" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szinte szobanövénynek minősíthető. Egy olyan hőszennyezés mellett nem kell azt félteni se télen, se nyáron. Mindig nagyon zavarban vagyok, amikor egy agyonhőszennyezett városi környezet növényeit kell minősíteni. Mindig olyan késztetésem van, hogy a szobanövényekhez hasonlítsam őket. Semmilyen referenciát nem jelentenek semmire vonatkozóan.
Mi idén tavasszal ültettünk egyet, akkor csak egy "vessző" volt (nézd el nekem, nem tudom a szakkifejezést :-)), de annyi ága nőtt, hogy csak lestünk :-)
Ha az idén tavasszal nem léptem volna meg ezt a "kíméletlen" metszési beavatkozást, a fa kialakításában szinte helyrehozhatatlan hibák következtek volna be.
Tavaly az ideinél nagyobb termést hozott. Nem örültem neki annyira, amennyire illett volna, mert a fa fejlődésének és alakjának rovására történt. Az idén elég sok ágat levágtam róla és örültem, hogy a termésmennyiség korlátozottabb. Két év múlva felnőttkorba lép. Onnan kezdve lehet majd termelni vele. Tavaly őszi kép:
Természetesen a távolabbi terv a káki. Ráadásul rajta keresztül intézményesül is ez a tudomány és lemegy rólam az a teher, hogy a szakmát folyton kritizálnom kelljen. Ezen keresztül pedig a szagemberek is mind szakemberré nemesülhetnek.
Egyelőre ez nem publikus. Ennek több változatát tervezzük, köztük egy egyetlen lapot, rajta összefoglalt fő tudnivalókkal, szaporítóanyaghoz mellékelve. Ennek tavaszra el kell készülnie. Aztán egy olvasmányos könyv szerepel a jövő év terveiben egy aggastyán műveként, csitri társszerzővel. Eredetileg egyedül akartam befejezni, de ez a kislány olyan nagyra nőtt actinidiológiában másfél év alatt, hogy szakértőként kell felnéznem rá és megosztanom vele az alkotás örömét. Már most is örül az eddig végzett kiviológiai tudományának és melléktermékként még olaszul is megtanult.
Számodra világos, mert érted az összefüggéseket. De akinek légkalapáccsal sem bírod beleverni a fejébe a hatalmas lokális eltérések okát, az nagyon furcsán néz rád és az általad képviseltekkel kapcsolatban még nagyobb kételye támad, amikor Bátaapátira meg Nyírlugosra hivatkozol az óbaroki mérési adat hihetőségének bizonyításában. Az ő kockafeje további belső kockákból épül fel. Ezért ráadásul közel annyira okosnak is képzeli magát, mint amennyire buta. Ezzel pedig számára a valamikori megértés esélye is elszáll.
Gondolhatnánk hogy nemjól mér a mérője az óbaroki észlelőnek, de ugye a felcsúti 3 fok, a bátaapáti 1 fok és a nyírlugosi 0,-1 fok mutatja hogy teljesen reálisakat mér!
Közben Szegeden 9 fok van borult éggel! Magyarán, amennyiben pl. Zala megyében többet lenne borult az ég, mint másfele, akkor nem lehetnének ilyen alacsony minimumátlagok, mint amikkel a zalai fagyzugállomások büszkélkedhetnek! Sőt, ezért abban az esetben nem is tudnák hogy fagyzugban vannak!
Ha ugyanannyi a fizetés, ha észreveszik, ha nem, akkor elvileg esély lenne rá, hogy észre is vegyék, mert nekik tökmindegy, vagyis nem járnak vele rosszabbul, igy akár észre is vehetnék! De mivel ez nem történt meg, így nem azért nem veszik észre, mert a fizetés igy is úgyis annyi! Ez nem pénz kérdése! Nekünk sem lesz több pénzünk, hogy észrevettük!
Azt is be kéne látnunk, hogy jeles szagtekintélyek nem blamálhatják magukat ilyen baromi egyszerűen belátható összefüggések megértésével. Színvonal alatti lenne számukra.
Valószínűleg mi vagyunk bolondok, hogy észrevesszük, meg szánalmas álmodozók, hogy különböző matematikai összefüggések felé kalandoznak a gondolataink. Sajnálni való, kicsinyes aggályoskodás részünkről.
