Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Hello .
Elvileg igen, de küldheted a stormbringer@nexus.hu-ra is (ez abszolute privát),míg az itt megadott az munkahelyi és egy közös vödörbe jönnek a levelek.
Előre is köszi.
Köszönöm! Én is ezt próbálom, de úgy tűnik nincs szerencsém. Esetleg nem tudtok könyvtárat ahol van? Nehány helyen kerestem, de vagy nincs vagy nincs meg.
Tom sawyernél olvastam Kulin: A távcső világa c könyvre hivatkozott. Évek óta próbálom megszerezni - sikertelenül. Nincs valakinek tippje ezzel kapcsolatban?
Már vagy 10 éve használom a SKYGLOBE-ot, könnyen kezelhető DOS alatt (is) fut, és a kb. 600 kbyte-ban benne van az összes égitest kb. 10 magnitudóig (?) ja ez lehet, hogy túlzás, mert 25000 csillagot ismer. Most kaptam valakitől egy Starry Night Basic 2.1-et no ez már új generáció, mert rázoomolva a nem csillagszerű égitestekre gyönyörűen adják a részleteket, a Jupiter holdaktól a Saturnus gyűrűig... Ilyen célra eddig a RedShiftet használtam, de az CD-s és mindenhopva nem vihetem. Ez meg "pici", kb 6 mega és könnyen kezelhető, szóval az iskolámban ezt használom, míg a fejemre nem csapnak a BSA-sok.
Persze mindegyikkel mehetek térben időben bárhova.
Beirányzol egy jól azonosítható egyenlítő közeli csillagot, aztán a csillagidő és a csillag rektaszcenziója ismeretében beállítod a rektatengely körosztását annyira, amennyinek lennie kell.
A faterommal egy pár év alattépitettünk egy Newton rendszerű távcsövet 200-as tükörrel.A fő irány elveket a Kulin féle Távcső világából vettük.Mára már eljutott arra a szintre hogy az okulár kihuzat kivételével lész de az okulárt kézben tartva már lehet nézelődni.A múlkor meg csináltam a deklinációs és a rekta tengely szög és óra osztását.A deklinációs tengely osztása egyértelmű.Az lenne a kérdésem hogy mi képpen tudnám a rekta tengely óra osztását be tájolni?Mert a csillag térképeken a tavaszpont(0h) vonala a cassiopea mellett megy el.Ha úgy csinálom hogy megvárom hogy a tavaszpont elérje a legnagyobb magasságot(delel)-úgy tudom itt 23h-kor-és a beosztáson be jelölöm a térkép szerint a 0h-t az úgy jó?Vagy más technikával kell?
Úgy érzem, hogy még többeknek nem világos, hogy mi a kérdés. Egy egyszerű példával megpróbálom szemléltetni:
Egy labdát pörgetek az ujjam hegyén. Ekkor az egyik pólus az ujjammal érintkező pont, a másik azzal átellenes. Ezután leveszem a labdát, felteszem más helyzetben, és ismét megpörgetem. Ekkor ismét az ujjammal érintkező pont az egyik pólus és az átellenes a másik, ugyanúgy pörög, ugyanarra mutat a tengely, de más helyzetben van a labda.
A kérdés az, hogy ha ez a labda a föld, akkor előfordulhatott-e a fent leírt két forgásállapot közötti változás? Esetleg úgy, hogy közben a tengely iránya, vagy/és a precessziós kúp nyílásszöge is megváltozhatott?
Na jó, de mihez rögzíted a koordinátarendszert a gömbön? (Melyik lesz a "greenwich-i meridián" egymilliárd év múlva, ha mozog az európai kontinenstábla?)
Ez szerintem koordináta-rendszer választástól függ.Ha én azt mondom, hogy a hosszúságok mindig a pólusokban metszék egymást, akkor ebben a kr.-ben soha nem mozdul el a polus, ha más kr.-t veszünk akkor már mozoghat.Ha a földgömbhöz viszonyítunk akkor az első kr-t kell választanunk.Talán ez segíthet a probléma megoldásában. :)
Persze hogy a gömb billen a tengellyel együtt, de a pólus marad a helyén a gömb egy tetszőleges pontjához képest.(Már ha jól tudom).
-- Akárhogy is rakom össze mindig precesszió lesz belőle :-)) --
Pólusmozgás meg szerintem így nem lesz belőle.
(Bár ez a szerintem nem éppen egzakt bizonyítás)
Addig oké, hogy a perdületmegmaradás törvénye miatt a tengely állásának megváltoztatásához külsô forgatónyomaték kell. De akkor az egész gömb billen, nem csak a tengely helyezôdik át a gömbhöz képest.
Nem tudom jól tudom-e , de a forgástengely a gömbhöz képest megtartja az irányát, mint ahogy az inga is megtartja a lengési síkját.Ha a Földet alaposan oldalba somná egy kisbolygó, akkor a forgástengely döféspontjának a helyzete (pólus) nem változna, viszont a forgástengely iránya "kibillenhet", ekkor a tengely egy kúppalást mentén kezd el járni.Azaz visszajutottunk a precesszióhoz.( Azaz a precesszió létrejöttének mindegy hogy egyik oldalon egy kisbolygó tolta, vagy a másikon a Nap-Hold húzza )
A kérdés az hogy ha a forgó (gömbszimmetrikus) test tömegközéppontja megváltozik, áttevődik, akkor hogyan változik a pólus pozíciója a felület egy pontjához képest...
Valami "mechanikus" könyvben megnézem, de szerintem csak precessziós hatást okoz...
>... úgy értettem, hogy a kérdés arra irányult, hogy a földgömbhöz képest változhat-e a tengely helyzete?
Igen, arra irányult. És nem azokra a szögmásodperc-törtrészekre gondolok, amennyit biztos változik párezer év alatt, hanem arra, hogy lehettek-e a pólusok egészen máshol, mint mostanság.
A tömegátrendeződés befolyásolja,és az hogy a falevél elbomlik és így tömeget veszt és egyből más lesz az északi félgömb tömege a délihez képest,mint előtte.
Egy test saját magára forgatónyomatékot fejt ki? Kissé Münchhausen-effektus lenne. (Tudod, aki a hajánál fogva húzta ki magát a mocsárból)
A faleveles példát még mindig nem értem. Az, hogy a falevélanyag pár méterrel feljebb, vagy lejjebb van, miért befolyásolja a tengely helyzetét?
tegyük fel,hogy homogén a test és gömbszimmetrikus.Akkor forog egy bizonyos tengely körül.Ha egy ponton nagyobb egy kicsit a sűrűség akkor az jobban vonza a többi részecskét, ami végülis oda vezet, hogy ez a kis rész forgatónyomatékot fejt ki a tenygelyre.Szerintem. :)
