Hopp eszembe jutott egy jelenet: Dooku eldobta Obi-want a III-ban.
Tehát lehet. Dooku tudta használni. Senki más. Ebből és az előző tényekből következően még az is lehetséges hogy Sötét Oldali tudás kell hozzá. De Grogu szempontjából nézve ez mindegy, mert egy az gügyögi semmiféleképp nem használhatná.
Elméletileg mindenre jó kell hogy legyen. Ugye Yoda azt mondta hogy: "AZ ERŐ ott van mindenütt" Ebből kiindulva működnie kellene. pl. Vader is megfoghatta volna a zuhanó Luke-ot. Miért nem tette?
Szóval szerintem lehetséges, de valamilyen olyan képesség kell hozzá, amit csak nagyon hosszú idő alatt lehet elsajátítani, és az sem sikerül mindenkinek. Ezért nem tudta Luke, Anakin, Obi-wan, vagy Mace Windu. És ebből kifolyólag nem tudhatja egy gügyögi csecsemő.
Csak azokra akik elutasítják valamilyen formában. Aki szerint jó, aki elfogadja, az nem tud rehabilitálni.
"Szerintem legalább öt csoportba sorolhatóak az SW-rajongói"
És minden csoportban vannak akiknek az OT az etalon. És minden csoportban vannak akiknek csak tetszik de nem értik a részleteket, és nem is érdekli őket.
"és ahogyan láttuk, rendkívül agresszíven reagálnak, ha valaki "beletapos" a gyermekkori álmaikba."
Ez egy rendkívül kis, és lényegtelen csoport, akik nem bizonyítékok az erősen korlátolt emberek létezésén kívül semmire, és semmi esetre sem reprezentálják az említett két csoportot.
"Amikor arról beszélek, hogy tíz év múlva jelentősen megváltozhat a folytatástrilógia megítélése"
Már az általad említett összes csoport ítélt.
Nincs folytatás trilógia.
"tíz év múlva fog még érdekelni valakit a Star Wars világa?"
Azután amit dizni művelt vele ...
"Vannak hibák, amiket nem szabad elkövetni."
Szerintem is. Például nem szabad a rajongókat és az eredeti alkotást figyelembe nem vevő, politikai és társadalmi kisebbségeket érintő dolgokkal teleerőltetett, ócska forgatókönyvekből filmeket gyártani, pusztán pénzkeresés céljából. Ezek jóval nagyobb problémák, mint az hogy hány év telik el két film között. Az emberek első sorban a terméket ítélik meg. És az megbukott.
Így hirtelen két fő dologra emlékszem. A Force Heal és az orrszarvú lebegtetése.
Azt tudjuk hogy Anakin-nak és Obi-wannak nagyon nagy is szüksége lett volna a Force Heal-re, de nem használták. Azaz nincs. Tehát bébi Yoda a Jedi templomban tanulta meg amit senki más nem tudott soha.
A lebegtetés is jól jött volna Luke-nak a Rancor ellen, vagy a geonosisi arénában, de még Mace Windu sem használta mikor az az izé rárontott.
Arrogáns módon lenullázni egy széria bizonyos részeit és nagy dérrel-dúrral újrakezdeni (hogy aztán a rebootolás eredménye még sz*rabb legyen). A Terminátor-sorozat a jó példa, ahol a nagy dzsémszkemeronozás jegyében kukába dobták a 3. és a 4. részt (nem gondolva arra, hogy sokaknak éppen ezek tetszettek) és helyette jött az 5. és a 6., amelyek még rosszabbak lettek (és lényegében senkinek nem tetszettek).
A Superman esetében is lejátszódott valami hasonló. A III. rész fogadtatása elmaradt az első kettőtől, túlságosan eltérő szellemisége miatt, erre a IV. részben próbáltak valamelyest visszatérni a korábbiakhoz, és szinte semmit nem használtak fel a harmadikból (egyedül azt az információt, hogy Martha már nem élt), visszahozták Lex Luthort, újra nagyobb szerepet kapott Lois Lane és nem szerepelt Lana Lang, ismét megjelent a helyszínek közt a Magány Erődje, ennek ellenére a IV. rész még rosszabb lett, és majdnem két évtizedre földbe állította a franchise-t. Aztán jött 2006-ban a Superman visszatér, amely a III. és IV. részt teljesen figyelmen kívül hagyta, olyan lett, mintha az első két rész soha el nem készült remake-jének lett volna a folytatása (pár évtizeddel később játszódott, mint az eredeti filmek), ennek ellenére az sem aratott osztatlan sikert.
De tulajdonképpen a Disney-trilógia esetében is a IX. rész abban hibázott leginkább, hogy ha már ilyen lett a VIII. rész, nem próbálta meg arra építve zárni a trilógiát és a sagát, hanem nagy része elment azzal, hogy bátortalanul próbált bocsánatot kérni miatta.
Szerintem legalább öt csoportba sorolhatóak az SW-rajongói.
1. Akik kamaszként a moziban látták a csodát, azaz a klasszikus trilógiát. Ez a generáció jelenleg a 48 és a 60 év között van. Jelenleg ők a hangadók. Mellesleg én is idetartozom.
2. Akik a klasszikus trilógiával a VHS-korszakban találkoztak, illetve alapélmény volt az életükben a kilencvenes évek felújított trilógiája (és nekik pl. természetes dolog, hogy Luke magyar hangja Stohl Buci). Ők jelenleg negyvenesek.
3. Az előzménytrilógia generációja, akiknek már az animációs sorozatok is csatlakoztak az élményekhez. Ők valahol a 30 és a 40 között vannak.
4. Azok, akik már a Disney mozis korszak nemzedékét alkotják. Közülük a legidősebbek huszonévesként most fejezik be az egyetemet vagy alapítanak a családot, míg a legfiatalabbak a gimis korszakukban vannak.
5. A 2010 után születettek, akik az élőszereplős sorozatok világába csöppentek bele, és nekik már a Yoda Baby a nagybetűs ÉLMÉNY.
Az 1. és 2. kategória között nincs jelentős különbség. Az ő esetükben szerintem abszolút férfidominancia van, és ahogyan láttuk, rendkívül agresszíven reagálnak, ha valaki "beletapos" a gyermekkori álmaikba. Az is fontos, hogy az ő gyerekkorukban a Star Wars volt az uralkodó filmes világ, ebből adódóan az összes velük egykorú filmes rajongót alapul véve magas az arányuk.
Ahogyan haladunk életkorilag lefelé, úgy növekszik a nők jelenléte, ugyanakkor az adott korosztály filmes rajongói között csökken a súlyuk, miután rendesen megszaporodtak a franchise-ok. Szintén lefelé haladva gyengül az érzelmi elkötelezettség is.
Amikor arról beszélek, hogy tíz év múlva jelentősen megváltozhat a folytatástrilógia megítélése, akkor arra gondolok, hogy az 1. csoport akkor kezd nyugdíjba menni, miközben a 4. a csúcsra jut. Márpedig a biológia törvényei miatt mindig eljön az idő, amikor már nem az öregek dominálnak.
Van azonban még egy kérdés: tíz év múlva fog még érdekelni valakit a Star Wars világa?
Vannak hibák, amiket nem szabad elkövetni.
1. Túl sok szünetet hagyni egy franchise két produkciója között, mert akkor egy teljes korosztály kimaradhat az élményszerzésből. Az Indiana Jones-sorozat most issza a levét, amiért 1989 után kevés tartalmat gyártottak.
2. A túl sok tartalom sem jó, mert csömört okoz. Pláne ha gyengül a minőség. A Marvel most kerül bele a csapdába és szemmel láthatóan nem látja a kivezető utat. Ráadásul itt már 2008 óta legalább két generáció torlódott össze, amelyeknek nem egyforma az ízlése, és nem biztos, hogy a Downey Jr.-on felnőtt harmincasok és a Tom Hollanden szocializálódott, tizen- és huszonévesek annyira örülnek neki, hogy kartácstűzhöz hasonlóan hajigálnak eléjük mindenféle sz*rt.
3. Arrogáns módon lenullázni egy széria bizonyos részeit és nagy dérrel-dúrral újrakezdeni (hogy aztán a rebootolás eredménye még sz*rabb legyen). A Terminátor-sorozat a jó példa, ahol a nagy dzsémszkemeronozás jegyében kukába dobták a 3. és a 4. részt (nem gondolva arra, hogy sokaknak éppen ezek tetszettek) és helyette jött az 5. és a 6., amelyek még rosszabbak lettek (és lényegében senkinek nem tetszettek).
Szerintem félreértetted. Kovács kollégával arról beszéltünk, hogy a dizni trilógiát rehabilitálják a rajongók, azaz hogy szerinte jogtalan megítélése a trilógiának a rajongók szemében meg fog változni, és elfogadják mint az egyetlen hivatalos kánont, majd erre építve haladhat tovább dizni.
Viszont szerintem ez sosem fog megtörténni. Nincs rehabilitáció, ugyanis nincs olyan tény ami más megvilágításba helyezné, és szerintem elhangzott mindenféle érv már az évek során. Vége. Megítéltetett.
Én biztosan sosem fogom úgy tekinteni, mint ami Star Wars, és bármilyen újabb tartalom ami bármiféle kapcsolódást próbál akár csak sugallni is, szintén az alternatív "nem Star Wars dizni univerzum" része lesz. Ha olyan tartalmat gyártanak ami 100 százalékosan független a dizni trilógiától, meg a Rebels és tököm tudja milyen másik rajzfilmjeiktől, amik ellentmondanak a Lucas filmeknek, majd azt elfogadom mint Star Wars. A Mandó nekem már alternatív univerzum, mert bébi Yoda olyasmiket csinált ami nem lehetséges. Az új Rey filmet meg jelentgethetik amennyit csak akarják, már most nem Star Wars. Ez nem rehabilitáció, hanem az új univerzum bővítése.
A Disney-trilógiának kétféle folytatással érdemes belevágni (ha már mindenáron meg akarják lépni):
1. 10-15 évvel az ep9 után, azaz jöjjön újra Rey, éspedig szigorúan Daisy Ridleyvel. Itt jegyezném meg, hogy az SW-rajongóknak maga a színésznő nagyon is bejött. Ostobaság lenne a lecserélése.
2. Ugrani legalább 100-150 évet az időben, amikor Rey és társai már rég nem élnek. Ebben az esetben a már felnőtt Grogu lehet a meghatározó szereplő (és mellette még belefér Csubi, Artu, Thripio és a Falcon).
Hát, pedig a rehabilitációt elkezdték (legalábbis megpróbálják). Láttuk ezt már a Mandalorian legutóbbi évadában, meg azzal, hogy bejelentették az új Rey-filmet.
Mondjuk most még van esély arra, hogy ezt a koncepciót kikukázzák.
"Ameddig a rajongók nem rehabilitálják a folytatástrilógiát, addig nem érdemes belekezdeni. Ettől még messze vagyunk."
Huh, nagy kő esett le a szivemről. :D Szerencsére az alapkérdésben nem értünk egyet továbbra sem.
Az én álláspontom hogy nincs mit rehabilitálni, mivel folytatás trilógia nem létezik. Csak valami alternatív univerzumban. És rengeteg rajongó osztja eme véleményemet, úgyhogy ez az úgymond rehabilitáció valószínűleg soha nem fog megtörténni.
A megoldás, az alternatív univerzum sóval való beszórása lenne. Ne említsék meg, ne célozgassanak rá, ne akarják használni semmilyen formában semmiféle elkövetkezendő Star Wars anyagban. Ne is halljunk róla soha többet.
"Szerintem a Disney-nek ki kellene használnia azt a kegyelmi állapotot, amit a forgatókönyvíró- és a színészsztrájk idézett elő és visszalépni a tavaly bejelentett három mozifilmtől."
Oké, ezzel teljesen egyetértek.
"Miért gondolom ezt ...?"
Ezzel viszont nem. A nézők nem unják meg azt ami jó. Ezért nézzük mi is meg századszor is a Star Wars-ot, a Marvelesek meg a jó Marvel filmeket. Pedig ezeket már láttuk.
Ha az a filmes trend hogy a skót James Bondot néger fogja játszani, akkor nem nézem meg. Ennyi. Nem kellene valami elcseszett trendet figyelembe venni. Lásd: a Bud Light látványos bukása. Meg is érdemlik.
"Egyszerre csak egy mozifilmbe kell belekezdeni és előtte legalább háromnegyed-egy évig ne legyen semmiféle sorozat, hogy a rajongók "kiéhezzenek". Ahogyan Bond is rendre úgy lép színre, hogy a rajongói éhesek."
Dizni 7 még ilyenebb volt. És nagyon sokan utáltuk az első pillanattól, majd egyre többen lettünk. Szóval ez nem megoldás szerintem. Véleményem szerint a probléma a tehetségtelen és az elcseszett emberek. Idióta vezetők elcseszett mondanivaló által meghatározott gyenge és dühítő elemekkel teletűzdelt forgatókönyveket iratnak tehetségtelen írókkal. Ezen kellene változtatni.
Nem értek egyet. Az ST-re csak úgy építhettek volna, ha elfogadják Lindelof koncepcióját és egy nagyot ugranak az időben. Így csak még jobban megosztják a rajongókat azzal, hogy mindazt, amit Luke elért az EU-ban, most Reynek adják.
Mert az SW hős és karakter központú történet. A klasszikus filmek hősei és az ő történetük a lényeg az egészben. Tőlük és velük SW az SW. OK, Luke apukájának gyerekkora még érdekesnek tűnt, de ami annál is (nagyon sokkal) régebben volt az már csak nagyon kevés embert érdekel. (engem sem)
2026-ra tervezik, de lehet, hogy még arrébb lesz ez.
Bár engem nem zavarna, ha úgy általában jegelnék a folytatást, inkább spinoffok készülnének, annyi jó téma és időszak van még az SW-ben, minek annyira előrerohanni. 60 éves Rey pffff.... benne kb az volt az egyetlen jó dolog, hogy fiatal szép csaj.
Egyébként érdekesnek találom, hogy a rajongókat nem nagyon érdekli az SW (rég)múlt, a High Republic meg effélék, a prequelnél régebbre senki sem megy vissza szívesen. De ez rám is vonatkozik, csak nem tudom, miért. Lehet ez afféle beidegződés, hogy egy sci-fi/űropera igenis haladjon előre?
A Star Wars-film, amit Lindelofék írtak, Steven Knighthoz került végül, aki a Birmingham bandáját is jegyzi, valamint a Ms. Marvel alkotója, Sharmeed Obaid-Chinoy fogja rendezni. Ennek centrumában a Jedi Rend újraalapítása áll, és nagyjából 15 évvel a Skywalker kora után veszi fel a fonalat, ezért is tér vissza benne Daisy Ridley Rey szerepében, bár állítólag nem ő lesz a központi karakter. A bennfentes jelentés szerint Lindelofék más jellegű sztorit terveztek, például nem 15, hanem 60 évet ugrottak volna az időben, hogy az Oscar-díjas Helen Mirren formálja meg az idős Reyt. Többek között ez nem tetszett a Lucasfilmnek.
Akkor most megint olyat írok, amivel egyet fogsz érteni.
Szerintem a Disney-nek ki kellene használnia azt a kegyelmi állapotot, amit a forgatókönyvíró- és a színészsztrájk idézett elő és visszalépni a tavaly bejelentett három mozifilmtől. Pontosabban nem visszalépni, hanem okos kommunikációval jegelni őket (felkészülve a kukázásra is). Még pontosabban fogalmazva bele sem kezdeni egyelőre semmiféle forgatásba. De még az előkészületekbe sem.
Miért gondolom ezt?
1. Az elmúlt két évtized legyőzhetetlennek tűnő franchise-trendje egyre látványosabb válságba kerül. A nézők egyszerűen beleuntak a rájuk ömlesztett tartalmakba és ezt mi sem példázza jobban, mint a Marvel egyre látványosabb tanácstalansága. A helyes utat a legősibb és legokosabb franchise, azaz a 007-es ügynök használja: pihen és kivár.
2. Az elmúlt másfél évtizedben a Marvel fejlesztette ki a fázisrendszert, ami a kommunista tervgazdálkodáshoz hasonlóan évekre megtervezte, hogy mikor és mivel fognak előjönni. Amíg a Marvel diktálta a tempót, addig ez működött és többen (pl. Star Wars) el is kezdték utánozni. Csakhogy mindez már nem működik. A filmes trendek ugyanis gyorsan változnak és nincs az a profi piackutató, aki előre meg tudná mondani, hogy 3-4-5 év múlva mi fogja érdekelni a nézőket. Megint csak a 007-es ügynökre figyelek oda és azt látom, hogy az a franchise, ami 60 éve túlélt minden trendváltást, ül a fenekén és várakozik.
3. Hogy mi jön a franchise-özönvíz után, azt nem tudom, de az elmúlt egy év három (pontosabban négy) legsikeresebb mozis produktuma (Top Gun: Maverick, Avatar 2, Barbenheimer) ad némi támpontot. Amíg a Marvelnél vagy DC-nél egy idő után már semmi jelentősége nem volt annak, hogy melyik színész milyen szerepet játszik és teljesen háttérbe szorult a rendező személye, addig az utóbbi egy év gőzhengerei éppen fordítva működtek: A főszereplő színészek és/vagy a rendező személye volt a mágnes. Nem kizárt, hogy egy konzervatív fordulat következik be Hollywoodban, vagyis visszatér az a világ, amikor a nagy nevek számítottak, nem a karakterek. Márpedig a Star Wars tervezett mozifilmjei nem felelnek meg a fenti kritériumoknak. Tudja ezt a 007-es ügynök is, ezért nem rohan előre. És ezért fog még 60 év múlva is létezni. Mert okos.
4. Amennyiben a Disney fejesei ezen a világon élnek, akkor tudják, hogy a Marvel rajongótáborával ellentétben (akik minden sz*rt megnéznek) az SW kemény magja finoman szólva finnyás. Nem rajong a tömegtermékekért és szereti megemészteni a látottakat. Eddig még nem volt példa arra, hogy SW televíziós sorozatok és mozifilmek fussanak egymással párhuzamosan, megduplázva a termelési mutatókat és ember nincs a földön, aki megmondaná, hogyan fog ez majd működni. Éppen ezért óvatosabban kellene nekikezdeni az új módinak. Egyszerre csak egy mozifilmbe kell belekezdeni és előtte legalább háromnegyed-egy évig ne legyen semmiféle sorozat, hogy a rajongók "kiéhezzenek". Ahogyan Bond is rendre úgy lép színre, hogy a rajongói éhesek.
"Kár, hogy az Alapítványban hazavágták a karakterét."
Hát, ha ez csak abban az epizódban emlegették fel, és most már csak a harci képességeiről és csatáiról lesz szó mint az utóbbiban, akkor én megbocsájtom. Bár Bel Riose karaktere lenne a legnagyobb probléma az Alapítvánnyal. :(
Az SW családi életét nem tudjuk, de a kedvedért utánanéztem, és úgy tűnik, a valóságban a színész tényleg meleg:
Daniels has been in a relationship with actor Ian Gelder since 1993.[26][6] They met during the production of Joe Orton's Entertaining Mr Sloane. The couple reside in South London[27] Daniels was already sure of his orientation in his teens (He once remarked: "Out? I've never been in."[6]) although he did not discuss the matter with his parents because they did not have a very close emotional relationship. He was "cautious about mentioning it when I left drama school, because AIDS was terrifying everyone and there was a huge homophobic backlash". He decided to reveal his homosexuality at the age of 24, while appearing in an all-star benefit performance of Martin Sherman's Bent.
