Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Keddre virradó éjszakán Hold-halo volt! Végre én is láttam ilyet. CSodállatos látvány..:))
Éppen ballagok hajnali 3-kor hazafelé a buliból, amikor megpillantom ezt a meseszép jelenséget..
Mielőtt valaki azt gondolná, hogy az alkoholszintem volt túl magas elmondom, hogy sokan mások is látták, akik nem ittak..;))
Ez nem egy sarki fény-szerű jelenség? Az sokmindent művelhet.
Na épp most olvasom..ezek az ún. Halo-jelenségek. A nap és a hold körül jelenhetnek meg ilyen gyűrűk.
" Ezek a fénysugarak a magasan lebegő légkristályokból álló felhők részecskéin bekövetkező törése és visszaverődése miatt keletkeznek. ...A Nap-halok 7-szer gyakoribbak, mint a Hold-halok.
A Hold halok esetében csak az ún. kis gyűrű lép fel, amelynek sugara 22°-os."
Ez nem tartozik szorosan a csillagaszathoz de a holddal kapcsolatos.
Ket eve januarban Debrecenben lattam egy erdekes termeszeti jelenseget. Kb minusz 5-10 fok lehetett, kristalytiszta levego, telehold (vagy majdnem tele). A hold korul egy nagy de vekony kor alaku gyurut lehetett latni. Kb 25-35 fok lehetett az atmeroje tehat sokkal nagyobb mint magae a holde. Nem holdudvar volt (amikor paras a levego) mert annal sokkal szelesebb volt es es nem erosodott a hold fele. Csak egy nagy atmeroju szeles diszkret gyuru vol. Valaki tudja mi lehetett az oka ennek a jelensegnek?
Na ezer bocs, távolodik.
A Hold az árapály erö miatt lassítja a Földet, a Föld pedig mintegy "húzza" a Holdat ami gyorsul és távolodik.
Mérhető, ha jól emlékszem ezredmásodperc nagyságrend a tengely körüli keringésben/ 1OO év.
Az meg rendben volna, hogy fekezi a Foldet (a surlodas miatt?) de meg mindig nem ertem a tavolodas okat.
Egyebkent a Fold forgasanak valtozasa merheto?
Kösz srácok..ebből nagyszerűen kiderül, hogy pontosan nem tudjuk megmondani a nagy távolság miatt, de valszeg 3000 fényévnél messzebb van..
starquake: "miert is van szukseged a deneb tavolsagara?"
egyszerűen csak azért mert pontatlanok sokszor az adatok..és nem tudtam, hogy ennyire bonyolult kiszámítani a távolságokat...(itt ez nagyon jól kijön..)
A Simbad-on utananezve a Deneb parallaxisa 1.01 mas, ebbol a tavolsaga 990.1 parsec, ami 3227.72 fenyev. A hibaja pedig +/- 500 fenyev, ha nem tobb. A Hipparcos muhold parallaxis-merese (ez van a katalogusokban) kozeli csillagokra egesz pontos, de ez az 1 mas mar nagyon surolja az also hatart. Ha varsz meg 15-20 evet, akkor sokkal pontosabb tavolsagok lesznek sokkal tobb csillagra. A GAIA muhold mar mikroivmasodperc pontossaggal fog merni - igy az Andromeda-kod(!!!) parallaxisa is kimutathatova valik.
Egy napév (365,2422... nap) múlva pont ott leszünk, ahol most. Amit reggel a precesszióról gondoltam, az marhaság.
Megnéztem én is a skyglobe-omat. Ez egy planetárium-program, régi, még DOS-os, de én még nem láttam jobbat. A képernyődre vetíti a csillagos eget egy adott időpontban egy adott földrajzi helyről, bolygókkal. Lehet egy-egy gombnyomással oda-vissza menni egy percet, napot, évet, akármit.
Nos, az év-ugrásnál tényleg különbséget mutat. De azért, mert egy év múlva ugyanabba az óra-perc-másodpercbe ugrik, tehát pont 365 vagy 366 napot, nem egy napévet. Tehát igen, itt kell a négy évenkénti egy nap csúszásra gondolni. Ez a napév és a 365 egész nap közti különbség miatt van.
Különben a sumérok tudtommal 360 napos naptárat használtak, meg amúgy is szerettek 6-os meg 60-as számrendszerben számolni... no de itt már veszélyes, hogy hülyeségeket írok félműveltségből.
Megegyszer koszonom a segitseget. (en is "napos"-t akartam :) )
Hihetetlen, hogy mit tudtak a Summer-ek. De itt valami komoly meresi problema lehetett az 5 nap kulonbseg miatt.
"az esetleges eltérés mástól van (precesszió?)"
Itt kell a negy evenkenti csuszasra gondolni? Van valami abra rola, hogy is lehet elkepzelni?
starquake
nem tudom mi az a skyglobe, nekem nincs meg. Hol leszunk akkor egy ev mulva?
viszont a Fold kozeppontjabol a ponton at huzott egyenes nem lesz parhuzamos a ket nap. Így van, kb. 1 fok különbség lesz közte. Mellesleg a kör 360 fokos beosztását éppen az egy évben levõ napok száma miatt találták ki valahol Mezopotámiában régen.
ket nap ugyanbban az idopontban megnezve egy csillagot, nem ugyanott fogjuk latni? Így van, 23h56m4s-enként látjuk ugyanott.
evente egy oras csuszas? Gondolom egy ev mulva, pont ott leszunk ahol voltunk, vagyis minden rendben. (Egy napos.) Igen, ott leszünk - az esetleges eltérés mástól van (precesszió?)
nem leszunk egy ev mulva sem pontosan ugyanott ahol voltunk. nezd meg a skyglobe nevu progit, nagyon szemleletesen meg lehet vele nezni, mennyi a valtozas 1 nap, 1 honap, 1 ev alatt, stb.
Koszi szepen a valaszt.
Akkor megegyszer, hogy jol ertem-e. A Fold egy pontjan pont 24 orankent van del, (vagyis legkozelebb a Naphoz) viszont a Fold kozeppontjabol a ponton at huzott egyenes nem lesz parhuzamos a ket nap.
Akkor ugye ez azt is jelenti, hogy pld ket nap ugyanbban az idopontban megnezve egy csillagot, nem ugyanott fogjuk latni?
Erdekes ez az evente egy oras csuszas? Gondolom egy ev mulva, pont ott leszunk ahol voltunk, vagyis minden rendben.
jajj bocs, ilyen maloron elcsuszni. nem olvastam rendesen, csak az tunt fol hogy valami nem annyi mint papiron, es rogton a plusz egynegyed napra koncentraltam :oD bocs.
Nem. Ebből pont 1 év alatt jön össze 1 nap.
23h56m4s kell ahhoz, hogy a Föld egy pontja ugyanazon állócsillag irányába mutasson (azt lásd onnan delelni). De a Napra már ez nem áll, mert közben odébbnemtünk körülötte egy 1/365 ívet. A maradék 3m56s kell ahhoz, hogy a Nap után forduljon ugyanaz a pont.
