" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
:)) Az ősz folyamán itt téptem a hajam, hogy nappal beborul, éjjel kiderül, számolatlanul fordult elő, hogy éjjel olyan csillagos ég volt, hogy majdnem elértem a csillagokat, nappalra meg beborult, igy éjjel hideg volt a derült ég miatt, nappal meg a felhők miatt, és ez ugye pont szerencse kérdése! Mégsem fagyott! Mert melegebb levegő volt felettünk! Amikor meg beállt a köd vagy hochnebel, szintén a melegebb levegő miatt, akkor meg azért nem fagyott! Ez most térségi különbség volt!
Pl. holnap reggelre, mivel hideg levegő lesz felettünk, nem lesz köd, így bepótolja az eddigi fagyokat!
Tizenhárom. Most, szüret és lombhullás után fényképeztem a sziluettjét, hogy bemutassam a kialakítását és a szürettel járó "előmetszés" utáni őszi állapotát.
Furcsa lett volna, ha a hochnebel alatt lefagyott volna minden, ez igaz! DE ha azt nézed, hogy Győrben már volt -3, Szegeden -3, Pakson -3, Homokszentgyörgyön -3, Bátaapátiban -3, Baján -2, Békésmegyében -3-ak, Debrecen -2 (radiációs minimum -10, és ezt azzal az információval kell kezelni, hogy a debreceni állomás múlt év május 2-án megmutatta, amikor a fagyok centrumában +1 fokban milliárdos károk keletkeztek, hogy milyen helyen is fekszik), Nyírlugos -5, Pécs-Pogány +0,6 fok (!), Kakucs -3, Felcsút -3.....akkor már máshogy fest a dolog! Én az idén még nem láttam deret! A trombitavirág -1 fokon sérül, a bab -0,5 fokon megbarnul (a babon ha jól megnézed, virágok is vannak, ráadásul talajon van, ami ugye azt feltételezi, hogy ott a talajon sem volt fagy), a napraforgó sem éppen az a növény, ami bírja a fagyot! A fagyzugokban sem láttunk kárt, és a dombokon sem!
Köszi,meg is próbálok néhányat felrakni,igaz ezek méh tavasziak.V.mikor "lekapom" a kákit és a kiviket /hát a formájukat ne nézzétek ,a metszését gyökeresen kell átalakítanom./Ja igen, élő kiviről kb 1 km-re DNY-ra van tudomásom ,hát ennek a pollenje nem sokat segíthet rajtam.A kákimon az idén kb 90 termés volt /a tesó állítása szerint a harmadát /? / szedte le saját részre ebből kalkuláltam./ A legnagyobb 23-25 dkg konyhamérleggel mérve.Na szóval a képek:
Egyetlen káki termése "raktárban" a barátok és ismerősök jó része "követeléseinek" kielégítése és egy jó adag lopás miatti termésveszteség után. Az érés jelei túl gyorsan és túl egységesen jelentkeznek rajtuk. Nem tudom meddig lesznek tárolhatók, de úgy látszik, kevésbé hosszan, mint más években.
Egyre többen tesznek ilyet. Éppen Kiscsehi kezd volt paksi nyugdíjasokkal betelepülni. Meglátták és annyira megszerették, hogy életük hátralévő részét itt akarják leélni. Ahogy egy ilyen másik faluba áttelepült mondta, "szoktatni akarják magukat a mennyországhoz."
Abban bíztunk, hogy az utolsó éjszaka "szétlövést" csinál már a különböző terepek közt, de a fagyzugok -1 fokával ez nem következett be. Így csak azt konstatálhattuk, hogy semmilyen fagykár nincs a lágyszárú növényeknél, még a legeslegkitettebb helyeken sem. Ez a nap állt többé-kevésbé rendelkezésünkre (még így is haza kellett rohanni). A módszert akartuk csak bemutatni, azt a részletekre irányuló kutakodást a természetben, amit tulajdonképpen egész évben folytatunk és amelynek minden részletét hosszadalmas lenne leírni, csak ízelítőt szerettünk volna belőle adni. Természetesen ez kiegészül az év folyamán rengeteg saját magunk által végzett hőméréssel és nagyon sok más megfigyeléssel.
Szép kirándulást csináltatok Floo2-vel, fantasztikus képekkel illusztrálva a zalai -dombság rejtett kincseit. Ha bezár a dunaferr leköltözöm az Örség-Göcsej vonalába :))
Talán azért speciális, mert az egy-kettő aránylik a háromezer mínusz egy-kettőhöz. A dombok oldaláról nézve viszont a háromezer mínusz egy-kettő aránylik az egy-kettőhöz.
Lehet, hogy az idei évben a mi térségünkben értékelhetetlen lesz a paprikalegtovábbépenmaradási verseny, mivel, ahol nem szedték ki, a legnagyobb fagyzugokban is ép paprikák vannak a mai napig és lehet, hogy az első általános fagy már egy, a dombokat is érintő nagy lehűléssel érkezik. Speciális év!
Azt még talán hozzá lehetne tenni, hogy ezzel szemben a legnagyobb félrevezetést a köztudatot fertőző sztereotípiák és a hivatalos mérőállomási adatok végzik.
A debreceni -10 fok radiációs minimum bizony csúnyán hangzik!
Amiért fontosak ezek a klimavizsgálatok a növényeken, az az, hogy amennyiben bárki betéved a fórumba, jó módszert lát arra az esetre, ha bármiféle, korlátozottan téltűrő, vagy valamelyik klimaelemre értékeny növényt szerete ültetni, akkor milyen elvek és módszerek alapján válassza ki az adott országrészben a területet! Egy ilyen megfigyeléssorozattal centiméterre ki lehet szúrni azt a helyet, ahol az adott növény legjobban fogja érezni magát, és ahol a legtöbb örömünk lesz benne!
Úgy gondolom, meglepő eredményt adna, ha minden egyes meteorológiai mérőállomás körzetében ilyen bioszféra expedíciót indítanánk és megnéznénk, hogy az illető térségben mit is jelentenek a valóságban az állomáson mért hőmérsékleti értékek.
Lovásziban beugrottunk azért gyorsan az egyik volt iskolatársamékhoz, akik most érő (még a Natalinánál és a lenti baracknál is későbbi) őszibarackot ígért. De mivel a felesége éppen akkor volt a szőlőhegyen a friss barackokért, sajnos nem tudtuk megvárni, de kértük, hogy tegyék félre, így remélem, hogy a napokban hozzájutunk és be is tudom itt mutatni. Az ő udvaruk is még a nyarat idézi. Természetesen, ő már egy "bekivizett" ember.
Hazafelé jövet szerettünk volna még vargányát szedni a hegy tetején lévő erdőben, de sajnos telefonhívást kaptunk, hogy sürgősen haza kell mennünk. A kocsiból egy pillanatra kiszállva az út széléhez közel nyári galambgombákat találtunk és ereje teljében lévő őzlábat. Tudtuk, hogy sürgős elfoglaltságunk biztos vargányaélménytől foszt meg bennünket.
A Tenkén minden várakozást felülmúló viszonyok fogadtak bennünket. Már felfelé haladva meleg lett(!) a kocsiban. Kiszállva tényleg nyár fogadott bennünket. Nem merem ideírni, hogy milyen hőmérsékletet becsültünk. (Sajnos nem vittünk hőmérőt.) Az egyetlen csalódás azzal ért bennünket, hogy ennek a parcellának a gondos gazdája napok óta "téliesíti" a birtokot és az elmondása szerint néhány napja még paradicsomszezon közepét idéző konyhakertjének felszámolásán már túl van (rengeteg paradicsomot és paprikát betárolva), virágoskertjének felszámolásán pedig éppen ottlétünkkor szorgoskodott. Csak néhány fűszerpaprikát hagyott a téli napokra.
Egy stációt majdnem kifelejtettem. A pákai szőlőhegyen a közben egyik méterről a másikra megjelenő köd felső határán találtunk még ép, fogyasztásra alkalmas paradicsomot. A hegy alatt az elhullott magokból kelt kis napraforgók teljes épségben.
Kíváncsiak voltunk, mit jelent a gyakorlatban, ha az iklódbördőcei omsz állomás eddig -1 fokos minimumhőmérsékletet regisztrált. Annyit, hogy az egész faluban nem láttunk semminemű fagynak semmilyen nyomát. Ezek a képek a patakparthoz legközelebb eső ház udvaráról készültek.
