Aha , én is ponosan igy csinálom.
A kalcium mire jó?
Ahol én vásárlok növényvédo szereket,
igen felkészültek az eladok.
Ellátnak jótanácsokkal , és be is szokott
válni amit ajánlanak.
Én is tapasztaltam , hogy a rovarölöket
váltogatni kell , mert egy ido után nem hat.
Én is pontosan, sőt mérnöki pontossággal és céltudatossággal használok vegyszert.
EZT ESZIK A GYERMEKEIM IS.
Több év gyakorlata alapján van egy sémám, amit az aktuális évre "fazonírozok". Váltogatom a vegyszereket, főleg a rovarölő szereket. Várakozási idő szent dolog nálam. Pl.:tegnap este fújtam meg az almákat kalciummal+Bi58-al. Egy hétig ebzárlat, a hullott alma csak a cefrébe kerülhet(ne).Még oda sem szívesen. Ha bármilyen kételyem van, kéznél van a szakkönyv és egy növényorvos is. Igyekszem mindent megtenni a bioközeli gazdálkodáshoz, de még nem megy...
Gyomirtást csak a legvégső esetben követek el, de a gyom-gazda meccset idén a hazaiak nyerték...
Én pontosan azért szeretem a saját termesztésü
gyümölcsöket, mert tudom mit eszek.
Szigoruan betartom a várakozási idoket,és megpróbálok minél kevésbé durva szereket használni.
A Metroban viszont fogalmam sincs mit veszek.
Lehet ,hogy elozo nap permetezte az eladó
a zöldséget.
Szerintem a DDT-s korszak már elmult.
Ráadásul legtöbb vegyszer nem magyar termék.
Én azóta írtózom a vegyszerektől, 'amióta' egy nagygazda errefelétájt komáromban- mondta, hogy lepermetezte a krumpliföldjét valamivel,-valaki ajánlotta a gyomok ellen...-Nem tudja,hogy mi, de gaz az nincs már hál'isten... És valamelyikünk rátalálhat erre a krumplira is egy zöldségesnél...
Szóóval van egy olyan rossz érzésem, hogy tán a gazda sem tudja, hogy mivel permetez!!!
Azóta, -balga módon, csak a Metróból veszem a krumplit,.-burgonyát-.
Igaz, úgyis megdöglünk elöbb, vagy utóbb, de miért és mennyivel elöbb?
Egy-két német vevő, amíg volt vegyszerem nálunk is vásárolt, MERT ott (deutche..), már nem lehet hozzájutni -akármihez...-
Kérdésem, hogy hazánkban tényleg OK-s? dolgokhat lehet vásárolni? Ti tudjátok, miket permeteztek ki a saját kertetekbe? És hiszitek-e, hogy valóban ezeket kellene-e tennetek? Hányan permeteznek mások által javasolt szerekkel? Utánnanéztetek-e ,hogy az a szer tényleg arra való?
Azért bátorkodtam ezt javasolni, mert átültetéskor nem árt megnézni, hogy növekszik-e a gyökérzet, vannak ott friss hajtások...néha gyökérkárosító fészkeli be magát. Metszés segíthet, de nagyon óvatosan. Ha ép a gyökér, akkor gombabatagségre, tápanyag hiányra/túltáplálásra(!) lehet gondolni. Látnom kellene... :)
Próbáld meg átültetni, aztán várjunk...Frint
Szia Frint!
Akkor most kipróbálom az ajánlatodat, ugy néz ki már semmi nem menti meg, ha csak az átültetés nem. Bár igazán nem értem, ez miért segitene, csak hogy megnézzem a gyökereit épek-e?
Na és ha igen, és mi van ha nem?
Szegénykémnek, már csak a 30 % lombja van ahhozképest amilyen régen volt! Pedig milyen gyönyörű virágjai voltak!
Szia!
A csirokí(cherokee)szuper bab, másodvetésben most is van nálam, Orthocid-dal lehet csávázni, bár annyira gyors, energikus növény, hogy keveset van a csíra a föld alatt.
Engem is ellep a munka, ha ketten volnék se győzném. A sárgarépát, amíg még van lombja lehet kezelni tárolási betegségek ellen, a Ronilan neve ugrik be, de utánanézek. Legkésőbb felszedés előtt 1 hónappal!!!A sértetlenül felszedett, tiszta nyirkos homokba rakott, és elvermelt répa februárig egészséges, ropogós marad. Apró kockára vágva, formára reszelve jól fagyaszható -> fogyasztható. A pertezselyem, pasztinác, lestyán, zeller felszeletelve 5mm-es darabokra, és tűző napon szárítva évekre tartósítható.Természetesen az íze, aromája sokat veszít, talán a pasztinác bírja a legjobban. Kitartást a munkádhoz! Frint.
Üdv mindenkinek !!!
Látom, míg szabin voltam szépen virágzott e topic..:)
Most már kisebb megszakításokkal, de leszek, igyekszem segíteni...
*Kedves miszisz, üdvözlünk izmosodó topicunkban!
A fokhagyma remek bio növényvédő, bár erős fertőzésekkel már nem tud elbánni...azért minden kiskertben ott a helye. >>>mit gondoltok arról, hogy az azáleámnak és a leanderenek is ugyanúgy száradnak a levelei, és érdekes módon álatalában a levelek középső széle kezd száradni, majd bekunkorodik és leesik... Elöször azt hittem hogy a nagy meleg és a sugárzás, de most is folytatja miután bevittem a lakásba. Hozzászólás? <<< Első tanácsom az áltültetés szokott lenni...gyökérzete ép, egészséges? Gombabetegség is lehet a leírtak alapján, de ahhoz látni kellene.
Szia Onobody! Remélel kipihented magad, én is igyekeztem... >>>Te kevered a szereket vagy ugy veszel valami kész keveréket? <<< Kombinált csávázásnál nincs mese, keverni kell, de amúgy egyféle hatóanyagot használok.(pl:kaptán)
>>>A nedves eljárás tünik nekem is jobbnak, jó ha a magokat lepemetezem, és aztán megszáritom?<<< jó, de alaposan szárítsd meg, és a lehető legrövidebb idő alatt, nehogy a csíra károsodjon.
>>>Minden magot meg szoktál fagyasztani?<<< igen! Enyhe fagyhatást mindennek ki kell bírnia...
Lisztharmat ügyben én sem tudok mindig elég gyors lenni, a megelőző permetezések híve vagyok, a Fundazol 50WP általában és széleskörűen hatásos szokott lenni. Én Discus hívő vagyok(almában) Dísznövény lisztharmat ügyben megyek még 1 kört.
Frint
onobody, szerintem ami a legjobban használható, ha egy keskenyszájú üvegbe, pld sörös, teszel egy kis cukros vizet vagy talán még jobb egy kis üditőt, mert annak extra illata is van, és néhány hurok vagy drót segitségével felakasztod a szőlők közé. Természetesen ha nagy szőlősöd van több üveget kell használni.
A lényege, hogy a darazsak belemásznak inni, de sajna nem tudnak kikerülni belőle többet.
Sok szerencsét!
Sziasztok!
Ugyfest hogy a permetlé volt a ludas mert ahol tegnapelőtt jó sok vizzel lepermeteztem már nem olyan fehér, igy neki láttam a többi leveleknek is. Köszi azért a tanácsokat mindenkinek.
Nem tudom biztosan mi lehet ,
de az a tippem , hogy nem lisztharmat.
A lisztharmat inkább az ágvégeken lévo
fiatal leveleket kárositja , a végén
el is szárad az egész lágy ágacska.
Bár nekem nincs petuniám , csak általánosságban
irtam a lisztharmatról.
A tudásom határán vagyok, amikor arra biztatlak, hogy próbáld letörölni, és ha nem megy, illetve visszajön kis idő elteltével a fehérség, akkor valóban sanszos akár a lisztharmat is, bár a probléma már az enyémnél nagyobb tájékozottságot igényel. Petúnián még sosem láttam lisztharmatot, de azért vannak más olyan dolgok is a földön, amit még sosem láttam.
Nekem a petuniákon van ilyen, és az az érdekes hogy csak egyiken a négy balkon ládából, és ez egy fedet részen van a többit meg éri az eső, na és mindesgiket permeteztem a kis repdesők ellen. Tegnap este alaposan lepermeteztem vizzel, de még nem láttam az eredményt, de páldául permetezés közben jött róla olyan fehér létyó. Na nem tudom hogy mi lehet ez, sűrűn belepte a leveleket mintha beszórtam volna hintőporral de például az uj leveleken nem láttam és a növény szépen fejlődik tovább, virágzik és uj hajtásokat és levleket hoz.
A lisztharmat specializálja magát a lágy levelekre. Ha megjelenik, azonnal felismered, kis pettyekkel kezd, olyan mint a por, csak nem tudod egyszerűen letörölni, vagy ha azt hiszed letörölted, másnapra visszajön. Permetezni lehet, de nekem még sosem maradt meg a begóniám, ha egyszer elkapta a lisztharmat. Talán jobb is ilyenkor kidobni, ha nem túl nagy a virág. Ha le tudod mosni, akkor csak por vagy permetlé - bár a permetlé elég jellegzetes.
Variaga kedves köszi az érdekes tippet, ha vissza jönnek a kis dögöt akkor ki próbálom majd.
Van egy érdekes jelenség van egy láda virág amelyik védve van az esőtől és az is permetezve volt, most meg fehér por van rajta, lehet hogy a permet lé és a többin azért nincs mert lemosta az eső vagy ez valami betegség (olvastam a lisztharmatról itt valahol, ez lenne az?)?
Csilla, a kis repülő feketék a cserepes virágok körül lehet, hogy tőzeglegyek. Rettenetesen szaporák, de rövid életűek. Nálam az jött be, hogy vettem több tekercs légypapírt (ismered biztosan, eredetileg be kell lógatni a disznóolba), felvagdostam 2x3 centis darabokra, és minden cserép peremére ráragasztottam (kis papír+cellux)úgy, hogy kellemes pihenőhelyként szolgáljon a bogárkáknak. Imádták, ragadtak rá - tucatjával. (Persze nem voltam szívbajos, permeteztem is, de ahhoz egy idő után képesek hozzászokni, tehát szert kellett váltanom. Vettem földbe keverendőt is.) Azt nem tudom, hogy csak a légypapír önmagában kipusztítja-e, de rengeteget elkap. Arra figyelj, hogy kb. 10 naponta újat tegyél fel, főleg az elején.
Engem érdekel a csávázás!
Eddig szabadságon voltam , most meg látom
Frint van távol!
A kérdéseimet mindenesetre felteszem.
- Te kevered a szereket vagy ugy veszel
valami kész keveréket?
- A nedves eljárás tünik nekem is jobbnak ,
jó ha a magokat lepemetezem , és aztán
megszáritom?
- Minden magot meg szoktál fagyasztani?
Sziasztok!
Köszönöm Frint a kimeritő felvilágositást a csávázással kapcsolatban, azt hiszem egyenlőre ennyi infó elég is lesz majd ha akarok vele foglalkozni akkor majd még dokumentálódom. Köszi és kellemes nyaralást, remélem jó időt fogsz ki.
miszisz érdekes amit a katicákkal kapcsolatban irtál, majd meg próbálok szert tenni néhánzra ha ujra jönnek a kis rondaságok (nem akarom elkiabálni de egyenlőre eltüntek).
Szia Frint, mint ajánlottad megnéztem a Topicot és csak ami eszembe jutott, hogy itt azt látom, hogy a kissebb farmargazdaságokban a gyümölcsfék alá fokhagymát ültetnek. Gondolom a cseresznye nem lesz fokhagyma szagú, de lehet hogy annyi vegyszer sem kell az ép gyümölcsökért.
Nem tudom hogy off leszek-e, de mit gondoltok arról, hogy az azáleámnak és a leanderenek is ugyanúgy száradnak a levelei, és érdekes módon álatalában a levelek középső széle kezd száradni, majd bekunkorodik és leesik. Nem igaz, mert csak az azáleáé ( de jó szó :-) esett le a másik még tarja. Elöször azt hittem hogy a nagy meleg és a sugárzás, de most is folytatja miután bevittem a lakásba.
Hozzászólás?
Köszi!
Csilla!, ugy emlékszem valamelyik topicban azt olvastam, hogy ezek az ugró-repülő rondaságok a fertőzött földből jönnek. ( itt most hallk elosonás, elmentem megnézni, hogy az én növénykémen, amin már láttam én is régebben, most van-e) De nincs, és lehet hogy a katicabogarak ették meg. A levéltetű topicban már irtam a katicákról és a tapasztalataimról. Amikor levéltetveim voltak akkor néhány katicát erre a növényre is tettem. Azt olvastam, hogy a katica a petéket is megeszi, és ugy látszik ( ez történt kb 2 hónappal ezelőtt) sikerült is elpusztitaniuk.
Kedves Csilla!
Igyekszem dióhéjban,v.inkább mogyoróhéjban, mert bár egyszerűnek tűnik, mégsem az.
Szóval 5 alapkérdés van: miért?;mit?;mikor?;mivel?;hogyan?
*Hát azért, hogy a magról, gumóról, gyökértörzsről szaporodó növényeinket csírázási, gyökeresedési, szóval a föld fölé bújásig terjedő szakaszukban megvédjük a gombák és/vagy élőlények okozta károktól.
*Tulajdonképpen bármit le lehet csávázni, de nem mindent érdemes. Gabonaféléket, kukoricát, borsót, répaféléket, paprikát szinte kötelező, mivel rengeteg az ellen, de tanácsos a babot, káposztaféléket, gyökérzöldségeket, és a FŰSZERnövények jó részét is.
*A magok betakarítása, tisztítása után is lehet, de felhasználás előtt sem késő.Inkább későn, mint soha...
*Hát igen...alapértelmezésben a csávázószerek széles hatással bíró kontakt hatású és/vagy felszívódó gombaölőszerek,ill. rovarölőszerek. (Csávázószeren általában gombaölőszert értenek, de terjed a kombinált csávázás is) A felhasznált vegyszerek általában speciálisan erre a célra kifejlesztett erős, veszélyes mérgek, I.v.II. forg.kategóriába tartoznak. A legelső csávázószerekkel a búzát kezelték, ezek higanyvegyületek voltak.
*A hogyannál az a fontos, hogy a mag felszínén stabilan megtapadjon a vegyszer, a csomagolás, szállítás, vetés során ne porozzon, ott maradjon ahol lennie kell. Lehet száraz és nedves eljárással, magyarul a vegyszerben vmilyen módon megfürdetni a magot v. ráporlasztani a felületére, ill. a port "felragasztani" a magra.
Én általában tömény oldatot szoktam porlasztani, v. szűrőben leöntöm a magot, aztán gyorsan szárítom az anyagot.
Ha mindez kész, és kellően száraz a mag, akkor hűvös száraz helyen, egyszeri fagyhatás mellett műanyag tégelyekben tárolom.
Ha további részletek is érdekelnek, szívesen segítek.
Üdv.:Frint
Szia!
Helyzet változatlan, minden a föld alatt(már egy ügyes vakond is megnézte). Fogynak a küldött magok, a télálló salátát is elvetettem, az összes többivel tavaszig várni kell.(türelmem is lesz?)
Aug.10.ig szabin leszek.
Üdv:Frint
Sziasztok, lehet hogy nem mondok újat, de muszáj beszámolnom a sikerélményemről:
Van egy pár rózsatövem, ami igen mostohán telelt az idén, és kiültetés után is eléggé gyatrán néztek ki. Nem is voltam benne biztos hogy megmaradnak. Kerítést építettünk nyár elején, és a lecsiszolt deszkák (fenyő) fűrészporát alájuk terítettem. Két hét múlva az egyik vézna, két ágból álló "bokron" kilenc (!!) bimbó nőtt, és rengeteg harszöld levél!!! És a többi is szinte folyamatosan virágzik, és gyönyörűen fejlődik. Szóval ennyit a korábban már boncolgatott fenyőkéregről, és társairól... Ja, és nem is gyomosodik annyira.
Szia Lev!
Nagyjából jól mondta, aki mondta:Folldünger= N,P,K ásványi sók formájában, + makro,mikroelemek.
A vasat nehéz túladagolni, amúgy persze, hogy jót tesz, minden ami zöld, az vasat(is) tartalmaz. (Nekünk embereknek is több vas kellene, rengeteg a vérszegény ember...) Nálam a Volld. szabályosan felturbósítja a növényeket.
Ha istenuccse szerzel trágyát, akkor szarvasmarha trágya lenne a legjobb, ha friss(!) akkor nagyon alaulra kerüljön, de az érett "anyag" se érintkezzen közvetlenül a gyökerekkel, csírázási zónába meg végképp ne kerüljön. Utána jön a baromfitrágya, mint jó "alapanyag". Jó érett kiskerti komposztnál nincs jobb!
Üdvözöl esőt lesve:Frint
Szia Frint! Akkor verseny van. Én is a hétvégén ültettem el. A különleges zöldségek könyvben azt írja hogy túl sokat nem kell öntözni, és max 1-2 cm mélyre. Szrzek trágyát, isten úgyse. Volldöngerrôl nem mérvadó forrás azt mondta ásványi sók. A vas az jót tesz? (minden módjával persze! Kösz LEV
Üdv! Ha már Off, legyen...a Te növénykultúrádhoz tán a jó érett szervestrágya lenne az igazi, de azt Bp.belvárosában elég húzós beszerezni. Többnyire a tőzegtalajok elégséges táperőt képviselnek.Tápoldat erősíti a helyzetet, ha mindenáron trágyázni akarsz, a Volldünger nevű műrtágyát javaslom, bioközeli...(ez olyasmi, mint a kicsit terhes nő esete...)
Mindenféle ugróka&mászóka ellen ültess minden cserépbe 1kis borsmentát.Garantáltan BIO.
A hétvégén földbe kerültek a madársaláták...locsolom ahogy csak bírom.Sikerekről folyamatosan tudósítalak.
Sziasztok!
Nem vesztem el, csak távol voltam...
Szóval: igen, az F a hibridizációt jelöli, az 1-es pedig a keresztezések számát, ill. a hibridizáció fokát.(Legalább is így emlékszem)
Az önbeporzó ill.az idegen virágportól kimaradó növények (a mutációt leszámítva) stabilan őrzik genetikai állományukat.
Szőlő.A leírtakból úgy tűnik, Neked nagyobb szőlőskerted van, mint nekem, ezért megéri különválasztani a kezelését a gyümölcsfákétól...
Ha érdekel, összeállítok spec listát szőlőhöz, én Mikál-t és Systhane-t használok leggyakrabban.Új szerzemény a Discus (BASF), itt még nincs sok tapasztalatom.
