" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
...és ezek milyen alanyon vannak?Szóval körtéből továbbra sincs reményem újdonság beszerzésére/pedig egy-két ici-pici szemzőág is jó lenne... jövő nyáron/...Kár.
Na jó reggelt nekem ! Mialatt a válszra vártam beadtam a googléba a " kivi Fityeháza " szavakat és egy képes cikket adott ki elsőre Nagykanizsa internetes honlapján.A jövőben több tisztelettel fogok irogatni a topicba.Mellesleg az én kákimnak van magja,ennek a csemetéje használható alanynak.Ezt csak mellékesen kérdezem,mert arhhoz nincs türelmem,hogy ebből fa legyen,inkább veszek.Na és afenti cikkben szó volt a körtéről is mint egy másik szerelmemről.Ebből milyen fajták vannak.a Tosca,Turandot,Norma,carmen nevek gondolom ismerősek.Nekem sajnos csak leírásokból...és a Fertilia Delbard/Delwilmor/ ? igaz ez francia ,de egy 10 évvel ezelőtti Kertészet cikknek köszönhetően beleszerelmesedtem,annyi jót írtak róla,de könyörgöm miért nem szaporítják/ezt se,meg körtéből semmi újat a Packham's óta ??!
Egy pillanat erejéig visszatérve a ma este első témájára, szeptember 27-én ezt írtam. (Lehet, hogy akkor valaki túlzásnak gondolta) "Ezek a szőlők itt 300 méter fölötti magasságban vannak. A jelenleg 20 körüli, egyes fajtáknál afölötti cukorfokok azt jelzik, hogy ez a tengerszint feletti magasság még kiválóan alkalmas nagy hőigényű gyümölcsfajok termesztésére a téli minimumoknál és a tavaszi fagyoknál tapasztalható előnyökről nem is szólva! A tulajdonos szerint itt még novemberben bőven paradicsomszezon van. A növények jelenlegi állapotát nézve és a hely fagylefolyási sajátosságait tekintve ez minden további nélkül hihető..."
Nem mindig a valós nevét írják a fajta mellé, ráadásul angolul hívják a kákit, fajtától függetlenül "sharon fruit"-nak is, ez is okozhat zavart. Akkor Sharon ténylegesen, ha nem túl nagy méretű, elég lapos és négyszögletes alakú.
Na akkor szűkítem a kört:elsősorban Őszibarack ill körte ,szabványos koronás oltvány v.suháng.Esetleg M9 alanyú alma.Vagy úgy is kérdezhetném,hogy a magyarországi áraktól nem túl messze áruló faiskolák is vannak?
Na jó,de az enyém milyen lehet ?Meg vagyok ezzel is elégedve,de jó lenne másik fajtát is kipróbálni/ a boltokban Sharon néven árul valóban az lehet,én nem ettem ,de a tesó áradozott róla/
Nagyon dicséretes úttörő munka volt az első kákioltogató, kákiforgalmazó kertészetek részéről a különböző helyekről származó ismeretlen fajták gyűjtögetése és közkinccsé tétele, de mára már kezdjük kinőni ezt a korszakot. Megbízható fajtájú és kondíciójú növényeket kell beszerezni és ültetni.
A széllel ne törődj, inkább azt nézd, hogy az a hegynek nevezett magasabb terep, ami rendelkezésedre áll, a még meglévő lágyszárú növények állapotát tekintve hogyan áll jelenleg. Ennek függvényében fog viselkedni minden kritikus hideget hozó helyzetben, téli viszonyok közt is.
A képről amit felraktam felismerhető-e milyen fajta a kákim,mert én nem tudom.Azért lenne jó megtudni mert lehet hogy tavasszal ezt is ültetek/ha már a hagyományos gyümölcsfákból ennyire nehéz újdonságot beszerezni./Milyen fajtát ajánlanál/illetve a többiek véleménye is érdekel természetesen/?Ez a hegyre menne , tehát magassabban fekvő,északi széllel szemben védtelen helyre kerülne.Ennek a beszerzésére is lenn ötleted ? Én a neten egy Bp-i egzótakertészt találtam,de ha van közelebbi az nem lenne rossz.Más:régi Kertészet Szőlészeteket böngészve találtam egy 2001-es cikket a fügéről.Itt említenek egy kísérleti-igaz elhanyagolt -ültetvényt a Tihanyi-félszigeten .Erről hallottatok?Na még valami eszembejutott:mivel te külföldön is többször megfordulsz,azt szeretném megtudni, a hagyományos gyümölcs-oltványok mennyibe kerülnek kint.
Azt hiszem, ma már eredményt hirdethetünk a paprikalegtovábbépenmaradási, sőt a paradicsomlegtovábbépenmaradási versenyben is és megállapíthatjuk, hogy a mindenkori bajnokok az idén is bajnokok lettek, november(!) 20-án.
Persze, ha szakmák sorozata úgy képzeli, hogy adott térségben egyöntetűen olyan klímaviszonyok vannak, mint amit a véletlenszerű helyekre telepített állomások adatai mutatnak, akkor még néhány forduló hátravan a valóság fölfogásáig.
De hogy ismét megelőzzem azt, aki a napfény valamelyik városából ideszúrna nekem válaszként egy képet, bemutatok néhány illusztrációt a városklíma karikatúrájaként. Az első képeken látható, teljesen talajon lévő rendkívül fagyérzékeny virágok egy muraszemenyei (folyóvölgy) elhagyott, lakatlan, fűtetlen ház fala mellett, a mellette lévő szintén lakatlan, fűtetlen ház udvarán vannak. A kertben lévő, kb. -3 - -4 fokos fagyról árulkodó lágyszárú növényekkel ellentétben ennek a hiperfagyérzékeny kis növénynek a falhoz közeli részei majdnem épek. Mit is jelent ez? Az épülettől távolabbi talajfelszín feltételezhetően -10 fokot közelítő hőmérsékletei mellett a fűtetlen fal hőtartaléka képes volt egy parányi mikro-hőszigetet képezni a nyilvánvalóan teljesen mozdulatlan légtestben, ahol a mozdulatlanság biztosította, hogy ez a kis hősziget izolált maradjon. A másik képeken egy lakott, fűtött ház előtt vannak a nagyon fagyérzékeny virágok teljesen ép állapotban. Ebből fogalmat tudunk alkotni, mit jelent egy sok négyzetkilométer felületen elterülő, minden zugában hatalmas falösszfelülettel rendelkező város. Miért is ajánljuk a korlátozottan fagytűrő növényeket minél inkább a falfelületek közelébe ülteni? Persze a városi hobbikertészkedés egy egészen más kategória, mint amit a korlátozottan téltűrő növényekkel meg kellene valósítani. A dombvidékeken ezerhektáros (makro) nagyságrendben állnak rendelkezésre olyan klímájú területek, amelyek vetekszenek a mesterségesen előálló városi hősziget adta előnyökkel úgy, hogy közben üzemi méretű termesztéshez nyújtanak lehetőséget. Ezért papolok én erről ennyit!
Az utolsó előtti képen lévő konyhakert gazdája TEGNAP(!) szedte le a 90%-ban ép paradicsomot, a növényeket gyökerestül kihúzgálta és a komposztgödörbe szórta, a legszebb, legegészségesebb paradicsomokat hazavitte. Az egyik (ki tudja miért) selejtesnek minősítettet vágtuk ketté (utolsó kép) és megállapíthattuk, hogy fagyásmentes, tökéletes állagú gyümölcs. Az ettől a dombtól légvonalban 10 km-re patakparton elhelyezett hivatalos meteorológiai mérőállomás a tegnapelőtti és az azt megelőző éjszakán -5, -6 fokos fagyot mért kétméteres magasságban, feltételezhetően -10 fok körüli, vagy az alatti talajszinten detektált ún. radiációs minimumhőmérséklet mellett. A képeken látható magról kelt paradicsompalánta a dombon teljesen ép.
A mai nap már igazán mérvadó volt a növényi indikátorokon keresztül történő értékelésre, ezért Flooval körülnéztünk a Becsehely fölötti domb 310 méteres szintjén lévő TV-torony és csillagvizsgáló környékén. Sajnos a napokban felgyorsult a paprika- és paradicsomszüret, így ilyen értelemben egy kicsit megkéstünk, ezért aztán kevésbé lesznek látványosak a képek esztétikai értelemben, de azért tanulságosak.
Még mielőtt túl távolra manővereznénk magunkat a lényegtől, szeretném megerősíteni, hogy ezeket a képes demonstrációkat bizonyos elvek megértetésére teszem. Most van az a pillanat, amikor az ország minden táján volt már 0 fok alatti hőmérséklet, tehát elérkezett az idő, hogy általános érvénnyel értelmezhessük, mindazt, amit folytatásokban másfél éve írok. A lágyszárú növények most olyan indikátorokként működnek, mintha mindent teleraktunk volna minimumhőmérőkkel. Elnézést kérek, ha a jelenségeket a saját körzetem példáin keresztül mutatom, be, de költséges lenne ezért egy más helyszínre áttelepülnöm, csak azért, hogy a példák ne innen származzanak. Különben is kedvező ez a terep, hiszen a hivatalos mérések elég alacsony értékeket mutattak ahhoz, hogy a kontrasztok eléggé látványosak és (remélem) meggyőzőek legyenek. De mire is jó mindez? Nagyon sokszor leírtam, hogy az ősidőkben meghonosodott szőlőkultúrán kívül nincs még egy olyan növényfaj, amelynek termesztésénél igazán tudatosan használnák ki a domborzat nyújtotta lehetőségeket. Az a tudatosság pedig, hogy ezek a körülmények eddig nálunk még nem elterjedt, korlátozottan téltűrő gyümölcsfajok esetében döntőek lehetnek, úgy gondolom teljességgel hiányzik. Amit eddig a kisugárzási inverzióról és abban a domborzat szerepéről leírtam, a téma leglényegesebb részét képezi és szójátéknak tűnő kifejezéssel hívhatnánk a mikroklíma makroszintjének. Miért makroszint? Azért, mert a domborzat kiemelt terepszintjei általában abba az inverziós légrétegbe nyúlnak, amelyik kiterjedt talajfelszínnel rendelkező területek számára biztosít releváns mértékben magasabb éjszakai hőmérsékleteket, illetve abszolút minimumokat.
Minden nap megnézzük évek óta, és aszerint osztom be a teendőimet. Eddig még egyszer sem fizettem rá. A konkrét helyekre vonatkozó előrejelzéssel nem foglalkozunk, megnézzük az országra vonatkozó összképet, a min. hőmérséklet egész országra vonatkozó -tól -ig tartományát, és ebből kalkulálunk, figyelembe véve, hogy lesz-e felhő. Aki pár utcával odébb lakik, már máshogy kell, hogy számoljon. Szerintem ha valaki megfigyeli, milyen összefüggés van az előrejelzés és a saját kertjében tapasztaltak között, nagyon jól tudja használni. Persze a saját megfigyelés elengedhetetlen.
Ha valamilyen csoda folytán télen nem derülne ki éjjel soha az ég, teljességgel megoldódna minden fekvésben a korlátozottan téltűrő növények túlélési problémája. Hogy mit jelent a felhőzet kisugárzásgátló hatása, azt jól érzékeltetik a jelenlegi szlovéniai hőmérsékletek. A kontinentális Lendván annyit, vagy többet ér a felhő, mint Koperben, vagy Portorozban a tenger.
Sreda, 19. novembra 2008, med 19:00 in 19:30 Samodejna merilna postaja Temperatura Veter °C smer hitrost sunki Babno Polje -4 - - Bilje pri Novi Gorici 2 V 1 Bohinjska Čenjica -1 - - Bovec 1 SV 1 Bort/Gorenja vas 1 Celje 1 Dobliče Črnomelj 1 Dolenje Ajdovčina 1 Hrastnik 3 Idrija - - - Ilirska Bistrica -1 J 1 Koper Kapitanija 5 JV 3 Luka Koper 3 JV 2 Kraj. park Goričko 4 J 2 Krko 3 Lendava 5 V 2 Let. J. Pučnika Lj. -1 Letaliče Cerklje ob Krki 2 Letaliče Lesce 1 SZ 1 Let. E. Rusjana Maribor 4 SV 1 Letaliče Portoro 3 JV 4
Köszönöm ,tehát tavasszal plusz egy fiút kell szereznem.Más ma a hegyen tevékenykedtem és azt láttam ,hogy hajt a japánszilva,Cm-es levélkék vannak rajta.Nem lesz ez problémás ?
Most jövök Zalaegerszegről, egy a völgyszint 150 méteres szintje felett lévő 240 méter magad dombgerincen voltam, teljesen ép büdöskéket láttam! Viszont volt paradicsom, ami kicsit meg volt löttyedve, lógtak a levelei, de nem voltak elfeketedve! Látható volt a fagy nyoma, de úgy érzékeltem, -1 foknál nem volt hidegebb!
Hát épp ezaz! Ha le kell vonni 3-at, meg hozzáadni 4-et, meg utána 2-vel osztani, akkor nem igazán jó egy előrejelzés! Aztán más kérdés, hogy ebben az előrejelzési szisztémában hibáznak, vagy maga a szisztéma rossz?! 2007. május 2-ára talajmenti fagyokat vártak a völgyekbe ÉK-re, erre a fél országban milliárdos fagykárok keletkeztek! Múltkor valamelyik éjjelre 0 fokot vártak ide, lettek 6 fokok a környék állomásain, 0+1-et vártak kelet-északkeletre, és ott meg lett -3-5! Évek óta, napról-napra, óráról-órára, térségről-térségre követem az előrejelzéseket, és bizony katasztrófálisan rosszak! Nyilván vannak helyzetek, amik tényleg kiszámíthatatlanok, és akkor téved az ember 1-2 fokot, az benne van a pakliban, nade a hibák néha gyermetegek, a legegyszerűbb szituációban vannak nevetséges tévedések! Persze aki nem követi nyomon szisztematikusan, annak nem tűnnek fel a hibák! A legszörnyűbb, hogy maguknak az előrejelzőknek sem.....
Figyeld Te is napról-napra, nézd az előrejelzett és a valóságban mért értékeket, és kíváncsi vagyok a véleményedre!
