébe legalább másfél évig nem szabad vinni. Akkor termése is lesz. Ha a termőrészeket minden évben levágja róla, mint ahogy eddig tette, soha nem lesz termése.

Nem a kivik kicsinyek (azok is hatalmasak), a baromfiudvari Rojo brillante őrületes méretű. Tíz társa már elfogyasztásra került a hároméves fa első terméséből. Még hogy a Rojo brillante beérik-e nálunk?!

Ma a csodálatos napsütésben sikerült pár képet készítenem szomszédasszonyom 20 éves kivijéről. Panaszolta, hogy még soha sem termett. Azt hiszem, hogy a képek önmagukért beszélnek...
(Ház dáli oldalán szőlő mögött egy csepp víz nélkül.)
(A szakszerűnek nem mondható metszés egy részlete.)
Sajnos valami balfék által írt könyvből metszegeti, ami a szőlőéhoz hasonlít. Na, majd tavasszal rendbe kapjuk...

De azért vagyunk, hogy megtörjük a jeget!

Ez az az 55 éves fa, amire olyan sokszor hivatkoztam és számonkértem a szakmán, hogyan lehetséges ennek a tövében egy erre hivatott intézménynek több, mint fél évszázadon keresztül egy fél lépést sem tenni a káki magyarországi meghonosításáért.

Ez az az 55 éves fa, amire olyan sokszor hivatkoztam és számonkértem a szakmán, hogyan lehetséges ennek a tövében egy erre hivatott intézménynek több, mint fél évszázadon keresztül egy fél lépést sem tenni a káki meghonosításáért.

 Azért láttam a közelben magánkertekben is fákat:

 Kákit még szigorúan tudományos célból sem tudtam szedni (a létra törött volt).:)))

 

 A vadalany termései aprók és mumifikálódtak, mint a mellette lévő birsé. Talán  a szép nevű monília?

  A fától néhány méterre található egy vadkáki, a környékbeli faiskolák innen dolgoznak... A hivatalos keretek közé még nem fér be, de már van egy kis fügegyűjtemény. Idei ültetés lehet, tavasszal visszatérek fotózni.