Egy a földrajzhoz kapcsolódó szót kell körülírni, abból pedig kitalálni, mi is az. Lehet: ország, város, folyó, hegy, tó, terület, kontinens, geológiával, földtudománnyal kapcsolatos kifejezések, kőzetek, stb...
Amúgy is Ázsiára gondoltam, csak rossz helyen keresgéltem, mert és Indiára gondolta.
Miközben ez a különleges vonat Kambodzsában üzemel.
A helyiek leleményessége nyomán születtek meg a bambusz-vonatok. Ezeket a helyiek „nori” névvel illetik a francia norry (= teherautó?) szó után. Nem az egész „vonat” készül bambuszból – ahogy a névből gondolhatnánk; ez a jármű ennél sokkal átgondoltabb fejlesztés – csak a mintegy három méter hosszú felépítménye. A vasúti kerékpárokat elhagyott harckocsikból mentették át.
A felépítményen kap helyet a jellemzően 6 lóerős benzin- vagy dízelmotor – mely szíjhajtással csatlakozik az egyik tengelyhez, és a fékberendezés, ami lábbal a kerekhez feszíthető egyszerű farúd.
A bambusz szerkezet a kerekekről két ember által könnyedén leemelhető, így a teljes járművet pillanatok alatt le tudják bontani majd ismét újra tudják építeni a vágányokon. Mivel egy sínpár köti össze a településeket, ha a nori-k szembetalálkoznak rajta, a helyi etikett szerint a könnyebbet vagy ráérősebbet bontják le a sínekről, míg a másik elhalad. A menetirány váltása hasonló módon történik: lepakol, felépítmény felemel - megfordít, felépítmény vissza, rakomány vissza. :)
Sehol másutt a világon nincsenek ilyen vonatok. Igaz, hogy túl sok embert nem tud szállítani, de legalább lassan megy. Előfordul, hogy szemből is jönnek a síneken, ilyenkor gyorsan leugrálnak róla, leszedik az utasfelületet, majd a kerekeket, átpakolják a szembejövő vonat mögé, visszaszállnak és tovább folytatják útjukat. Én olyat is láttam már egy videón, hogy mikor a vonatvezető végez, leszedi az utasfelülelet, és otthon – rárakva téglákra vagy kövekre - azt használják asztalként a vacsoránál. Isten bizony!
Van egy tó a Földön, aminek a vize teljesen rózsaszínű. Az okát a mai napig nem sikerült kideríteni, bár arra számítottak a kutatók, hogy vizében valamilyen mikroalga okozza ezt, mint a többi (mivel van még néhány ilyen) hasonló állóvízben, de semmilyen alga előfordulására utaló jelet nem találtak.
Ez az Iguazú-vízesés, az Iguazú folyón található Argentína (80%) és Brazília (20%) határán, az Iguazú Nemzeti Park területén. A vízesés 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, melyek a folyón 2,7 kilométer szélességben húzódnak. A víztömeg a vízeséseken maximum 82 métert esik, átlagos magasságuk 60 méter.
Az őslakos guarani indiánok legendája szerint a vízesést Mboi isten hozta létre. „Az történt, hogy Mboi isten beleszeretett egy törzsfőnök lányába, aki azonban nem kért az égi kegyből. Földi szerelmével csónakba ült és próbáltak elmenekülni a Mboi haragja elől. A vérig sértett és bosszúszomjas isten sziklákat emelt ki a földből, hogy a szerelmespár a végzetébe zuhanjon a folyó vízesésein.
Nemrég a világ 7 csodái közé sorolták ezt a természeti látványosságot, amely egy vulkánkitörés eredményeképpen alakult ki. U alakban helyezkedik el, és az Ördög torkának is szokták nevezni.
Szentendre ez a festői szépségű város. Olyan, mint egy kis ékszerdoboz a Duna partján. Valóban nagyon sok múzeuma és időszakos kiállítása van. Ezek közül talán leglátogatottabbak: Kovács Margit Múzeum, Ferenczy Múzeum, Czóbel Béla Múzeum, és még sorolhatnám.
Igazából a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyerte el legjobban a tetszésemet. Városi emberként mindig vonzott a falusi élet és annak romantikája. Akár egy egész napot is el tudnék ott tölteni.
A most keresendő város helyén a római korban egy jelentős katonai tábor volt, majd később jó időre lakatlanná vált a hely. Mai nevén először a XII. században történik róla említés. A török korban ismét elnéptelenedett a hely és a XVII. században különböző nemzetiségiek betelepülésével vált ismét lakott hellyé. Egy időben igen híres volt a szőlő- és bortermelése valamint ipara is, de ezek az idők folyamán fokozatosan leépültek. Ma főleg turisztikai célpont számos múzeumának is köszönhetően. Művészeti élete is jelentős, nevezik sokszor a festők városának is.
Igazad van, nem a pontos mása, bár tudtommal nem sok eltérés van a két épület között. A kupolája alacsonyabb, mint a római Szent Péter Székesegyháznak, viszont a tetején a kereszt az magasabb. Biztos vannak emellett kisebb eltérések is.
Ez nem más, mint YamoussoukroElefántcsontpart fővárosa 1983 óta, mely eredetileg egy falu volt, ahol az elefántcsontparti függetlenség atyja, Félix Houphouët-Boigny született. Az erősen ambiciózus Boigny számos tekintetben a maga képére akarta formálni az országot és ezért hatalmas pénzek árán, a lakosság számára nem csekély megterheléssel alakította át Yamoussoukrót várossá és tette ország fővárosává. Az említett székesegyház egyébként a római Szent Péter székesegyházról lett koppintva, ha nem is a pontos mása.
Néhány fotó a város jelentős épületeiről:
Egyetem Repülőtér Képviselőház Szálloda
Az említett székesegyház két különböző nézőpontból
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kormányzó, aki az állam pénzét leginkább arra költötte, hogy elmaradott szülőfalujából egy új fővárost teremtsen. Másik nagy elképzelése volt, hogy felépítse a béke, a tudás és a vallás központját. Több millió dollárt fektetett bele egy óriási katolikus székesegyház megépítésébe, amely egy európai székesegyház pontos mása, csak egy ici-picit még nagyobb. Sok értelme ugyan nem volt, mert alig van katolikus a környéken, de hát a kormányfők általában már csak ilyenek...:)
Bagan a város neve. (korábbi neve Pagan volt) Burma (Mianmar) középső részén helyezkedik el.
Anoratha király (1044-1077) uralkodása idején Bagan befolyása kiterjedt a mai Burma egészére. Amikor Anoratha elfoglalta a monok fővárosát, Thatontz 1057-ben, átvették a monoktól a théraváda budhizmust, majd a király államvallássá tette azt. A mon írás alapján kidolgozták a burmai írást. Virágzott a gazdasági élet, a kereskedelem és a Pagan Királyságban nagyszerű templomok és pagodák épültek. Kubilák kán mongol csapatai 1277-ben behatoltak Észak-Burmába, és nem sokkal később Bagant is kifosztották és feldúlták. A királyság ezután hanyatlásnak indult és szétaprózódott.
Egy történelmi városról lesz most szó, amit még a 2. században alapítottak és a 9.-től a 13. századig egy királyság fővárosa volt. Jellegzetessége, hogy a fénykorában mintegy 10000 (nem tévedés: tízezer) templommal rendelkező városban még ma is mintegy 2200 templom áll. A képen ezek közül látható néhány.
(Még nem jártam itt, de egyszer mindenképpen tervezem meglátogatni. Nagyon érdekel a hajózás története. A múltkor meghallgattam egy előadást a "Monarchia haditengerészetének expedíciói" címmel, (nagyon érdekes volt) kedden pedig egy újabb előadás lesz "II. világháborús hadiszállítások a Fekete tenger térségében. (különös tekintettel a magyar hajókra).
A város Komárom és a Magyar Tengerészettörténeti Kiállításról van szó, mely a Városháza alagsorában nyílt meg 1987-ben, a '60-as években Bécsbe emigrált egykori hajóskapitány, Juba Ferenc által a városnak ajándékozott anyagból.
Egy magyar városban járunk, egy kiállításon. A kiállítás témája a mai Magyarország földrajzi helyzetét tekintve talán érthetetlennek tűnik. De ha visszatekintünk a múltba, nagyon is érthető.
Van egy városunk, ahol három évvel ez előtt nyílt egy olyan park, ahol az ország igen sok építészeti nevezetességének makettje látható, sőt a park folyamatosan bővül és már jelentős számú határon túli építmény is megtekinthető makett formájában. Ezen kívül még egy interaktív terepasztal is található itt, amelyen a közönség kedvére vonatozhat történelmi mozdonyokkal.
Melyik ez a városunk és mi az az önmagában igen híres létesítmény, ahol ez a park található?
Ez minden bizonnyal a Baker-sziget, egy lakatlan atoll az egyenlítőtől északra a Csendes-óceán közepén, kb. 3 100 km-re DNY-ra Honolulutól. Körülbelül félúton van Hawaii és Ausztrália között. A legközelebbi szárazföld a Howland-sziget, 68 km-re északra van.
1935-ben ugyan elkezdtek civileket telepíteni a szigetre, de 1942-ben a japán légitámadások miatt kiürítették és azóta lakatlan.
