"A Minkowski-tér vagy Minkowski téridő matematikai-fizikai fogalom; a térnek az az értelmezése, amelyben az Einstein-féle speciális relativitáselmélet legjobban megfogalmazható."
- az idődimenzió a nulladik dimenzió, de előfordul negyedik dimenzióként is; - az időkoordináta és a metrikus tenzor időkomponense is képzetes szám*; - Einstein-féle szummázási konvenció; - metrikus tenzor, aminek kovariáns és kontravariáns alakja ugyanaz szorzást indexlehúzásnak illetve indexfelhúzásnak is nevezzük; - kontravariáns komponensek szerinti parciális deriváltak egy kovariáns vektort alkotnak; - Lorentz-tenzorokat vagy négyestenzorokat, Lorentz-skalárok vagy négyesskalárok és Lorentz-vektorokat vagy négyesvektorok; - stb. ... ;-)
"Tanulj!"
Háát... 'kösz', ezt inkább nem.. !
Számomra fontosabb az egyszerű és 'közérthető' (és használható!!!) 2+2=4 logika (amit te csak "szavannamajom agy"-nak nevezel), mintsem hogy meg akarjak felelni a 'magasabb köröknek', és a fentebbi 'logikában 'elmerülve', 'magába szippantson az örvény'.. ! ;-(
képzetes szám* > A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás, valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak. (vagyis a nemlétezővel való 'mahinációhoz' kitalált mat-i 'bűvésztrükk'.. ;) ;-(
"Mondom: fogd fel végre, hogy a foton (meg az összes kvantált részecske) egy "matematikai objektum", ami egyszerre hullám és korpuszkula jellemzőkkel bír. Ilyet ugyan szavannamajom aggyal nem tudunk vizualizálni, de ettől még az egyenletek amik ezt mutatják, azok precízen jók."
Háát... pedig Cseik "matematikai" képletei nagyon jól megmagyarázzák ("szavannamajom aggyal" is érthetően/"vizualizál"-hatóan), hogy hogyan lehetséges az, hogy a "foton" nem csak egy "matematikai objektum", hanem nagyon is "egyszerüen" működő 'valami', aminek -a jó! alapok miatt..- könnyen érthető az "egyszerre hullám és korpuszkula jellemzői"... ! ;-)
(tehát: " Van máásik !! " -- ami jobb is... ! ;) ;-)
"Kérdés: egy fotonnak hogyan kell értelmezni a hullámhosszát?"
Így:
"Meg tudod ezt mondani, vagy csak gagyogsz össze-vissza?"
Ezt már korábban is megkaptad, és akkor sem értetted.
Mondom: fogd fel végre, hogy a foton (meg az összes kvantált részecske) egy "matematikai objektum", ami egyszerre hullám és korpuszkula jellemzőkkel bír. Ilyet ugyan szavannamajom aggyal nem tudunk vizualizálni, de ettől még az egyenletek amik ezt mutatják, azok precízen jók.
Mellesleg egy négydimenziós "kockát" se tudunk vizualizálni, ugyanis a szavannamajom agyunk háromdimenziós tér kezelésére készült. Ettől még a tesseract egy matematikailag precízen leírható alakzat.
Bele kéne törődnöd, hogy a majomagyunk nem a "valódi valóság" felfogására készült, hanem hogy a kavicsok-folyók-leopárdok világában ne pusztuljon el az ősünk azelőtt, hogy utódokat csinált volna. A világ nem olyan, amilyennek egy szavannamajom el tudja képzelni, és erre nincs is szabály, hogy olyannak kéne lennie.
"Azaz jó eséllyel a foton tömege egzakt nulla, és így egzakt fénysebességgel halad."
De ha "a foton tömege egzakt nulla", akkor MIÉRTcsak "fénysebességgel halad" a fény a "vákuumban", hisz' a "téér" "üres", nem fékezi semmi... ?!
De azt is lehetne kérdezni, hogy MIÉRT nem lassabban! halad a fény a "vákuumban", MIÉRT pont' 299 792 458 m/s minden(-féle..?) fény sebessége, 'akármilyen erős/energiadús' a fénykibocsájtó forrás... ?! ;-/
Te valamit qrvára kutyulsz. (Jó szokásodhoz híven.)
A QED-ben a foton tömeg nélküli részecske, és így egzakt fénysebességgel halad vákuumban. Mindenfélle "kiterjesztett" kvantumelektrodinamikai modellben számolnak valamilyen foton-tömeggel. Azonban ha a fotonnak tömege volna, akkor a sebessége függne a hullámhosszától, ezt viszont ezidáig SENKI SEM TUDTA KIMUTATNI.
Azaz jó eséllyel a foton tömege egzakt nulla, és így egzakt fénysebességgel halad.
"peldanknal maradva, a specrel megjosolja az idodilataciot. az idodilatacio merheto, de ez nem bizonyitja h a specrel helyes, csak azt, h letezo jelenseget emlit."
'És tessék mondani!': hol és hogyan "merheto", ez az "idodilatacio" nevü 'izé'... ?! ;-/
"Mint pl. a relativitás-elméletnél... amiről már sokszor bebizonyították, hogy egy logikailag abszurd agybaj,"
Nem. Senki ilyet nem bizonyított.
Hogy hozzánemértő hülyék milyen bolond "relativitástagadó" könyveket írogatnak és blogokat tartanak fent, az semmit se számít. A bolond kutya is megugatja a postásautót, mivel nem éri fel ésszel.
"Mert az elektromágneses mező csatolása miatt nagyon-nagyon picit gerjeszteni fogja a vákuum lakóit, vagyis az elektron és pozitron mezőket. Tehát a vákuum egy pszeudo dielektrikum. És ezáltal a fény nem fénysebességgel közlekedik, hanem egy nagyon kicsit lassabban."
Hát, ebből egy szó sem igaz, de sebaj. Ez a te személyes nünüke "működésképtelen elképzelésed".
Erre vezet, hogy minden összeolvasott dolgot - azok megértése nélkül - szabad asszociációval összezagyválsz te is. Azt nem értem meg, hogy honnan származik az a személyiségzavar, hogy az alulművelt outsiderek kényszert éreznek személyes (és hibás) elképzelések kidolgozására? Én semmi ilyen kényszert nem érzek, nekem bővel elég szellemi feladat hogy a valóban hozzáértők fizikai modelljeit próbáljam megérteni.
"Tudod az, hogy fejben "össze tudod kötni 'logikusan' a kezdeti és a végállapotokat" lófszt sem ér. Ugyanis fejben olyan könnyen és lazán tévedhetsz, hogy öröm nézni.
A természettudományok művelése úgy működik, hogy ha van egy ötleted, akkor KIMATEKOZOD, ugyanis míg a szóban-fogalmakban gondolkodás hányaveti, pongyola és logikai hibákkal terhelt, addig a matek szigorúan következetes és logikus. Ha a matekozás nem mutatott ki ellentmondást, na akkor jó az elképzelésed. A matekozás nélkül amit itt műveltek csak pelenkás pisisek felnőttesdit utánzó ügyetlen játéka az óvoda homokozójában."
Ja, peersze.. ! A "matek" 'bizonyítja' az elképzelés helyességét... Mint pl. a relativitás-elméletnél... amiről már sokszor bebizonyították, hogy egy logikailag abszurd agybaj, de mivel 'van rá' matematikai 'bizonyítás', ezért azonnal 'igaznak vehető'...
;-/
Pedig ha az 'alap' rossz, a 'felépítmény' is hamar összeomlik... ! ;-)
"A gyakorlatban történő felhasználása, nem az elméletet igazolja? A kitalálás és a megfigyelés között van az elmebeli konstrukció, a matek. ;-)"
gyakori teves feltetelezest erintettel, ugyanis sem a gyakorlati alkalmazas sem egy matematikai formula letezese nem bizonyitja automatikusan az elmelet helyesseget.
a gyakorlati hasznalhatosag annyit jelent, hogy letezik az elmeletben leirt jelenseg, de annak okat nem igazolja.
a matematikai leiras pedig lekorlatozodik a kiindulo feltetelek igazsagtartalmara es ha egyetlen esetben is helytelen az eredmeny, akkor - ellentetben a mainstream felfogassal - nem mondhatjuk h meg csiszolasra szorul de jo, hanem ki kell jelenteni h rossz.
peldanknal maradva, a specrel megjosolja az idodilataciot. az idodilatacio merheto, de ez nem bizonyitja h a specrel helyes, csak azt, h letezo jelenseget emlit. pl. ha en megjosolhatom h ha a csokiautomataba penzt dobok, akkor kidob egy csokit es kitalalom hozza h kismanok atalakitjak a penzermet csokiva, akkor a kiadott csoki nem az elmeletemet igazolja, csak azt h letezo esemenyrol szol.
a specrel matekja pedig - ahogy korabban mar szo volt rola - a helytelenul kiegeszitett relativitas elvre epul, vagyis csak annyit bizonyit, h ha
A*k=B es B*k=A
akkor igaz a levezetes. ez viszont csak akkor igaz, ha k=1 es A=B vagyis relativ nulla sebessegnel.
tehat onmagaban a matek semmit nem er, mindig csak a kiindulo feltetelekkel egyut szabad figyelembe venni, azok elhagyasa eseten ervenytelen.
És most már arról is én tehetek, hogy kvantum specin csak számolni nem tanítottak meg. :o)
Valahol utána kellene járnom, hogy a Schrödinger-egyenletet hogyan lehet megoldani tetszőleges V(x) potenciálra.
Először 1 db individuális részecskére.
Aztán jöhet a dekoherencia.
Mert arra tényleg kíváncsi vagyok, hogy ebből a hullámfüggvény diszperziója helyett hogyan jön ki pont fordítva a lokalizáció, vagyis a tiszta kvantumállapotot mutató mérés.
