Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
IO kártyák,amik kaphatók itthon azokat valami Conrad prospektusban láttam,néhány éve.
Én amiket használtam azok 64 csatornás kártyák voltak(már nem tudom hány kimeneti illetve bejövö portja volt) és nagyon könnyű a programozásuk.
gyakorlatilag egy portra,egy címre kiírsz egy bitmaszkot és kész.
Barkácsügyileg talán Papp István tudna neked alapos segítséget nyújtani,mivel Dán Andrással ők agyaltak a távcsővezérléssel.
Nálam csak egy régi névjegye van,és meglehet hogy a telefonszám már nem is jó
Papp István
294-2371
Mijafranc:
Tudok a Dán Andris féle mechanikáról, sajnos azonban nincs annyi pénzem rá hogy tudnék ilyet vásárolni. Ha lenne rá akkor vennék egy Meade cuccot ami egyben mindent tud, de így marad a barkács. A reflektorom már készen van nagyjából,
16 os tükör 1000 fókusz. Mechanika is van finommozgatással, egy Soligor gyártmányú. Van hozzá óragépem, valamint nemsokára talán lesz ccd kamerám is. Ebből szeretnék valamit összehozni.
Érdekes az io kártya, eddig még nem hallottam ilyesmiről. Honnan lehet ezt beszerezni, vagy infót szerezni róla?
Kaviat:
Sajnos nincs ilyen ismerősöm, magam pedig még nem fognék hozzá.
A ccd vezető kamera nem is volna szükséges.
Osztott körös távcsővezérlő programom is van, ha érdekel beírom a linket. Ez real time kiszámolja hogy egy adott csillag vagy Messier objektum éppen hol van. Írnék egy vezérlőprogramot ami valahogy a finommozgató motorokal beállítja a tervezett pozícióra a távcsövet, ccd vel meg szedném le a képeket. És ami lényeges, benn a meleg szobában :) Ha már tudnám vezérelni a távcsövemet, akkor semmi nem hiányozna a csillagászathoz. De valahogy a kinn ücsörgés a hidegben nem nekem való...
Dán Andrásék készítenek ilyen mechanikákat
Alant, valahol volt egy link,ott megtalálható az elérési paraméterek.
-Hogyan lehetne pl azt elérni hogy a számítógépemmel felkapcsoljam a villanyt?:)-
1xrű, lehet venni sokcsatornás IO kártyákat PC-hez,elég egyszerű a programozásuk.Bedugod, programot írsz,és két dróttal összekötöd a kártyát valami relével,amivel meg azt kapcsolsz amit akarsz.
van ilyen, ha valaki elekronikuskirály ismerősöd van, akkor össze tud tobni néhány áramkörből egy ilyen vezérlést, csinálni kell egy egyszerü nyákot rá pár cuccot és kész.. hogy külön kapható e készen ilyesmi, nem nagyon hiszem :((
igazából ott kezd izgalmassá válni a dolog, hogy ha valami vezetést is tud egy második CCD-vel, azaz beállitod valamire és folyamatosan követi, mig az igazi CCD-vel csinálod az atom képeket :)) ezt én tovább is álmodtam régebben, mindezt úgy, hogy teljesen automatikusan vezérelhető állvánnyal mondjuk neten keresztűl távolról lehetne programozni és az elkészült képet letölteni a masináról.. [lent van a telken a kütyü, én meg pestről vezérelgetem].. persze ekkor már kell egy kupola, amit szintén távvezérelve nyit ki az ember ha észlelni akar [plusz egy webkamera, amivel meg lehet nézni esik-e épp az eső...].. álmodik a gyomor
Számítógépszoftver pedig szépen menne és utánnaállítaná a mozgást az objektumnak
nem lenne nagy valami, csak olyan műszaki megoldás kéne amivel az egyik soros porton tudnám vezérelni a finommozgató motort.
Van olyan megoldás pc-re amivel lehet folyamatirányítani?
Hogyan lehetne pl azt elérni hogy a számítógépemmel felkapcsoljam a villanyt?:)
Réti Lajos
Szokta árulni a távcső mechanikákat a meteorban is. Nem próbáltam a termékét, de tizedannyiba kerül mint bárhol máshol egy mechanika.
20-40 darab ezresért már kissebb nagyobb mechanikákat lehet nála kapni finommozgatásssal
Azért mert kidobnám a teraszra az állványt, beállítanám hogy mit akarok nézni, és ccd,vel hoznám be a képeket a meleg szobába.
Lusta vagyok ilyen hidegben kinn kuksolni.
Az nem. A fényerő akkor optimális, ha a nagyítás egyenlő a távcső belépő pupillája meg a te szemed belépő pupillája átmérőjének a hányadosával. Ez sötét este egy 60-as refraktor esetében kb. 10-szeres.
Vannak csak tubus-befogó/mozgató szerkezetek külön is, vagy teljes állvány-csere kell mindenképpen?
525-tel még csak befogni sem sikerült semmit a mozgatás miatt...
Az élesség-állítás már 105-165x is talán túl érzékenynek tűnik, egy finom ujj-nyomaték a tekerőre és bejön/túlmegy a jó beállítás.
Profi eszközöknél van finombeállító erre?
Egy angol site-on most olvastam, hogy szerintük igen jó sötét estén refraktor valami 25-35x lencseátmérő, közepesen jó estén 15-20x max. Tekintve az otthoni fény-körülményeket ez max 10-15x lehet, ami reálisnak tűnt a próbáimat tekintve.
első hallásra kicsit túlzásnak hat egy 60mm-es lencsénél az 525x nagyitás.. állvány ügyben 1et lehet tenni, elmenni valamelyik lent emlitett csillagászati szakboltba és kérdezősködni milyen állványt tudnak ajánlani ehhez a távcsőtubushoz [arra viszont készülj fel, hogy nem olcsó]
Nagyon érdekelt már régóta a csillagászat, úgyhogy kácsonyra vettem egy távcsövet.
Kb 20 rugó volt a rászánandó összeg. A legfőbb gond talán az előzetes tájékozatlanságom volt, bár nem tudom, hogy durván ennyi pénzből mit lehetett volna kihozni, a "legolcsóbb" kategória felett eggyel keresgéltem.
(utólag találtam rengeteg angol site-ot hasznos infóval, software-t, stb)
Szóval megörültem, amikor a Tesco-ban láttam ugyanazt a Hama 60mm-s lencsés távcsövet 22-ért, amit 1-2 másik helyen úgy 25-28-ért adtak, megvettem.
Elméletileg 525x-t is tud, de ezzel még totál semmi sikerélmény nem volt. 105x a Hold gyönyörű képet ad, 165x is szép, Jupiter sávjait láttam (első sikerek). Megfigyelőhely lakás erkélye Budaörs, bevásárlóközp. erős fényszennyezés+majdnem telihold.
A legtöbb gondot a tájolás/befogás jelenti.
Az állvány tűrhető magasságú, állítható fa lábakon, de az "Alt-Az" forgatás valami borzasztó.
A célzótávcső könnyen elállítódik (3 csavaros fixálás). Finommozgatás csak vertikális, de ez így sem igazán kielégítő, mert 200x felett (pl. élesség, követés beáll.)egyszerűen elmozdulhat a kép így is, és lőttek a befogásnak.
Pozíció rögzítés gyötrelem egyelőre.
Kis látószöggel Jupitert is alig tudtam befogni. Lencsecserekor meg elmozdul a távcső, és kezdem elölről a szenvedést, úgyhogy Szaturnuszról le is mondtam, 105-165x az, amivel még boldogulok a látószög miatt.
Mit lehet csinálni egy ilyen "beállító-mechanikával", hogy jobban menjen a dolog?
Át lehet-e szerelni másfajta beállító szerkezetre?
Szóval lelkesedés van, eszközileg vegyes a kép. Lábak tetszenek, elég fixnek tűnik, kép első távcsőnek elmegy, a mozgatás viszont kimondottan sz*r.
>Mi szamit kis tukornek? Az altalam kinezett 114-es mekkoranak szamit?
Az már jó. A segédprizma körül van bőven hely, hogy fény is jusson bele.
Egyszer részt vettem egy égifényképezési akcióban.
Nem fogjátok elhinni, de elmesélem:
Óramű nélkül, kézivezérléssel, hordozható háromlábú állványon lévő távcsőre szerelt síkfilmes fényképezőgépekkel fényképeztük az eget, 20-30 perces exp. idővel. Nem távcsöves fényképezés volt, a távcső csupán a fényképezőgép irányban tartásához kellett. Minden teljesen amatőr módon volt megoldva, de működött. A távcsőben szálkereszt volt, amely egy elemes lámpácskával oldalról volt megvilágítva. Az állvány tetején egy parallaktikusnak szánt tengelyrendszer volt, de empirikus módszerrel kellett a főtengelyt pólusra állítani. Miután ez sikerült (kb. 1 óra), megirányoztunk egy jól látható csillagot, majd a fényképezőgéppel T időt exponálva folyamatosan csavarni kellett a rektatengely finommozgatóját úgy, hogy a "vezérlő csillag" a szálkereszt-metszéspontban maradjon. Miközben ezt csináltuk 3 garnitúra cuccal egy háromnegyed éjszakán keresztül, közben valaki a fotolaborban elkezdte előhívni a már leexponált filmeket. Ekkor derült ki a többiek számára is, hogy kinek sikerült a pólusraállítás, mert aki hanyagul csinálta, és ezért felvétel közben folyamatosan korrigált a deklinációs finommozgatóval, annak olyan lett a felvétele, hogy a vezérlő csillag körüli kis fényes körívekből állt.
Akinek nem jutott sem távcső, sem hely a fotolaborban, az főzte a forraltbort a többieknek. Jó buli volt.
Mindenekelőtt melegen ajánlom mindenkinek az Amatőrcsillagászok kézikönyve c. MCSE kiadványt. Nagyobb könyvesboltokban talán még kapható - vagy az MCSE-től megrendelhető. A javított kiadása legjobb tudomásom szerint már a nyomdában van.
A távcsövekről: a Hama, Porst stb. és népi zenekara által árult vackok csak arra jók, hogy egy életre elvegyék a megajándékozott kedvét az amatőrcsillagászattól. Dióveréshez meg túl rövidek.
Távcsőboltokban már lehet jóminőségű optikát/mechanikát venni, ha a pénz nem számít. Az tény, hogy egy igazán minőségi cucc végülis megéri az árát, mert egy életre szól.
A másik lehetőség, hogy pl. hirdetésen keresztül vesz az ember magának a bolti árnál lényegesen olcsóbb, de nem rosszabb műszert.
Pl. itt vannak apróhirdetések.
Asztrofotózás: az észlelő csillagászat legnehezebb "témaköre". Egy-egy jó fotó mögött többévnyi szívás és több méter ellőtt film áll. Igazából nem a felszerelés ára és a távcső mérete számít, hanem a rengeteg tapasztalat.
Mi kell a kezdőnek? Erre piszok nehéz választ adni. Valójában egy jó binokli, vagy egy jó minőségű kis távcső is hatalmas élményt nyújt, ha megtanuljuk használni. Sőt, pl. bolygómegfigyelésre egy kis távcső sokkal alkalmasabb, mert a képalkotása kevésbé érzékeny a légkör nyugtalanságára.
Amikor először néz az ember távcsőbe, általában csalódik a látványban. Nem a színes-szagos asztrofotók világát látja az okulárban, hanem valami halvány pacát, vagy egy légköri tubulencia által elmosott, ide-oda ugráló bolygókorongot.
A legfontosabb, hogy meg kell tanulni látni.
Ehhez sok-sok türelem és ég alatt töltött éjszaka kell, nem millió forintos csili-vili távcső...
Zárszóként hadd idézzem az Amatőrcsillagászok kézikönyvének nyitó mondatait:
"Az észlelés vagy megfigyelés legelöl áll az amatőrcsillagász szótárában. Azokat az alkalmakat jelenti, amikor az eget vizsgáljuk - legyen célunk adatok gyűjtése, vagy csak "egyszerű" gyönyörködés a csillagok világában. A két dolog külön kategóriát alkot, nem lehet őket sem összehasonlítani, sem rangsorolni. Nem könnyű választ találni a kérdésre, miért is megyünk ki rendszeresen az égbolt alá. A fő mozgatóerő kétségkívül az a nehezen nehezen leírható élmény, amit a Világegyetem látványa, jelenségei nyújtanak számunkra. Az amatőrcsillagászat megtaníthat bennünket többet, szebbet látni a Világegyetemből. Távoli, sokszor nagyon távoli világokat ismerhetünk meg a távcső mellett, olyan égitesteket és jelenségeket láthatunk, melyekről korábban sejtelmunk sem volt."
