" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Gyötrelmünkben találgatunk, de az teljesen nyilvánvaló, hogy jelen van valamilyen torzító tényező. Az állomástelepítéseknél ezeket előre ki kéne szűrni és ilyen helyre nem lenne szabad állomást telepíteni. De ha már félresikerült, akkor néhány évtized alatt illene felfigyelni rá. De abszolút nem tudni róla, az a maga nemében világrekord!
Inkább úgy helyes talán, hogy ha sűrű köd van, mint ami most arrafelé van, akkor tökmindegy mivan a köd fölött, az alsó beködölt réteg önálló életet él! Magyarán, ha a ködben van egy kályha (kifutópálya és városhő), akkor amennyiben a kályha felől jön a levegő akkor az meleg, ha másik irányból, akkor hideg! Volt olyan szitu, hogy, ugye, normális helyzetben, vagy inkább természetes helyzetben a felhőzet növekedése a szél erősödése a hőmérséklet növekedését kell hogy okozza, ennek ellenére volt 8 fok derült, nyugati 4 km/h-s széllel, beborult, megerősödött a szél duplájára, csakhogy kelet felől, és a boru+szélerősödés ellenére lehuzant a hőmérséklet 5 fokra! Következő órában kiderült, csökkent a szél, csakhogy közben visszafordult a kályha felől, és visszament 8 fokra! Holott pont forditva kellett volna! Csakhát a kályha erősebb tényező, mint a felhő meg a szél ereje!
Ez nem rossz előjel. Egy "Katalin" típusú előtéllel már nem egy telet sikerült kiváltanunk életünk során. Bezzeg, ha karácsonyig nem fagy, akkor megnézhetjük magunkat januárban!
Nappal meg főleg, de azokat meg talán pont könnyebb is kiszúrni, míg éjszaka gyakran nem lehet kitalálni, hogy valami kivételesen jó pozíció, vagy belső udvar, ablak melletti a mérőhely. Mindenesetre most tényleg érvényesülhetnek bizonyos áramlási irányok, ugyan nem vagyok otthon, de beszámoló alapján élénk nyugatias szél fúj, volt 7,5 fok is, aztán felment 9,4-re. Hasonlóan fut jelenleg a közeli szomódi automata is, ami országosan épp a legmelegebbet méri. Érdekes, hogy a közeli völgyben is mér most valaki és ott sem érvényesül a melegedés annyira, pedig ezt nehezen tudom elképzelni a szél miatt, mert legfeljebb 8 km-re lehet.
Közben sajna lehet hozzászokni a gondolathoz, hogy egyre gyakrabban lesz ez az időjárási modellek magaslati hőmérsékleti térképein ilyen színezés! Az elsőn jön be a hideg, a másodikon pedig egy mediterrán ciklon néz ki, ebben a kivitelben havazással!
Ha nem tenné meg ugyanezt a pogányi mérő derült éjszakákon is, akkor lehetne a felhőre fogni! Ha van igazság, ami általában nincs, de ha egyszer az életben van, akkor a 11 órás mérésnél keleties szél fog fújni, és akkor az egyértelmű! Mert ha keleties szél mellett visszazuhan a borulás ellenére, akkor ott a reális hőmérséklet annyi, a 3-4 fok meg a "fűtés"!
Azért nem nézem soha az időképet, mert érzékelhetően nappal is és éjjel jól kiszúrható fals adatok is vannak benne. Az omsz állomásokat már megtanultam értelmezni a maguk lehető legabszurdabb helyre telepített mivoltukkal együtt.
Pécs-Pogányban a tegnapra virradó éjjeli adatsor sok tanulsággal szolgál! Amikor forog a szél egész éjjel, vagy áramlási vagy helyi szél, egy éjszaka alatt mind a 4 égtájból fúj, akkor a hőmérő is ugrál, 2-3 fokokat is attól függően, hogy merről fúj, rendszerint az északnyugati-nyugati-délnyugati szélnél ugrik fel, a keletiesnél pedig le! Mintha valami hőtöbblet lenne abban az irányban, ahonnan fújva ugrik felfelé a hőmérséklet! Aztán a tegnapi éjszaka az mókás volt, mégig keleties szél, és szépen egyenletesen süllyedő hőmérséklet! Magyarán vagy a kifutópálya, vagy a városi hőszennyezés miatt plusz hőtöbbletet kap abból a bizonyos irányból!
Aztaaaaaaaaaa! Most nézem, az 1 fokról felugrott 4, azaz NÉGY fokra Pécs-Pogány, amint visszafordult a város és a kifutópálya felé a szél! Kegyetlen, és erre senki nem figyelt fel! Döbbenet!
Így könnyü mediterránnak lenni, hogy az egyetem aulájából kihozzák a kifutópálya mellé!
Az áramlás valószínűleg keletiesről északiasra váltott és elkezdtük Pécset és az erőmű hőjét mérni. Tipikus pogányi éjszakai "liftezés". De ezeknek minden jó, észre nem vesznek semmit, még az ottani észlelő sem vette észre. Erről ottani látogatásunkkor személyesen meggyőződtünk.
Január 4-5-ére hasonlító áramlási helyzet. Szívesen mérnék most a kozármislenyi tó partján. Lehet, hogy országos negatív csúcs lenne. A pogányi adat arra utal.
Szinte szobanövénynek minősíthető. Egy olyan hőszennyezés mellett nem kell azt félteni se télen, se nyáron. Mindig nagyon zavarban vagyok, amikor egy agyonhőszennyezett városi környezet növényeit kell minősíteni. Mindig olyan késztetésem van, hogy a szobanövényekhez hasonlítsam őket. Semmilyen referenciát nem jelentenek semmire vonatkozóan.
