Szia Frint, mint ajánlottad megnéztem a Topicot és csak ami eszembe jutott, hogy itt azt látom, hogy a kissebb farmargazdaságokban a gyümölcsfék alá fokhagymát ültetnek. Gondolom a cseresznye nem lesz fokhagyma szagú, de lehet hogy annyi vegyszer sem kell az ép gyümölcsökért.
Nem tudom hogy off leszek-e, de mit gondoltok arról, hogy az azáleámnak és a leanderenek is ugyanúgy száradnak a levelei, és érdekes módon álatalában a levelek középső széle kezd száradni, majd bekunkorodik és leesik. Nem igaz, mert csak az azáleáé ( de jó szó :-) esett le a másik még tarja. Elöször azt hittem hogy a nagy meleg és a sugárzás, de most is folytatja miután bevittem a lakásba.
Hozzászólás?
Köszi!
Csilla!, ugy emlékszem valamelyik topicban azt olvastam, hogy ezek az ugró-repülő rondaságok a fertőzött földből jönnek. ( itt most hallk elosonás, elmentem megnézni, hogy az én növénykémen, amin már láttam én is régebben, most van-e) De nincs, és lehet hogy a katicabogarak ették meg. A levéltetű topicban már irtam a katicákról és a tapasztalataimról. Amikor levéltetveim voltak akkor néhány katicát erre a növényre is tettem. Azt olvastam, hogy a katica a petéket is megeszi, és ugy látszik ( ez történt kb 2 hónappal ezelőtt) sikerült is elpusztitaniuk.
Kedves Csilla!
Igyekszem dióhéjban,v.inkább mogyoróhéjban, mert bár egyszerűnek tűnik, mégsem az.
Szóval 5 alapkérdés van: miért?;mit?;mikor?;mivel?;hogyan?
*Hát azért, hogy a magról, gumóról, gyökértörzsről szaporodó növényeinket csírázási, gyökeresedési, szóval a föld fölé bújásig terjedő szakaszukban megvédjük a gombák és/vagy élőlények okozta károktól.
*Tulajdonképpen bármit le lehet csávázni, de nem mindent érdemes. Gabonaféléket, kukoricát, borsót, répaféléket, paprikát szinte kötelező, mivel rengeteg az ellen, de tanácsos a babot, káposztaféléket, gyökérzöldségeket, és a FŰSZERnövények jó részét is.
*A magok betakarítása, tisztítása után is lehet, de felhasználás előtt sem késő.Inkább későn, mint soha...
*Hát igen...alapértelmezésben a csávázószerek széles hatással bíró kontakt hatású és/vagy felszívódó gombaölőszerek,ill. rovarölőszerek. (Csávázószeren általában gombaölőszert értenek, de terjed a kombinált csávázás is) A felhasznált vegyszerek általában speciálisan erre a célra kifejlesztett erős, veszélyes mérgek, I.v.II. forg.kategóriába tartoznak. A legelső csávázószerekkel a búzát kezelték, ezek higanyvegyületek voltak.
*A hogyannál az a fontos, hogy a mag felszínén stabilan megtapadjon a vegyszer, a csomagolás, szállítás, vetés során ne porozzon, ott maradjon ahol lennie kell. Lehet száraz és nedves eljárással, magyarul a vegyszerben vmilyen módon megfürdetni a magot v. ráporlasztani a felületére, ill. a port "felragasztani" a magra.
Én általában tömény oldatot szoktam porlasztani, v. szűrőben leöntöm a magot, aztán gyorsan szárítom az anyagot.
Ha mindez kész, és kellően száraz a mag, akkor hűvös száraz helyen, egyszeri fagyhatás mellett műanyag tégelyekben tárolom.
Ha további részletek is érdekelnek, szívesen segítek.
Üdv.:Frint
Szia!
Helyzet változatlan, minden a föld alatt(már egy ügyes vakond is megnézte). Fogynak a küldött magok, a télálló salátát is elvetettem, az összes többivel tavaszig várni kell.(türelmem is lesz?)
Aug.10.ig szabin leszek.
Üdv:Frint
Sziasztok, lehet hogy nem mondok újat, de muszáj beszámolnom a sikerélményemről:
Van egy pár rózsatövem, ami igen mostohán telelt az idén, és kiültetés után is eléggé gyatrán néztek ki. Nem is voltam benne biztos hogy megmaradnak. Kerítést építettünk nyár elején, és a lecsiszolt deszkák (fenyő) fűrészporát alájuk terítettem. Két hét múlva az egyik vézna, két ágból álló "bokron" kilenc (!!) bimbó nőtt, és rengeteg harszöld levél!!! És a többi is szinte folyamatosan virágzik, és gyönyörűen fejlődik. Szóval ennyit a korábban már boncolgatott fenyőkéregről, és társairól... Ja, és nem is gyomosodik annyira.
Szia Lev!
Nagyjából jól mondta, aki mondta:Folldünger= N,P,K ásványi sók formájában, + makro,mikroelemek.
A vasat nehéz túladagolni, amúgy persze, hogy jót tesz, minden ami zöld, az vasat(is) tartalmaz. (Nekünk embereknek is több vas kellene, rengeteg a vérszegény ember...) Nálam a Volld. szabályosan felturbósítja a növényeket.
Ha istenuccse szerzel trágyát, akkor szarvasmarha trágya lenne a legjobb, ha friss(!) akkor nagyon alaulra kerüljön, de az érett "anyag" se érintkezzen közvetlenül a gyökerekkel, csírázási zónába meg végképp ne kerüljön. Utána jön a baromfitrágya, mint jó "alapanyag". Jó érett kiskerti komposztnál nincs jobb!
Üdvözöl esőt lesve:Frint
Szia Frint! Akkor verseny van. Én is a hétvégén ültettem el. A különleges zöldségek könyvben azt írja hogy túl sokat nem kell öntözni, és max 1-2 cm mélyre. Szrzek trágyát, isten úgyse. Volldöngerrôl nem mérvadó forrás azt mondta ásványi sók. A vas az jót tesz? (minden módjával persze! Kösz LEV
Üdv! Ha már Off, legyen...a Te növénykultúrádhoz tán a jó érett szervestrágya lenne az igazi, de azt Bp.belvárosában elég húzós beszerezni. Többnyire a tőzegtalajok elégséges táperőt képviselnek.Tápoldat erősíti a helyzetet, ha mindenáron trágyázni akarsz, a Volldünger nevű műrtágyát javaslom, bioközeli...(ez olyasmi, mint a kicsit terhes nő esete...)
Mindenféle ugróka&mászóka ellen ültess minden cserépbe 1kis borsmentát.Garantáltan BIO.
A hétvégén földbe kerültek a madársaláták...locsolom ahogy csak bírom.Sikerekről folyamatosan tudósítalak.
Sziasztok!
Nem vesztem el, csak távol voltam...
Szóval: igen, az F a hibridizációt jelöli, az 1-es pedig a keresztezések számát, ill. a hibridizáció fokát.(Legalább is így emlékszem)
Az önbeporzó ill.az idegen virágportól kimaradó növények (a mutációt leszámítva) stabilan őrzik genetikai állományukat.
Szőlő.A leírtakból úgy tűnik, Neked nagyobb szőlőskerted van, mint nekem, ezért megéri különválasztani a kezelését a gyümölcsfákétól...
Ha érdekel, összeállítok spec listát szőlőhöz, én Mikál-t és Systhane-t használok leggyakrabban.Új szerzemény a Discus (BASF), itt még nincs sok tapasztalatom.
Sziasztok!
Off, off, off
Előre is köszi Levendula a könyvet, csak most picit szomorú lettem mert ma vagy holnap jönnak a sógornőmék haza és azt hiszem már nem jut el hozzájuk a könyv idejében igy csak augusztus végén fogom böngészni :(. Vagy ha ma elküldöd még meg is érkezik ma estig, mert ők legkésőbb holnap reggel nyolckor indulnak a keletiből? Akkor mégegyszer köszi és türelmetlenül várom jövőhónap végét.
Nekem múltévben volt nagy gáz, valmai fehér kics ugró üvegházi moly, bolha volt a tettes. Különben félek én is a vegyszerektôl, csak nem jó. Most nem volt semmi. Csak hogy Offoljak. Szeretnék trágyázni, de mivel? Csak bio, vagy annak megfelelô jöhet szóba. ? Hallottam vasról, és valami Wundertlichrôl, érezhetôen alulművelt vagyok. Eddig csak sima levéltetű a bazsalikomnál, és ez az ugró bigyó. (Csilla, most már küldöm! Mondtam hogy megbízhatatlanul megbízható vagyok) Nem mutatkoztam be, azárt oda is írni! (mi van a madársalátával és többivel?) Sziasztok LEV
Akkor az F1 azt jelenti , hogy hibrid?
Akkor ami nem hibrid , az stabil tulajdonságokkal
rendelkezik , és ujravetéskor nem változik?
Étkezési és borszőlőm is van , az egyszerüség
kedvéért egyformán szoktam permetezni öket.
Azt hittem , hogy nálunk is ismeretlen az atka ,
de amikor abbahagytam a kénes permetezéseket
és más lisztharmat elleni szereket használtam
néhány hónap mulva (Augusztusban),megjelentek
az atkák . Ezek szerint a kén atkagyéritő
hatása jelentős!
Milyen felszivodo szert használsz?
Nemigen van több ötletem.
Állitólag a csalánlé megvastagitja a levelek felszinét,
és emiatt nehezebben boldogulnak a kertevők.
Ha van egy szered ami bevált, akkor csak
használd szorgalmasan.
Bizony elképzelhető ,hogy visszatérnek,
fújd le őket rendszeresen remélhetőleg egy
idő után eltünnek.
Szia! Hát az a torzulás dolog nem túl 1szerű. A Rajnai törpét nyugodtan hagyhatod teljesen beérni, az a következő tavasszal elvetve is az marad. Ki van próbálva. Az izolációs távolságnak utánanézek. Egy év vetőmagvásárlást biztosan meg lehet spórolni. (Velő-,kifejtő-,cukorborsó fajtákban hihetetlen fajtabőség van, próbálj ki mást is!) Természetesen a fenti módszer CSAK a konstans, tehát nem hibrid fajtáknál működik. Ahol a fajtanév mellett F1 jelzés szerepel, ott ne is próbálkozz!!!
Szőlőben én váltogatom a kontakt és a felszívódó készítményeket, amiben az időjárásnak (eső) van döntő szerepe. A zárókezeléseknél az a fontos, hogy étkezési v. borszőlőről van szó? Van aki a bordóira(nem bor :) )esküszik, van aki Dithane-Thiovit duóra. Ez az akta dolog izgalmas, én évek óta nem is láttam! Üdv:Frint
Szia onobody!
Köszi a tanácsokat. A csalános módszert én is hallottam mint tanács de eredményekről nem szólt a fáma. A nikotinosról azt is hallottam hogy hatásos és nem ártalmas, mostmár nem tudom mit higyek. Az most a helyzet, hogy ugy tünik az eső lemosta a kis élősködőket a virágokról de ki tudja lehet hogy vissza jönnek. Ennek a szernek majd utánna nézek. Kaptam valami mást el is pusztitotta őket de az a baj hogy csak egy időre. De még várom a további tippeket.
Ragaszkodsz a bio modszehez?
Vannak korszerü gyakorlatilag nem mérgező
növényvédő szerek . Én mostanában ACTARA-t
használok. Nem tudom Erdélyben mennyire beszerezhető.
Csalánlével is próbálkozhatsz , nekem nem igazán
vált be.
Vagy itt van a nikotin , de az piszok mérgező.
Holnapra utánanézek van-e valami bio modszer.
Azt gondoltam , hogy a csávázás nem piszkál
bele a genetikai állományba .
Csak azért vacakolok az egésszel , hogy egyáltalán
érdemes-e belevágni a dologba. Szóval , ha sikerül is
elkerülni az idegen beporzást , évek során
nem torzul-e az eredeti növény.
Például a zölborsóbol a Rajnai törpét szeretjük ,
ha ujravetem , rajnai törpe marad-e?
Szölöben szinte csak rezet és ként használok.
Ma Championnal és Thiovittal permeteztem .
Peronoszpórára nekem csak a rézkészitmények
váltak be. Azért Augusztusban át szoktam
térni a Dithane-ra , hogy a bogyokon ne maradjon
réz.
Lisztharmatra próbálkoztam már mással is , de
akkor atka ellen külön is védekeznem kellett,
ezért maradtam a kénnél.
Sziasztok!
A virágaimat elelpik rendszeresen (hiába permetezem rovarirtóval)valami pici élősködők (2-3mm nagyok, feketék és szárnyaik vannak). Nem tudtok valami hatásos bio módszert ellenük?
Szia Onobody! Lövöm az első(?)hozzászólást.
A Tma fontos, mert bár a vegyszeres multik, a szakkönyvírók mindent elkövetnek a siker érdekében, az ördög sajna a részletekben rejtezik, sok év gyakorlata tud csak igazán hasznos válaszokat adni.
Még friss a növényvédelmi tv. is, tehát nem csak nekünk fontos az ügy.
Deklaráltan amatőr vagyok, csak hobbim a növényvédelem, ilyen háttérrel igyekszem segíteni annak, aki megbízik bennem. 7 év kiskerti (zöldség&gyümölcs)gyakorlata + korábbi, főleg szőlőben szerzett gyakorlata az amire támaszkodhatom.
A csávázás nem nyúl hozzá a genetikai állományhoz, a szakbarbárul elvégzett csávázás ronthat a csírázóképességen.
Az idegenbeporzás a házi vetőmagtermesztésben gond, nagy gond. Az un. izolációs távolság növényenként változó, ha ezen belül van idegen növény, elvben a virágpora eljuthat a mi növényünkhöz is. Sikert csak az önbeporzó növénykéktől remélhetünk - alapesetben.
A peronoszpóra spóra szaporodásának kedvezőek a METEOrológiai feltételei. Mit szoktál "adni" ilyenkor? Üdv:Frint
Én is gondoltam már rá , hogy kellene egy uj topic
erről a témárol.
Szóval kedves Frint mielőtt belekezdenénk a
csávázásba , nem okoz gondot hogy a nemesitett
magok nem örzik meg a tulajdonságaikat?
Vagy más fajták beporozzák a virágokat?
Holnap permetezem a szőlőmet most eső után
biztosan támad a peronoszpora.
