" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
De hogy ismét megelőzzem azt, aki a napfény valamelyik városából ideszúrna nekem válaszként egy képet, bemutatok néhány illusztrációt a városklíma karikatúrájaként. Az első képeken látható, teljesen talajon lévő rendkívül fagyérzékeny virágok egy muraszemenyei (folyóvölgy) elhagyott, lakatlan, fűtetlen ház fala mellett, a mellette lévő szintén lakatlan, fűtetlen ház udvarán vannak. A kertben lévő, kb. -3 - -4 fokos fagyról árulkodó lágyszárú növényekkel ellentétben ennek a hiperfagyérzékeny kis növénynek a falhoz közeli részei majdnem épek. Mit is jelent ez? Az épülettől távolabbi talajfelszín feltételezhetően -10 fokot közelítő hőmérsékletei mellett a fűtetlen fal hőtartaléka képes volt egy parányi mikro-hőszigetet képezni a nyilvánvalóan teljesen mozdulatlan légtestben, ahol a mozdulatlanság biztosította, hogy ez a kis hősziget izolált maradjon. A másik képeken egy lakott, fűtött ház előtt vannak a nagyon fagyérzékeny virágok teljesen ép állapotban. Ebből fogalmat tudunk alkotni, mit jelent egy sok négyzetkilométer felületen elterülő, minden zugában hatalmas falösszfelülettel rendelkező város. Miért is ajánljuk a korlátozottan fagytűrő növényeket minél inkább a falfelületek közelébe ülteni? Persze a városi hobbikertészkedés egy egészen más kategória, mint amit a korlátozottan téltűrő növényekkel meg kellene valósítani. A dombvidékeken ezerhektáros (makro) nagyságrendben állnak rendelkezésre olyan klímájú területek, amelyek vetekszenek a mesterségesen előálló városi hősziget adta előnyökkel úgy, hogy közben üzemi méretű termesztéshez nyújtanak lehetőséget. Ezért papolok én erről ennyit!
Az utolsó előtti képen lévő konyhakert gazdája TEGNAP(!) szedte le a 90%-ban ép paradicsomot, a növényeket gyökerestül kihúzgálta és a komposztgödörbe szórta, a legszebb, legegészségesebb paradicsomokat hazavitte. Az egyik (ki tudja miért) selejtesnek minősítettet vágtuk ketté (utolsó kép) és megállapíthattuk, hogy fagyásmentes, tökéletes állagú gyümölcs. Az ettől a dombtól légvonalban 10 km-re patakparton elhelyezett hivatalos meteorológiai mérőállomás a tegnapelőtti és az azt megelőző éjszakán -5, -6 fokos fagyot mért kétméteres magasságban, feltételezhetően -10 fok körüli, vagy az alatti talajszinten detektált ún. radiációs minimumhőmérséklet mellett. A képeken látható magról kelt paradicsompalánta a dombon teljesen ép.
A mai nap már igazán mérvadó volt a növényi indikátorokon keresztül történő értékelésre, ezért Flooval körülnéztünk a Becsehely fölötti domb 310 méteres szintjén lévő TV-torony és csillagvizsgáló környékén. Sajnos a napokban felgyorsult a paprika- és paradicsomszüret, így ilyen értelemben egy kicsit megkéstünk, ezért aztán kevésbé lesznek látványosak a képek esztétikai értelemben, de azért tanulságosak.
Még mielőtt túl távolra manővereznénk magunkat a lényegtől, szeretném megerősíteni, hogy ezeket a képes demonstrációkat bizonyos elvek megértetésére teszem. Most van az a pillanat, amikor az ország minden táján volt már 0 fok alatti hőmérséklet, tehát elérkezett az idő, hogy általános érvénnyel értelmezhessük, mindazt, amit folytatásokban másfél éve írok. A lágyszárú növények most olyan indikátorokként működnek, mintha mindent teleraktunk volna minimumhőmérőkkel. Elnézést kérek, ha a jelenségeket a saját körzetem példáin keresztül mutatom, be, de költséges lenne ezért egy más helyszínre áttelepülnöm, csak azért, hogy a példák ne innen származzanak. Különben is kedvező ez a terep, hiszen a hivatalos mérések elég alacsony értékeket mutattak ahhoz, hogy a kontrasztok eléggé látványosak és (remélem) meggyőzőek legyenek. De mire is jó mindez? Nagyon sokszor leírtam, hogy az ősidőkben meghonosodott szőlőkultúrán kívül nincs még egy olyan növényfaj, amelynek termesztésénél igazán tudatosan használnák ki a domborzat nyújtotta lehetőségeket. Az a tudatosság pedig, hogy ezek a körülmények eddig nálunk még nem elterjedt, korlátozottan téltűrő gyümölcsfajok esetében döntőek lehetnek, úgy gondolom teljességgel hiányzik. Amit eddig a kisugárzási inverzióról és abban a domborzat szerepéről leírtam, a téma leglényegesebb részét képezi és szójátéknak tűnő kifejezéssel hívhatnánk a mikroklíma makroszintjének. Miért makroszint? Azért, mert a domborzat kiemelt terepszintjei általában abba az inverziós légrétegbe nyúlnak, amelyik kiterjedt talajfelszínnel rendelkező területek számára biztosít releváns mértékben magasabb éjszakai hőmérsékleteket, illetve abszolút minimumokat.
Minden nap megnézzük évek óta, és aszerint osztom be a teendőimet. Eddig még egyszer sem fizettem rá. A konkrét helyekre vonatkozó előrejelzéssel nem foglalkozunk, megnézzük az országra vonatkozó összképet, a min. hőmérséklet egész országra vonatkozó -tól -ig tartományát, és ebből kalkulálunk, figyelembe véve, hogy lesz-e felhő. Aki pár utcával odébb lakik, már máshogy kell, hogy számoljon. Szerintem ha valaki megfigyeli, milyen összefüggés van az előrejelzés és a saját kertjében tapasztaltak között, nagyon jól tudja használni. Persze a saját megfigyelés elengedhetetlen.
Ha valamilyen csoda folytán télen nem derülne ki éjjel soha az ég, teljességgel megoldódna minden fekvésben a korlátozottan téltűrő növények túlélési problémája. Hogy mit jelent a felhőzet kisugárzásgátló hatása, azt jól érzékeltetik a jelenlegi szlovéniai hőmérsékletek. A kontinentális Lendván annyit, vagy többet ér a felhő, mint Koperben, vagy Portorozban a tenger.
Sreda, 19. novembra 2008, med 19:00 in 19:30 Samodejna merilna postaja Temperatura Veter °C smer hitrost sunki Babno Polje -4 - - Bilje pri Novi Gorici 2 V 1 Bohinjska Čenjica -1 - - Bovec 1 SV 1 Bort/Gorenja vas 1 Celje 1 Dobliče Črnomelj 1 Dolenje Ajdovčina 1 Hrastnik 3 Idrija - - - Ilirska Bistrica -1 J 1 Koper Kapitanija 5 JV 3 Luka Koper 3 JV 2 Kraj. park Goričko 4 J 2 Krko 3 Lendava 5 V 2 Let. J. Pučnika Lj. -1 Letaliče Cerklje ob Krki 2 Letaliče Lesce 1 SZ 1 Let. E. Rusjana Maribor 4 SV 1 Letaliče Portoro 3 JV 4
Köszönöm ,tehát tavasszal plusz egy fiút kell szereznem.Más ma a hegyen tevékenykedtem és azt láttam ,hogy hajt a japánszilva,Cm-es levélkék vannak rajta.Nem lesz ez problémás ?
Most jövök Zalaegerszegről, egy a völgyszint 150 méteres szintje felett lévő 240 méter magad dombgerincen voltam, teljesen ép büdöskéket láttam! Viszont volt paradicsom, ami kicsit meg volt löttyedve, lógtak a levelei, de nem voltak elfeketedve! Látható volt a fagy nyoma, de úgy érzékeltem, -1 foknál nem volt hidegebb!
Hát épp ezaz! Ha le kell vonni 3-at, meg hozzáadni 4-et, meg utána 2-vel osztani, akkor nem igazán jó egy előrejelzés! Aztán más kérdés, hogy ebben az előrejelzési szisztémában hibáznak, vagy maga a szisztéma rossz?! 2007. május 2-ára talajmenti fagyokat vártak a völgyekbe ÉK-re, erre a fél országban milliárdos fagykárok keletkeztek! Múltkor valamelyik éjjelre 0 fokot vártak ide, lettek 6 fokok a környék állomásain, 0+1-et vártak kelet-északkeletre, és ott meg lett -3-5! Évek óta, napról-napra, óráról-órára, térségről-térségre követem az előrejelzéseket, és bizony katasztrófálisan rosszak! Nyilván vannak helyzetek, amik tényleg kiszámíthatatlanok, és akkor téved az ember 1-2 fokot, az benne van a pakliban, nade a hibák néha gyermetegek, a legegyszerűbb szituációban vannak nevetséges tévedések! Persze aki nem követi nyomon szisztematikusan, annak nem tűnnek fel a hibák! A legszörnyűbb, hogy maguknak az előrejelzőknek sem.....
Figyeld Te is napról-napra, nézd az előrejelzett és a valóságban mért értékeket, és kíváncsi vagyok a véleményedre!
Amíg ezek a kiváló szagik mediterrán klímaterületeket kreálnak egy szárazföldi medencében fekvő országban az alapján, hogy egy jó nagy város véletlenül egy jó nagy domb oldalába települt, a másik szagik meg tudománya meg addig ér, hogy a leírásaikban a korlátozottan téltűrő növények ültetését "védett, lehetőleg széltől védett" helyekre ajánlják, addig én, engedelmetekkel, a tizenkét dühös ember legdühösebbike maradok.
Az érdekeltségi helyen természetesen nem föltétlenül lakhelyet, hanem bizonyos növényfajok részére kiszemelt, vagy meghatározásra váró helyeket értek, lévén, hogy itt korlátozottan hidegtűrő fajokról van szó többségében, ahol ez fő szempont. Ha nem tárnánk föl a domborzatban rejlő klímalehetőségeket és figyelmen kívül hagynánk a szárazföldi körülmények között, a korlátozottan téltűrő növények számára legmeghatározóbb inverziós jelenséget, fabatkát sem érne a tudományunk. Csak annyit, mint a szagembereké, mert az sem éri el a fabatka értékét.
Nemsokára közzé fogunk tenni egy 140 oldalas tanulmányt, amiből mindenki számára világossá válik, hogy miről is van szó akkor, amikor a "tizenkét dühös ember" zsörtölődik, és hogy az mennyire, de mennyire jogos.
Hát igen, csak amíg Ti levonogatjátok a 3 fokot, addig mi adogatjuk hozzá. Ezért írtam, hogy mindenki figyelje meg, hogy mit jelent az ő érdekeltségi helyén a legközelebbi állomás mért értéke. A hiba nem annyira a prognózissal van, mert a lehűlések és melegedések prognosztizálása a modellek alapján egy tízéves gyerek képességeivel is megoldható. Amiről én beszélek, az egy kicsit más. Az inkább éghajlattani kérdés. Arról van szó, hogy az állomáson mért (az állomás véletlenszerű pozíciójából fakadó) értékeket veszik ők mereven, azt sugallva (sőt esetenként nyiltan kijelentve), hogy az az adat az adott körzet egészére jellemző, sőt (ami még súlyosabb) az azon adatok alapján számolt középhőmérsékleteket is (ami általános klímajellemzés) teljes térségi érvénnyel értelmezik.
Létezni létezik, csak az ilyen címen forgalomba hozott növények töredék százaléka ilyen, mivel, amint azt már korábban többször is leírtuk (csak akkor még nyilván nem követted a fórumot), az ilyen növényre jellemző ún. elégséges hímnősség (hogy legyen a portokjaiban a saját bibéjén keresztül önmagát megtermékenyíteni képes pollen) nem minden szaporítási móddal tartható fenn. Magvetéssel pedig (amire a hímegyedek megjelenésének túlnyomó mennyisége utal) egészen biztosan nem. Akihez véletlenül mégis került öntermékeny növény, arra panaszkodik, hogy nagyon változó méretű, többnyire apró gyümölcsöt terem. Ez azért van, mert a kivigyümölcs mérete nagyban függ a beporzás sikerességétől, nevezetesen, a megtermékenyítő virágporszemcsék számától. Az öntermékeny kivi bizonyítja, hogy "inkább lány, mint fiú", mert annak ellenére elégtelen beporzási tüneteket mutat, hogy a pollen ott van neki "kéznél".
Azt hiszem, most nem volt rossz a helyzet nálunk, jöttek felhők. Tegnap megúsztuk -1,7-tel, ma -6,7 °C volt a minimum, valamikor éjjel, reggelre melegebb lett. Én azért védelmembe venném a sokat szidott meteorológusokat. Lehet, hogy nem minden állomás van jó helyen, de ha esténként megnézzük az időjárásjelentést az MTV1-en, nagyon pontosan tudjuk, mikor kell takarni, ki-be pakolni, fűteni, fagyérzékenyeket betakarítani stb., és évek óta működik a dolog. Tudjuk, hogy derült idő esetén le kell vonni kb. 3 fokot az alsó minimum értékből, és annyi várható hajnalra. Az előrejelzés meg 3 napra előre meglehetősen pontos. Mi tényleg tudunk hozzá igazodni.
Akkor most az 5 Ft-os kérdés:olyan ,hogy önporzós kivi nem is létezik?Szóval ez is csak a csomagküldők átverős beetetése?A megbízható kivi-eladóra majd tavasz felé visszatérünk,addig még a telepítés lényeges részleteit kell kivesézni.Azért ez érdekes:kivi,füge,japánszilva,nashi beszerezhető ,de egy nyamvadt "hagyományos" oltvány az nem...persze lehet hogy csak én vagyok elégedetlen a Mo-i fajtaválasztékkal.
Pedig a minimumtérképen szereplő adatok értelmezés nélküli, abszolút szemléletéből milyen "nagyszerű" kis koncepciók állíthatók fel. (Persze csak a szagemberek részéről, akik a téma megugatásának képessége alatti szintről tesznek tanúbizonyságot minden megnyilvánulásukkal.)
Így van! Ha ugyanolyan viszonyok vannak jelen két térségben, akkor egy ugyanolyan domb két térségben ugyanazt az értéket kell hogy produkálja! Amennyiben a teveli domb 100 (!) méteres fagylefolyásból -3-at pordukált, a pécs-pogányi -3-at, a letenyei meg -1-et, amennyiben a muraszombati muravölgyi fagyzug -3-at, illetve hogy Baja alföldi állomás lévén -5-öt, sőt, Baja és Kecskemét között van egy -6-os is, így nyilvánvaló hogy nem voltak azonosak a két térség feletti viszonyok! Erre jó példa az egerszegi domb 50 méteres fagylefolyásból -2, az említett két tolna-baranyai domb pedig 80-100 méteres fagylefolyásból -3! A pápai -6 (nem fagyzug) és a győri -7 pedig azt jelenti, hogy ott volt a legcsúnyább!
Igen, van. Nagyon jó érzékkel meg is határoztad. Körülbelül a legrosszabbak és a legjobbak számtani közepén. Ilyen helyekre kellene tenni az állomásokat és tudni, hogy azoktól kb. annyival szórnak fölé, mint alá az előforduló értékek. De aki egyes térségekbe szinte kizárólag egyik, másikakba szinte kizárólag másik típusú állomást telepít, teljesen véletlenszerűen, a mért adatokat pedig nem értelmezve, hanem abszolút érvénnyel kezeli térségekre, AZ SEMMIT NEM ÉRT A KLIMATOLÓGIÁHOZ!
Kevés reakciót is kaptam és egy apróságra senki nem figyelt: ha felszínesen hasonlítjuk össze a hegyi és a patakparti utcai helyzetet, benyomás szerint nem érzékelhető különbség, már annak, aki nem érzékeli. Pedig az ördög éppen ezekben a részletekben rejlik. Az utcában nem láthattunk volna ép paprikát és paradicsomot. Ha nagyon megnézzük a büdöskét, az utcában megfagytak a levelei, a hegyen meg sem pörkölődtek. Ezek pedig ugyanolyan eltéréseket takarnak, amelyek téli viszonyok között például a füge túlélési küszöbén inneni, vagy azon túli helyzeteket valósíthatnák meg. És még mielőtt valaki, mondjuk a paprikára vagy paradicsomra válaszként egy szép rózsa képét tenné föl a napfény valamelyik városából, megelőzöm én a patakpartról, ahol már elbúcsúztunk a lágyszárú nyári konyhakerti növényektől és megállapítom, hogy bármennyire tartotta is magát a síkság az idén, affenébe!, a paprikalegtovábbépenmaradási versenyt ezúttal is a domb nyerte.
A hegyen a megszemlélt növények tanúsága szerint a feltételezhető legalacsonyabb hőmérséklet legfeljebb -1 fok lehetett, vagy afölött. Ezt megerősíti a zalaegerszegi dombi -2-es érték és Bussay doktor nem egészen -1-e. A Dunántúl közismerten jó fagylefolyású pontjaira telepített omsz állomások viszont meglepően rosszul szerepeltek. -3 a pogányi tetőn, -8-cal a talajon, a kitűnő kitettségben lévő Tevel a dombgerincen -3, Árpádtető közel 400 méteren is -2. Annál is érdekesebb, hogy pl. a baranyai térségben az éjszaka első felében hosszan erősen felhős idő volt. Ha mindenki a maga körzetében ilyen összehasonlításokat végez ilyen helyzetekben, pontosan tudja érzékelni, hogy mit jelent a valóságban az omsz által a térségre érvényesnek hitt, mért hivatalos adat. Bosszantó itt a mi körzetünkben, hogy a legszörnyűbb hőmérsékleteket veszik hivatalosnak és azokat használják általános érvényűnek értelmezett klímaadatokként, de az az előnye megvan, hogy a legijesztőbb térségi mérőállomási értékek esetén is megengedhetjük magunknak, hogy csak legyintünk és mosolygunk rajtuk.
Igen, a hasonló gödrökből arra nagyon hasonlító értékek jönnek. Nem csak egy van ilyen, Iklódbördőce is ugyanilyen. De a teljes térség felületén megvannak ugyanezeknek az ellenpontjai is, meg a köztes pontok is, mint például a mi utcánk, szintén patakparton, de ilyen esetekben 2,5 fokkal magasabb értékekkel.. De omsz állomás csak Zalaegerszeg Vas megyei határán van csupán nem fagyzugban.
Ezt nem hiszem el! Elképesztő! Virágzó és piros paradicsom, paprika, füge, ez kész! Én azt vártam, hogy a dombok kapnak azért egy -2-3-at, és erre a talajon is ép minden! Ezekután döbbenet!
