A szürkebarát (pinot gris), a pinot blanc és a pinot noir genetikailag ugyanaz a fajta, csak rügymutációval (így hívják ezt a jelenséget a biológusok) megváltozott a bogyó színe. Elöfordulhat, hogy nálad is ez történt a világ legsilányabb, leginkább megvetendö fajtájával.
Köszönöm a tippet, Otellóm és Izabellám van, jól ismerem őket, azokra nem hasonlít, sokkal nagyobbak a bogyói.
Egy idős bácsi kertjéből származik a szülője, így azt sem hiszem, hogy neki évtizedekkel ezelőtt japán importra lett volna lehetősége.
Viszont erre a Concord-ra nagyon hasonlít..., lehet hogy az lesz, nem tudom ez mennyire elterjedt Magyarországon... ? Mindenesetre köszönöm mégegyszer a hozzászólást.
Bocs, én nem vagyok szakember, de nekünk régen csak direkttermő szőlőlugasunk volt, Othello és Izabella szőlőkből. Mindkettő kék. A leírásuk - sok más színes amerikai és jaoán direkttermővel együtt:
Segítségre lenne szükségem egy fajta beazonosításához. Nem tudom, létezik-e "kék noah", da ha igen, akkor nekem ilyenem van, sokat járok-kelek az országban szőlő-kedvelő ismerőseimnél, nem láttam még ilyet. A lényeg, hogy ennek a szőlőnek mindene (levél, vitorla, szár, bogyók íze, bogyóhéj, érési idő...stb.) pont olyan, mint a noah-é, három különbséggel: egyrészt, hogy a bogyók kékek, másrészt, hogy mind a bogyók, mind a fürtök sokkal nagyobbak (akár 400-550 g). Minden jel arra utal, hogy direkttermőről van szó, de eddig semmilyen fajtaleírásban nem találtam említést a kék noah létezéséről, sem olyan szőlőről, aminek a leírása illene az enyémre... Bármilyen tapasztalatnak, ötletnek nagyon örülnék!
A másik érdekesség, hogy pár éve szaporítottam néhány (kb. 20) noah-t sima vesszőről, tavaly és idén el is kezdtek szépen teremni, és mit ad Isten: az egyiken kék bogyójú fürtök teremnek!!!! Létezhet ilyesmi? Van valakinek hasonló tapasztalata? Hallottam már a virágok (dáliák, kardvirágok) esetében ún. elfajzásról, amikor pl. egy sárga virágot beültetünk egy csomó piros közé és az adott egyed, hasonulva a környezetéhez, színt vált, de nem tudom ennek lehet-e köze az én noah-m kikéküléséhez...?
Köszönet előre is minden értelmes hozzászólásért.... Üdv.
Apám már irtott ki ablaktokból lódarazsakat, iszonyat büdös lett utána. Ezek után ha befészkeltek, inkább kivártuk, hogy ősszel maguktól elpusztuljanak. Akkor legalább be lehet gyűjteni azt a gyönyörű fészket.
Ez a darazsakra nagyon hatásos,ha a levegőben sikerül elkapni,már le is esik és kész.A lódarazsakat ki tudnád irtani vele,persze,megfelelő védőöltözetben.
Pár csepp mosogatószer hozzá, hogy a dárázs mindjárt lesüllyedjen--- bár lehet a sör is hasonló ebből a szempontból. Én csak cukros ecetes vizzel próbáltam.
A nehézkes préselés nálam nem szempont, szivattyúval leszedem a színmustot aztán épp csak felrakom a présre, ami lefolyik az még megy hozzá, és ennyiből készül a bor. A többi meg cefrének pálinkához, nagyon finom szőlőpálinka lesz belőle (egész szemek is vannak még benne annyira nincs megpréselve). Szóval akkor pektinbontózni sem fogom.
Az alkoholt a tavalyiban én 12.5re mértem de ezzel együtt is könnyűnek tűnik a bor :)
És ezt ajánlott tavasztól A DARAZSAT IRTANI IRTANI IRTANI!!! Mindenki nyafog hogy sok a darázs,az irtók nem győzik,petpalackból meg pikk-pakk megvan.A tecsoba 270ft egy 1.5l-es sör,azt felhigítom 2l-re +5ek cukor 3ek ecet,10 flakonba elosztva iszonyat darazsat összefog.
Egy olyan évre emlékszem, hogy szeptember második felében szüreteltünk egyéb okok miatt. A cukorfok erős 22 volt. Akkor volt először és az óta sem, hogy alacsony volt a savfok, 5 környéki, de inkább alatta. Pótolni kellett. Alkoholra erős volt a bor, de az íze a lágyulás miatt más volt. A Bianka hajlamos a lágyulásra, figyelni kell a szüret idejét. Barátom augusztus 17 szürettel 18-as Biancát szedett 7,5 savval. Én a hétvégén szedem, kíváncsi vagyok az értékekre. A mai próbamérés szerint 20-as a cukorfok. Biancánál a rothadástól nem kell félni, nem rohad.
Miért ne várjuk meg a 20as mustfokot, a lelágyulás miatt? Nekem van bianca, egy viszonylag vegyes fehér ültetvénynek szerintem legalább a harmada-fele. Tavaly átlagosan 20as mustfokkal szüreteltük és idén is valószínűleg így lesz (bár két héttel korábban), azonnali nagyon gyors feldolgozással, bogyózva és alig-alig préselve. Acéltartályban erjedt spontán, nekem nagyon tetsző könnyű fehér lett belőle, pont jó savakkal. De akkor valószínűleg a többi fajta felhúzza a savtartalmat.
Jól működik, 2 ujjnyi lötty az üvegben, 2 ujjnyi darázs.
A teteje eredeti bolti darázscsapda, amibe még véletlenül sem ment bele senki-semmi, a műanyag elporlott, csak a teteje maradt, azt raktam egy dunsztosüvegre.
Irdatlan mennyiségű lódarázs költözött a szerszámos faházamba, a közelébe sem tudok/merek menni.
Én csak a töppedt/aszúszemes szőlőt áztatom 24-36 órát, az olaszrizlinget igyekszem minél előbb préselni, csak a(z idő)kényszer visz néha rá, hogy 12-16 órát ázzon. Áztatás alatt általában lágyulnak, igaz, hogy ízanyagban gazdagodnak. Egy időben áztattuk a cserszegit és a nektárt is, de én nem ajánlom áztatásra őket, mert kb. martini lesz belőlük (fehérember számára ihatalanul ízgazdag, tömény, bármilyen cukorfokkal (17,5-től 23,5-ig minden volt) szüretelve).
A bianca és a zalagyöngye igényli a pektinbontó enzimet, de nem szabadna megvárni amíg 20 fokos lesz, max18,5-tel kéne szüretelni, de mindenképp bogyózva.
Leírást olvastam róla korábban, az alapján azt vettem le, hogy reduktívan érdemes erjeszteni, és vigyázni kell, hogy ne érjen túl, mert akkor rossz ízű lesz a bor. A sava lemehet neki eléggé, gondolom főleg túlérésben.
Ezekről van tapasztalat? Nincs telepítése tervben, de kíváncsi vagyok rá.
Az áztatásról nem volt szó a leírásban, de más rezisztens fajtáknál tapasztaltam, áztatás hatására kaphatnak egy erőteljes kesernyés ízt, komolyabbat, mint a hagyományos fajták esetében.
