" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egy stációt majdnem kifelejtettem. A pákai szőlőhegyen a közben egyik méterről a másikra megjelenő köd felső határán találtunk még ép, fogyasztásra alkalmas paradicsomot. A hegy alatt az elhullott magokból kelt kis napraforgók teljes épségben.
Kíváncsiak voltunk, mit jelent a gyakorlatban, ha az iklódbördőcei omsz állomás eddig -1 fokos minimumhőmérsékletet regisztrált. Annyit, hogy az egész faluban nem láttunk semminemű fagynak semmilyen nyomát. Ezek a képek a patakparthoz legközelebb eső ház udvaráról készültek.
Nagyon kellemes meglepetés ért bennünket a kiscsehi völgyben. Ebben az Isten által fagyzugnak teremtett helynek a legmélyebb pontján lévő ház udvarában gyönyörű trombiták nyílnak még. A patak partján a zsenge, zöld szőlőlevél is teljesen ép.
Reménykedtünk, hogy az idő szűkössége ellenére is sikerül még vargányára találnunk az erdőben. Végigrohantunk egy szakaszon és ha az őszi nyárnak köszönhetően a csigák nem lennének annyira aktívak, mint ahogy arról ez a nagy kalap árulkodik, akkor egy hatalmas vargányával lettünk volna gazdagabbak, de így csak egy megrágott kalapunk lett, ami azonban meteorológiai és klimatológiai szempontból ugyanolyan érvényes. Még nagyon szép őzlábgombák vannak mindenfelé.
Ma Flooval végrehajtottuk a tegnap kilátásba helyezett évadbúcsúztató kirándulást. Ezzel a beszámolóval szeretném érzékeltetni, milyen indikátorokat figyelünk mi az egyes évszakokban előforduló, a növényekre meghatározó hatást gyakorló időjárási események érzékelésére. A klímát és a mikroklímákat igyekszünk ilyen tapasztalatok alapján megítélni. Letenyéről indulva Kistolmácson át Bázakerettyére, majd onnan Budafapuszta érintésével Kiscsehin , Dömeföldén, Kányaváron keresztül a pákai szőlőhegyig mentünk. Onnan Iklódbördőcén és Lentiszombathelyen áthaladva Lenti volt a következő állomás. Lentiből Rédics felé haladtunk, majd onnan fölugrottunk a Tenke-hegyre. A hegyről vissza Lenti, majd Lovászin keresztül vissza Letenyére. Szándékosan haladtunk végig a dombvidék belső völgyein, hogy láthassuk, látható-e fagy nyoma a legérzékenyebb nyári növényeken. Csak ámultunk-bámultunk, hogy a legnagyobb fagyzugokként nyilvántartott helyeken sem volt érzékelhető semmilyen fagyhatás semmilyen lágyszárú kényes növényen sem. Olyan fantasztikus virágorgia van, mintha nem november közepét léptük volna át, hanem legföljebb októberben lennénk. Nagyon nagy kíváncsisággal szemléltük meg a bázakerettyei babot, lévén, hogy ez az egyik legfagyérzékenyebb növény. Fagyás nyoma ezen sem volt, amint sejtettük is előre, dombon lévén. A hatalmas babérmeggy még Floo mellett sem törpül el (inkább fordítva). Ebből a dísznövényből az országban nagyon sok elfagyott Magyarországon a harmadik évezred első éveinek kemény telein. Itt a kerettyei dombon egyáltalán nem károsodott.
A mai kivinéző látogatásomon Linka néni környezete a muraszemenyei fagyzugban még a nyarat idézte. Úgy szerettem volna a "trombitafái" méretét érzékeltetni, hogy kértem, álljon alájuk. De hiába mondtam neki, hogy a képek olyan helyen fognak megjelenni, ahol a fotogeneitás kritériumai alapvetően különböznek a szokványosaktól, nem vállalta.
Ha Marcali központjából a Balaton felé mész a " falu " végétől visszafelé 2-300 m-re a műútról rá lehet látni a domboldalra ,keleti lejtő ,a szintkülönbséggel megfogtál ,hülyeséget nem akarok írni saccolni meg...de majd megkérdezem olyan ismerőstől akinek ez a szakterülete /bár annak tudatában hogy jó 20 éve én is tanultam geodéziát Barcson a vízügyiben ... mentségemre legyen szólva egy percet se dolgoztam a tanult szakmámban .Képet raknék ,de nem tudom hogyan csináljak kisebbet az eredetiből hogy fel is férjen.
Hát a gyönyörű az túlzás,sajnos annyi időt nem tudok ráfordítani amennyit szeretnék és a szakértelmem is messze van kívánatostól , arra meg még nem is gondolok ,hogy mi lesz ha ez mind termő fa lesz ...de nekem,ha jön az ősz ültetni kell,ha jön a tavasz ültetni kell ,ha elérhető egy új fajta,ha kihajt egy szemzésem ültetni,ültetni kell.
Hát igen ,azt szinte mindegyik körtéhez ajánlják.Akartam egy képet felrakni a nasiról-igaz tavaszi-,de nem tudom hogyan csináljak belőle kisebb képet mint az eredeti fénykép,mert így meg nem fér fel.
Mit vársz a ,,csodálatos mandarinoktól"? Én űgy 15 éve összevesztem egy gödöllői nagytudásű proffal, aki szerint Mo.-on nem lehet kivit, stb. termeszteni. Mondtam neki, hogy csak az a baj, hogy nem volt hozzá használati utasítás, vagy nem tudták elolvasni. A nasik is kiválóan- mit kiválóan, rengeteget- teremnek, csak 2 fajtát kell ültetni. 3 éves oltvány már terem. Ninovargának is oltottam egy duo fát, talán 1-2 év műlva tesz fel képet. A múgy én egy exportra termelő hazai holland faiskolából hoztam ,,kamionról leesett" oltógallyat ugy 12 éve.
Szia Béla ! Szóval ... beteges gyüjtögető vagyok,sőt gyógyíthatatlan.Jelenet tavaly ősszel : Én:Kivágtam egy fát ! Asszony /negatív szereplő/:Jó ! enyhe mosoly Én:...de vettem 12-őt ! Asszony:nyögés na nem olyan majd megszólal Minek ?! Én :Na akkor én most indulok a kocsmába egyik kezemben cigi,a másikban kávé,karöltve egy k....val, azsebembe egy kis kábszer a másikban a lovi-szelvényeim ! Asszony:sóhaj,lemondó legyintés ,el /függöny/. Egyébként Marcaliban lakom /Balaton DNY-i csücskétől kb 15 km lefelé/Terület:770 nszögöl "hegy" + édesanyám kertjének fáiés egyebei.Mellesleg most ősszel csak 3 fát vettem,hát... ez elég vérszegény.Remélem a tesó el tud menni az ....GYDKF faiskolájába ahonnan már vannak fáim ée küld néhányat az igényeltekből.Ha már egyszer a többi faiskolának hiába írtam....mert vágyaim még lennének.
A nevüket nem tudom, ilyen szinten nem érdekelt a dolog. 2 nyáron érő van, sárga ill. piros termésű, meg egy szept.- okt.-ben érő, pogácsa formájú, fekete. A mostani ültetést már nem ajánlom, fagyok jönnek, és én egyébként is a tavaszi ültetés híve vagyok. Nem kell minden fagyos nap után körbetaposni. Tavasszal küldj emilt a hozso27t-online.hu cimre, és elintézzük, amit kértél. Sztem a neveket is tudni fogjuk. Az illetrő rendszeresen jár hozzám metszés környékén oltógallyakért.
Húúúú, ne is folytasd, mert ha még én is csatlakozom és értékelni kezdem a sok magyar "szagember" teljesítményét, akkor tényleg bekövetkezik az amit egyszer írtam, miszerint, ha a gyanútlan böngésző idetéved, azt gondolja, hogy itt "A tizenkét dühös ember" megy folytatásokban.
A vegetáció tekintetében a miénkhez nagyon hasonló a helyzet. Rengeteg leszedetlen káki a rajta virító narancssárga gyümölcsökkel, levél nélkül, mint ahogy a fügék is, de azok természetesen gyümölcs nélkül. A kivik leszüretelve, zöld, kissé sárguló levelekkel. Velence és Padova környékén minden víz alatt a rengeteg esőtől.
Köszönöm a választ:szóval a faiskolással úgy jártam ,mint Mátyás király az egyszeri lánnyal.Igaz ,hogy jó az európai de olyan fát nem tud adni amelyik tényleg jó lenne.A faiskolásokkal amúgy is gondom van:pl ha hoz önmeddő fajtát miért nem hoz hozzá porzófajtát? Miért olyan nehézkes egy -egy új fajtához hozzájutni? Miért nem lehet korszerűbb alanyon lévő fákat kapni mint pl almából az M9 amelyen előbb fordul termőre , kisebb a helyigénye és minden munka a földről végezhető ?Visszatérve a japánszilvára :túl sokat nem akartam ebből ültetni,de az Angeleno környékére szívessebben ültetnék másik japánt,ha...ha tudnék szerezni.Tehát a kérdés ,hol vagy te T.C Sun ami az enyém akarsz lenni ?!Rengeteg külföldi honlapot végigböngésztem ill.letöltöttem /faiskolák,kutatóintézetek/ -nem csak nyugati,hanem pl cseh ,lengyel-és elkeserítően gyenge a választékunk.Újdonságok itthol ?Körtéből a nashit leszámolva Packham's Triumph a "legújabb",hány éve is...Igaz ,hogy ne legye kennyire kritikus meggyből,cseresznyéből és talán kajsziból jól állunk.
A Fétel apát egy sajátos viselkedésű körtefajta. A körték között olyan különleges módon reagál az egyes termőrészek hormonális állapotára, ami a káki fokozott vegetatív-generatív antagonista reakcióira emlékeztet. Tapasztalat szerint nem elegendő, hogy sok virágrügy differenciálódjon és bő virágzás legyen, mert megfigyeléseim szerint a nagyon vegetatív ágakon meddő virágok vannak. A termékeny virágok mind a rövid nyársakon, vagy kevésbé fejlett hajtásokon vannak. Ebből következik, hogy a Fétel-nek még annál is kevésbé felel meg ültetvényben, vagy intenzív metszéssel törpefának nevelt növény esetében a nagy növekedési erélyt indukáló vadalany, mint a másik fajták esetében. (A másikaknál sem előnyös a fokozott vegetáció jeleként megjelenő vízhajtásképzési hajlam.) A Fétel esetében azonban egyenesen a termőképesség rovására megy. Ezért fontos, hogy ez a fajta valami jó törpésítő alanyon legyen, a metszésével pedig nagyon óvatosan kell bánni, elkerülve, hogy túl erős vegetációt hívjunk elő nála.
HJ-nek válaszként: ezek mind olyan végleges méretet elérő fák, hogy a 4 m a legkevesebb, amekkora távolságot hagyni kell köztük. Két jujubát lehet egymástól esetleg 3-3,5 m-re is tenni.
